Gigapénzeket keresnek a bankvezérek

A német vállalatvezetők közül a legtöbbet a bankárok keresnek: évi átlag bruttó jövedelmük 186 642 euró. A bankvezérek emellett általában a szolgálati luxuskocsi mellett részvénycsomagra, jutalékokra és jutalmakra is számíthatnak - olvasható a Der Spiegel hírmagazin összeállításában.

A statisztikában a második helyen a vegyipar áll, vezetőinek 184 ezer eurós átlagos évi fizetésével, míg az autóipar csak a harmadik, 176 ezer euróval. Valamivel kevesebbet keresnek a gyógyszeripar, a távközlés, a biztosítás vezetői, utána a listában a ruha- és textilipar, az építőanyagipar és az IT menedzserek következnek. A médiában már csak 121 ezer a vezetők átlagos évi jövedelme, az egészségügyben 90 500, míg az utolsó helyen a kiskereskedelem áll, 82 ezer euróval.

Horribilis jövedelmek a nagyvállalatoknál

Egyébként a német nagyvállalatok vezetői több mint elégedettek lehetnek: a 30 legnagyobb tőzsdei cég főnökeinek átlagjövedelme tavaly 3,4 millió euróra emelkedett. A müncheni műegyetem felmérései szerint minden második nagyvállalatnál nőtt a legfelsőbb vezetők javadalmazása. Az első helyen az SAP szoftverkonszern áll, ahol nem kevesebb mint 163 százalékkal emelkedtek a juttatások, az Adidas 35, a német tőzsde 24 százalékkal több jövedelmet szavazott meg irányítóinak. Tanulságos módon ezzel szemben a VW irányítói 33 százalékkal, a Merck gyógyszerkonszern vezetői 18 százalékkal, a Thyssen-Krupp menedzserei 13 százalékkal kevesebbet vihettek tavaly haza.

Az elnök-vezérigazgatók 2016-ban átlag 5,5 millió eurót kaptak, szemben az előző évi 5,1 euróval. 2016 jövedelemgyőztese Bill McDermott, az SAP vezetője volt, aki nem kevesebb mint 13,77 millió eurós javadalmazást kapott, Nagyságrendben követték a VW, a Daimler Benz és a BMW főnökei.

Nem kevés bírálat éri azt is, hogy a horribilis menedzserfizetések mind jobban eltávolodnak a vállalatok munkatársainak átlagjövedelmétől, tavaly a 30 vezető vállalat közül 17-ben volt ez a helyzet, míg csak 10 cégnél lett a különbség kisebb. Nem kis feltűnést keltett a Fresenius gyógyszerkonszern, ahol a vezetők átlagos jövedelme a vállalati átlagkeresetek 83-szorosát tette ki.

Emelkedő bérek, növekvő bérkülönbségek Magyarországon

Az elmúlt hetekben közzétett adatok azt mutatják, hogy a minimálbéremelés és a munkaerőhiány hatására kilőttek a bérek. Megyék szerint lebontva az országot már nem ennyire egyértelmű a siker, bár a Policy Agenda elemzése azt mutatja, hogy a növekvő bérkülönbségeknek két ellenszere van: a minimálbér és a közmunkabérek emelése, valamint az alacsony keresetűek terheinek csökkentése. Az idei év első négy hónapjában 11,9 százalékkal emelkedtek a nettó bérek Magyarországon. Ugyan nem egyedülálló jelenség ekkora mértékű béremelkedés, hiszen 1988 és 2003 között az átlagos bruttó (sajnos nettó értékek nem állnak rendelkezésre) béremelkedés ütemez 21 százalék volt. Ezt követően, 2004 és 2016 között egy 5 százalékos átlagértékre esett vissza (0–9 százalék közötti sáv volt) – olvasható a Policy Agenda közleményében. A budapesti adat azt is jelenti, hogy miközben itt a legmagasabb az átlagbér az országban, a többi megye képes volt csökkenteni hátrányát.

Véleményvezér