Vastagabb lett a pénztárcánk

Átlagosan 2,6%-al nőttek a bérek 2015-ben a Hay Group független tanácsadó cég bérpiaci felmérése szerint. A tervek szerint idén alig 0,3 százalékos lesz az infláció, s ha ez megvalósul, akkor év végéig 2,3 százalékos reálbér-növekedés realizálódik Magyarországon.

Kép: SXC

Átrendeződött az ágazatok hierarchiája is: az ipari vállalatok idén is átlag feletti fizetésemelést adtak dolgozóiknak, folytatva egy több éves trendet. Régebben a legfukarabb vállalatok közé tartoztak. Ráadásul a termelő vállalatok között jóval az országos átlag alatti a béreket befagyasztó cégek aránya. „Mindennek az is az oka, hogy ezek a cégek már nem csak a mérnökök, hanem a fizikai dolgozók és operátorok között is egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzdenek” – mondja Magyar Szilvia, a Hay Group szenior tanácsadója. Ennek az is a hatása, hogy azok a munkáltatók, amelyek nem tudják kigazdálkodni a nagyobb fizetésemelést, más motivációs technikák után néznek.

Valamit valamiért

Az utóbbi években egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak az alapbéren kívüli juttatások. A teljesítmény alapú bónuszok néhány évvel ezelőtt az összes munkavállaló átlagát tekintve a fizetési csomagnak csupán 7%-át tették ki, mára ez a szám 9,5%-ra kúszott fel.

A válság óta folyamatosan növekszik a ténylegesen kifizetett bónuszok aránya is, ami azt jelenti, hogy a kitűzött célokat nagyobb arányban tudják teljesíteni a munkavállalók és a vállalatok. A Hay Group elemzői várakozásai szerint ez a trend jövőre is folytatódhat.

Egyre többet keresünk: de meddig mehet ez így?
A versenyszférában az eddigi trendnek megfelelően nőttek a rendszeres bérek az ING vezető elemzője szerint; a Takarékbank elemzője kiemelte, hogy a reálbérek növekedési üteme az infláció élénkülése miatt lassulhat.
Sokan, de keveset

A béren kívüli juttatások sztárja továbbra is a cafeteria, a rugalmas juttatási rendszer, amelyben meghatározott keretösszegen belül különböző elemeket (SZÉP kártya, Erzsébet utalvány, nyugdíjpénztári hozzájárulás, közlekedési támogatás, stb. választhat a munkavállaló.

E juttatás esetében a kulcsot a bruttó keretösszeg mértéke jelenti, amelyet a felmérésben résztvevő vállalatok jelentős hányada - közel 20 százaléka – emelt meg, viszont az emelés mértéke csak kismértékű volt, átlagosan 3%. Ez alapján a cafeteria bruttó értéke az összes munkavállaló átlagát tekintve évi 337 ezer forint.

A jövő évi előrejelzés már kevésbé kecsegtető. 2016-ra ugyanis az elemzők 2,3%-os inflációt jósolnak, a tervezett béremelés mértéke viszont csak 3% körüli lesz. A reálbér növekedés tehát folytatódik ugyan, de jelentősen lelassulva.

Megy a harc a magyar munkaerőért
A tehetséges munkaerő kivándorlása komoly feszültségeket okoz a hazai munkaerőpiacon, a magyar vállalatoknak harcba kell szállniuk európai versenytársaikkal a dolgozók megtartásáért. A munkaerőhiány különösen a központi és a nyugati országrészben jelent súlyos problémát.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo