Szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottság és munkanélküliség április-június közötti gördülő negyedéves adatait közli. A március-májusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai megjelennek a munkanélküliségi adatokban. Májusban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt.
Az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 28 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest pedig 55 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,6 százalékponttal, egy év alatt 1,2 százalékponttal emelkedett. Májusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer volt, az előző hónaphoz képest 31 ezerrel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezerrel kevesebb. A március-májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 403 ezer, az egy évvel korábbinál 2,2 százalékkal kevesebb volt. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,6 százalék volt, 1,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették,
Csütörtökön a lakásépítések, építési engedélyek 2020 első féléves adatai jelennek meg. Az idén az első negyedévben 4775 új lakás épült, 30,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 7032 volt, 27,0 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Budapesten 1184 lakást vettek használatba, 29,3 százalékkal többet, mint egy éve. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 8,1, a többi városban 44, a községekben 38 százalékkal. Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások 51 százalékát a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten szinte alig, 1,1 százalékkal, a többi településkategóriában viszont jelentősen csökkent: a megyei jogú városokban 50, a többi városban 41, a községekben 36 százalékkal.
Pénteken a keresetek január-májusi statisztikáját, és a külkereskedelmi termékforgalom májusi második becslését publikálja a KSH. Áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult az előző év azonos időszakában mért 9 százalékhoz képest. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 410 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,3 százalékkal nőtt a tavaly áprilisihoz képest.
A július 9-én kiadott első becslés szerint májusban az export euróban számított értéke 29 százalékkal, az importé 25 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a termék-külkereskedelmi többlet 155 millió euró volt, 491 millió euróval romlott. A KSH hozzátette, hogy a koronavírus-járvány hatására a termék-külkereskedelmi forgalom mindkét irányában jelentős visszaesés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor ennek mértéke a 2020. áprilisinál kisebb.
