A számok mögé is érdemes benézni.

A Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek vehetők fel az átlag- illetve a mediánkeresetből.

Nőtt az átlagbérből felvehető maximális hitelösszeg.

A németek vásárlóereje kétszerese a magyarnak.

Nem megy az a fránya felzárkózás.

Nagy-Britanniában nőtt a munkanélküliség, rekordmagasra emelkedett az éves szintű átlagbér-növekedés.

Ha valaki lakáshitelt akar felvenni, akkor a törlesztőrészlet nem haladhatja meg nettó fizetésének a felét. Ez a fővárosban 175 ezer forint körül van. Ilyen törlesztőrészlettel 23,6 milliós lakás vásárolható a fővárosban. Eddig az összeghatárig mindössze 157 olyan lakást hirdetnek Budapesten, amelyek nagysága eléri a 40 négyzetmétert.

A KSH legutóbbi közlése alapján 435 ezer forint volt a bruttó átlagkereset márciusban, amely összegből a Bank360 elemzése alapján akár 10 millió forintos személyi kölcsönt is fel lehet venni.

414 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a KSH ma reggeli közlése alapján februárban. A Központi Statisztikai Hivatal számítása szerint az év második hónapjában bruttó 414 400 forintot keresett átlagosan egy olyan munkavállaló, aki a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél vagy nonprofit vállalatoknál volt foglalkoztatásban.

A nagy bérrobbanás ellenére nincs minek örülni a számok láttán. Az országos átlagkereset mellett a két gyermeket nevelő családok keresete is az egyik legalacsonyabb lett tavaly az unión belül.

A Bank360 azt vizsgálta meg, hogy a novemberi nettó átlag mekkora személyi kölcsön illetve lakáshitel igénylésére lenne elegendő.

Még a koronavírus-járvány sem tudta letörni az átlagbérek lendületes növekedési ütemét. Az ennek köszönhetően kirajzolódó kép azonban csalóka: a valóság egyre távolabb áll a statisztika által közölt számoktól.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havonta, a bruttó és nettó átlagkereset közlésével mutatja be a keresetek alakulását. Kereseti viszonyokat több mutatóval, többek között medián és átlag alapján is lehet jellemezni, ugyanakkor két különböző statisztikai mérőszám szembeállítása statisztikailag nem helyes, egyik mutató sem jobb a másiknál, mást mutatnak, egymást kiegészítik.

325 ezer forint az átlagos bruttó bér Magyarországon, ez nettó 216 ezer forintot jelent - mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára.

Lassul ugyan a bérnövekedés üteme, mégis kétszámjegyű lehet a bruttó bérek emelkedése az idén éves átlagban a makrogazdasági elemzők szerint. A bérek emelkedését elsősorban a munkaerőhiány hajtja és ezen a fronton nem látszik javulás.

Két esztendő alatt negyedével nőtt a boltos eladók bére, de a különbségek az egyes boltok között megmaradtak, a legfrissebb bérrangsor szerint. A legjobban fizető illatszerbolt és a legrosszabbul fizető halárus keresete között 60 ezer forint a különbség.

Az elmúlt hetekben közzétett adatok azt mutatják, hogy a minimálbéremelés és a munkaerőhiány hatására kilőttek a bérek. Megyék szerint lebontva az országot már nem ennyire egyértelmű a siker, bár a Policy Agenda elemzése azt mutatja, hogy a növekvő bérkülönbségeknek két ellenszere van: a minimálbér és a közmunkabérek emelése, valamint az alacsony keresetűek terheinek csökkentése.

A turisztikai ágazat bérszintjét jövőre szeretnék megduplázni, a kormány nyitott a további áfacsökkentésre, 2017-ben a tavalyi összeg tízszeresét költik országmarketingre – többek között ezekről beszélt Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Századvég konferenciáján.

2016. január–novemberben a bruttó átlagkereset 260 800 forint volt, 6,2%-kal több az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a családi adókedvezmény volt jelentős hatással.

Azonos helyen azonos munkáért egyforma bért kell fizetni - mondja az unió. Ez azt is jelentené, hogy a magyar cégeknek is külföldi béreket kellene adnia a kiküldetésben lévő dolgozóknak. Ez pedig a cégek többsége számára túl magas.

A fellegekben járnak a menedzserfizetések a tőzsdén jegyzett amerikai cégeknél, főképp a technológiai és a médiaszektorban. Az EU-ban elsősorban a bankszektorban találkozni a magas keresetekkel. Itthon is szépen nőnek a menedzser fizetések.

Átlagosan 2,6%-al nőttek a bérek 2015-ben a Hay Group független tanácsadó cég bérpiaci felmérése szerint. A tervek szerint idén alig 0,3 százalékos lesz az infláció, s ha ez megvalósul, akkor év végéig 2,3 százalékos reálbér-növekedés realizálódik Magyarországon.

Bruttóban 1,3 százalékkal nőttek az átlagkeresetek februárban az előző év azonos adatához képest. Az átlag magyar 148 ezer forintot vitt haza.

A kormány az infláció mértékének megfelelően emeli jövőre a közmunkások bérét, miközben egyre több ember dolgozik valamilyen közfoglalkoztatási program keretében. A nagy kérdés, hogy valójában mennyit keresnek a közmunkások?

A fiatalok magasabb fizetést képzelnek el a valós jövedelmeknél, a férfiak többet akarnak keresni a nőknél – minél idősebbek, annál inkább. Többek között ez is kiderült egy friss kutatásból.

Ezekben a napokban kapják kézhez a munkavállalók az első, 2013-as szabályok szerint számított fizetésüket. Kiket érint kedvezően az új szabályozás, illetve kiknek csökken majd az új szabályok szerint számított nettó jövedelme? A kapcsolódó fontosabb információkat gyűjtötték össze a BDO Magyarország szakértői.