Átrendeződött az ágazatok hierarchiája is: az ipari vállalatok idén is átlag feletti fizetésemelést adtak dolgozóiknak, folytatva egy több éves trendet. Régebben a legfukarabb vállalatok közé tartoztak. Ráadásul a termelő vállalatok között jóval az országos átlag alatti a béreket befagyasztó cégek aránya. „Mindennek az is az oka, hogy ezek a cégek már nem csak a mérnökök, hanem a fizikai dolgozók és operátorok között is egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzdenek” – mondja Magyar Szilvia, a Hay Group szenior tanácsadója. Ennek az is a hatása, hogy azok a munkáltatók, amelyek nem tudják kigazdálkodni a nagyobb fizetésemelést, más motivációs technikák után néznek.
Valamit valamiért
Az utóbbi években egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak az alapbéren kívüli juttatások. A teljesítmény alapú bónuszok néhány évvel ezelőtt az összes munkavállaló átlagát tekintve a fizetési csomagnak csupán 7%-át tették ki, mára ez a szám 9,5%-ra kúszott fel.
A válság óta folyamatosan növekszik a ténylegesen kifizetett bónuszok aránya is, ami azt jelenti, hogy a kitűzött célokat nagyobb arányban tudják teljesíteni a munkavállalók és a vállalatok. A Hay Group elemzői várakozásai szerint ez a trend jövőre is folytatódhat.
A béren kívüli juttatások sztárja továbbra is a cafeteria, a rugalmas juttatási rendszer, amelyben meghatározott keretösszegen belül különböző elemeket (SZÉP kártya, Erzsébet utalvány, nyugdíjpénztári hozzájárulás, közlekedési támogatás, stb. választhat a munkavállaló.
E juttatás esetében a kulcsot a bruttó keretösszeg mértéke jelenti, amelyet a felmérésben résztvevő vállalatok jelentős hányada - közel 20 százaléka – emelt meg, viszont az emelés mértéke csak kismértékű volt, átlagosan 3%. Ez alapján a cafeteria bruttó értéke az összes munkavállaló átlagát tekintve évi 337 ezer forint.
A jövő évi előrejelzés már kevésbé kecsegtető. 2016-ra ugyanis az elemzők 2,3%-os inflációt jósolnak, a tervezett béremelés mértéke viszont csak 3% körüli lesz. A reálbér növekedés tehát folytatódik ugyan, de jelentősen lelassulva.
