Természetesen a vidéki városok között is van eltérés, ugyanis a kisebb településeken, illetve a keleti régióban alacsonyabbak a bérek, mint az Észak-Dunántúlon vagy a regionális ipari központokban, pl. Debrecenben, Kecskeméten vagy a győri régióban – derül ki a legnagyobb iskolaszövetkezeteket tömörítő és ezzel a piac felét lefedő DiákÉSZ, azaz a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége tagjainak nemrég összesített adatai alapján.

Kép: Pixabay

Míg évekkel ezelőtt az alacsonyabb és a magasabb sávok között nem volt szignifikáns eltérés, a bérrobbanással a különbségek egyre inkább nőnek. A bérek dinamikus emelkedésében éppúgy szerepet játszanak az elmúlt évek intenzív minimálbér-emelései, mint a munkaerőhiány.

A három fő terület eltérő kereseti lehetőségeket kínál: míg a képzettséget nem igénylő, gyors betanítással végezhető munkák (egyszerű fizikai, irodai munkák, adatrögzítés, szkennelés, fénymásolás, címkézés, csomagolás, árufeltöltés stb.) jellemző bérsávja nettó 800-1000 Ft körül van, az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai gyakornoki munkák esetében IT, mérnöki és pénzügyi területeken nem ritkán 1300-1500 Ft-os bérekkel is találkozhatnak a munkát kereső diákok.

A kettő között helyezkedik el az 1000-1300 Ft-os bérsávval a nyelv- vagy valamilyen speciális tudást igénylő munkák köre. Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy a pótlékok révén pl. a képzettséget nem igénylő munkáknál is van lehetőség magasabb bérekre.

Mindazonáltal valamennyi iskolaszövetkezeti munkára igaz, hogy a diákok a tanulmányaikhoz és a szabadidejükhöz igazodó, biztos fizetést jelentő tevékenységet tudnak maguknak választani, ahol képzett mentor vagy kapcsolattartó kolléga segíti őket abban, hogy a tanulmányok melletti munkavégzésük során a lehető leggördülékenyebben kezelhessék ügyes-bajos dolgaikat.