Kép: PP

Az erről szóló lebegtetés ellenére teljesen kimaradt az őszi adócsomagból a járulékcsökkentés, amelyet a munkáltatók kértek a kormánytól, hogy így ellensúlyozhassák az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt emelkedő bérterheiket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint azonban további egyeztetésekre van szükség a témában, mivel járulékcsökkentéssel a magyar gazdaság versenyképességét kell erősíteni úgy, hogy 5-6 év távlatában érje el Magyarország a V4 országok átlagát, és azon a szinten legyen, mint Csehország vagy Szlovákia. Varga Mihály kiemelte: a járulékcsökkentést tekintve nincs határidőhöz kötve a kormány, "dőreség" lenne, ha azt már január elsejétől meglépnék, mert a változtatás esetén felkészülési időt kell hagyni a bevezetésre.

Pedig éppen az idő sürgeti a kormányt. Hazánk a negyedik a béreket terhelő legmagasabb adókat és járulékokat összehasonlító OECD listán, ami a szakértők szerint komoly akadálya a magyar gazdaság versenyképesség javulásának, ami többek között a napról napra súlyosabb munkaerőhiányban is megjelenik.

Ha szó szerint értelmezzük a járulékcsökkentéssel kapcsolatos felröppent híreket, akkor a munkavállalót terhelő 10%-os nyugdíj- és az összesen 8,5%-os egészségbiztosítási járulékot érthetik alatta, hiszen ezek a klasszikus járulékok. Ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy teljesen megszüntetik e terheket, akkor a mostaninál 18,5%-kal magasabb bért kapnának kézhez a munkavállalók.  (Az RSM Hungary itt egy olyan feltételes számítást végzett, amely azt mutatja, mennyivel lenne több a fizetési borítékban, ha a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkentenék 7 százalékponttal, és a munkáltatók nem változtatnának összterheiken, a járulékcsökkentést teljes mértékben átengednék a munkavállalóknak.)

A járulékcsökkentés a vállalkozók terheit egyáltalán nem csökkentené, és így nem eredményezné a cégek versenyképességének növekedését, ezzel több munkahely megteremtésének lehetőségét. Kérdés, hogy a 18,5%-kal magasabb fizetés meggyőzné-e azokat a közfoglalkoztatottakat, akik eddig nem érezték elég motiválóknak az elérhető béreket, és csak ezért nem cserélték le közmunkás állásukat egy piaci munkahelyre, illetve hogy a vállalatok valóban fel akarják-e és tudják-e venni őket. Ugyanis csak ebben az esetben vezethet a járulékcsökkentés a munkaerőhiány csökkenéséhez. A fogyasztás további élénkülése és a dolgozói szegénység mérséklődése azonban valóban várható az intézkedéstől.

A mikrovállalkozásoknál azonban még ennek a csökkentésnek sem lenne számottevő hatása, hiszen esetükben ez a kedvezménymérték nem volna elég egy-egy beruházás megvalósítására vagy új munkahelyek megteremtésére. Csak a mostani alkalmazottak (sokszor a tulajdonosok) bérének növekedéséhez, esetleg tisztulásához (az osztalékként kivett jövedelmek rendszeres bérré alakításához) és áttételesen ismét csak fogyasztásnövekedéshez vezetne.

Az RSM Hungary elemzése szerint A gazdasági szereplők első lépésként egy minimális öt százalékpontos csökkentést várnak, amelyet a költségvetés idei számai lehetővé tehetnek, különösen arra való tekintettel, hogy ezzel tovább folytatódhat az erőteljes bérnövekedés, amelynek hatásaként az egyéni járulékok és személyi jövedelemadó bevétel növekedés is bekövetkezhet.