A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege. A mínusz 0,2 százalékos júniusi inflációt figyelembe véve a reálbérek a nettó keresetek növekedését meghaladó ütemben emelkedtek. Ezzel együtt a magyar fizetések még mindig csapnivalóak.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokat kommentálva kifejtette: idén 5,6 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,2 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az erre az évre várt 0,6 százalékos infláció mellett 6,6 százalékos reálbér-növekedésre számít. Hozzátette, hogy a reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek, mivel a hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje – fogalmazott Suppan Gergely.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó béremelkedés üteme, ami alátámasztja azt a várakozásukat, hogy idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP-növekedés fő motorja. Az elemző kitért arra: a rendszeres keresetek dinamikáját tekintve látható, hogy a lendület megmaradt júniusban is, az éves növekedési ütem 6 százalékos volt. A versenyszférában és a közszférában egyaránt gyors tempóban emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, a vállalkozások esetében 5, az államigazgatásban pedig 7,3 százalékos volt az éves növekedés – hangsúlyozta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kifejtette: nincs meglepetés az adatokban, továbbra is jelentősen növekednek az átlagbérek. A korábbi tényezők, tehát az idei szja-csökkentés, valamint a minimálbér-emelés mellett felfelé húzza a béreket az is, hogy több ágazatban a munkaerőhiány miatt béremelésekre kényszerültek a munkaadók. Hozzátette: több cégnél a béremelés az év második felében lesz esedékes, így az év hátralévő részében is jelentős lehet a béremelkedés üteme. Németh Dávid az idén 7-8 százalék körüli reálbér-emelkedésre számít, ami jövőre a várt 2 százalékos infláció miatt 4-5 százalékosra lassulhat.
