Bár 2010 óta minden turisztikai mutató folyamatost növekedést mutat, nemzetközi összehasonlításban gyengén szerepel a magyar turizmus – szögezte le a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által március 23-án szervezett Turizmus konferencián a turizmus.com szakportál beszámolója szerint.

Kijelentette, hogy a kormányzat áfacsökkentésre és jogszabályi könnyítésekre is nyitott, ugyanakkor partnerséget, együttgondolkodást kért a szakmától három kiemelt feladat megoldásában. Az egyik a bérhelyzet rendezése: jövőre meg kell duplázni a turisztikai iparág átlagbérért, ami mindössze nettó 103 ezer forint volt 2015-ben a KSH kimutatása szerint. Továbbá 2018. január 1-jétől szeretnék bevezetni, hogy valamennyi szálláshelyen olyan szoftver fusson, ami be van kötve az adóhatósághoz a nagyobb kontroll érdekében. Harmadrészt pedig azt várják, hogy a turisztikai szakma szereplői anyagilag is járuljanak hozzá az országmárka építéséhez – sorolta Guller Zoltán. Paradigmaváltásra, globális és komplex átalakításra van szükség a turizmusban, amire most többek között az teremt lehetőséget, hogy a kormányzat soha nem látott forrásokat tud fordítani az ágazatra – tette hozzá. A területi operatív programokban turisztikai fejlesztésekre 120 milliárd forint áll rendelkezésre a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban, és a Modern városok programban is szerepelnek turisztikai projektek.

Az áfacsökkentésre várnak

Zsidai Zoltán Roy közgazdász, étteremtulajdonos a munkaerőhiány enyhítésére tett javaslatot, úgy vélte egyszámjegyű áfával, a bérterhek csökkentésével, és a szervízdíj áfamentességével jelentősen nőhetnének az átlagbérek, amivel a külföldön dolgozókat is vissza lehetne csábítani az ágazatba. Úgy vélte, az állam a megfelelő szabályozói változásokkal lökést adhatna a szektornak. Megjegyezte, hogy a turizmusnak eddig nem volt stratégiája Magyarországon, amit annak neveznek, az inkább "gyenge főiskolai dolgozat" . A versenyképes gasztronómiához és turizmushoz ebben is eredményt kell elérni - mondta. Soha nem volt akkora az esélye a szektornak a magyar gazdaság legerősebb ágazatává válnia, mint most - összegezte az MTI közlése szerint.

Kép: Pixabay

Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége frissen megválasztott elnöke.a turizmus.com-nak adott kommentárjában örvendetesnek nevezte a további áfacsökkentésre való kormányzati nyitottságot, az ezzel elért megtakarításból a bérek növelését fedeznék, ami segíthetne visszafordítani az iparág folyamatosan romló munkaerő-megtartó képességét – mondta az elnök.

A vendéglátóhelyek áfacsökkentése egyelőre inkább komoly zavarokat okozott.

Béremelés nélkül nem fog menni

Regős Gábor, a Századvég kutatócsoport vezetője is azt erősítette meg, hogy szükség van béremelésre az ágazatban. Elmondta: a turizmusban a bérek a régióban a legalacsonyabbak, miközben az áfakulcs sem versenyképes, az uniós átlag ugyanis 11 százalék. Az áfacsökkentés miatti költségvetési kiesés 25 milliárd forint lehet, nagyobb költést feltételezve a nemzetközi turizmusmarketing miatt - mondta az MTI beszámolója szerint.  Ismertetése szerint a turizmus a GDP 1,7 százalékát adja közvetlenül, közvetve 3,1 százalékát, a teljes foglalkoztatás 7,8 százalékát jelenti. A bruttó bér 2016-ban 166 ezer forint volt az ágazatban, míg a nemzetgazdasági átlag 263 ezer forint. A belföldi turizmusnak a vidék munkahelymegtartó képességében óriási szerepe van, a SZÉP-kártya fontos eszköze a belföldi turizmus élénkítésének - mondta. A régiós összehasonlítás szerint foglaltságban nem vagyunk lemaradva, de az átlagos szobaárban igen, így kevesebb bevételt tudnak elérni a magyarországi szállodák - jegyezte meg.