A kereseti adatok változása nagy érdeklődésre számot tartó mutató, emiatt a KSH ezt havi szinten közzéteszi. Ez az adatkör a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a megfigyelésbe bevont nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik. A megfigyelés nem terjed ki a magyarországi munkavállalók teljes körére.
Az átlagkereseti adatokat biztosító adatgyűjtésben a megkérdezett szervezetek a munkavállalók egy-egy csoportjára összesítve jelentik az adott hónapra vonatkozó kifizetett keresettömeget és az adott csoport havi átlagos állományi létszámát. Ebből az adatgyűjtés összesített információi kizárólag átlagkereseti adatok publikálását teszik lehetővé, a keresetek személyi szintű eloszlására, illetve a helyzeti középérték (medián) meghatározására ez az adatforrás tehát nem alkalmas.
A medián egy helyzeti középérték, ami azt mutatja, hogy ha a keresőket sorba rendezzük keresetük alapján, mennyit keres a rangsor középső tagja, azaz mennyi annak a keresete, akinél a dolgozók fele kevesebbet, a másik fele pedig többet keres.
A járulékbevallásokban sokkal részletesebb – személyi szintű/álláshely szintű – adatok szerepelnek a betöltött álláshelyekről és a jövedelmekről. Így olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében (medián kereset, keresetek eloszlása, létszámok kereset kategóriánként stb.).
A keresetek eloszlására vonatkozó egyetlen hivatalos statisztikai adatforrás jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által végzett évenkénti adatgyűjtés az egyéni bérekről és keresetekről. A felmérésből származó adatokat honlapjukon teszik közzé.
Ez az adatgyűjtés képezi a forrását az Eurostat honlapján elérhető Structure of Earnings Survey adatoknak, amely uniós szinten négyévenkénti adatszolgáltatás, ezért áll csak 2014. évi adat rendelkezésre összehasonlítható módon a tagállamokra (köztük Magyarországra is).
A KSH továbbá mintavételes lakossági adatgyűjtés keretében évente egy alkalommal vizsgálja a magyarországi magánháztartások jövedelmi helyzetét, amely adatgyűjtés nemcsak a munkavállalókat és a munkavégzés közvetlen ellentételezésére szolgáló keresetet veszi számba, hanem a háztartási szektor egészére és az általuk elérhető jövedelemforrások teljes körére kiterjed. E felvétel eredményeiből szintén lehet következtetni a jövedelmek, ezen belül pedig a munkajövedelmek eloszlására. Vonatkozó adatok a KSH honlapján érhetők el.
