A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint augusztusban 5,4 százalékkal magasabbak voltak a havi átlagkeresetek, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,9 százalékos volt a növekedés. A növekedést a költségvetési szféra lódította meg, ahol a rendszeres bérek 8,1 százalékos emelkedése mellett a prémiumok, jutalmak és más egyszeri juttatások megközelítették a tavaly augusztusi háromszorosát (199,8 százalékkal nőttek), és ezzel együttesen 12,1 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, a közfoglalkoztatottakat nem számítva. A versenyszférában ezzel szemben 3,7 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, ami a rendszeres bérek 3,8, és az egyszeri juttatások 2,9 százalékos növekedéséből adódott.
Az idén az első nyolc hónapban a kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,7 százalékkal emelkedtek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: a 3,7 százalékos nyolchavi béremelkedési ütem nem jelent meglepetést, beleillik az idei folyamatokba. Az idén a havi béremelkedési ütem ugyanis jellemzően 3-4 százalék között alakult. Hozzátette: augusztusban egyébként 5,4 százalékos volt a béremelkedés mértéke, ami a legmagasabb havi ütem az idén, ez pedig a fegyveres testületeknél életbe léptetett fizetésemeléssel, valamint a szociális területen dolgozóknál bevezetett kiegészítő pótlékkal magyarázható.
Az infláció 0 százalék körül mozog, a béremelkedés ütemével azonos mértékben emelkednek a reálbérek, ez pedig jó hatást gyakorol a fogyasztásra – mutatott rá. Az elemző az idén átlagosan 3-4 százalékos béremelkedéssel számol. Németh Dávid kitért arra: a bérfolyamatokra hatással lehet már 2016 elején, hogy több ágazatban, például a kiskereskedelemben munkaerőhiány tapasztalható, ezért béremelési nyomás alakulhat ki.
Suppan Gergely szerint a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázatot jelent egyrészt a fegyveres testületek határ menti szolgálata, ami növelheti a túlórák számát, miközben egyes hiányszakmákban kiemelkedő bérnövekedés sem kizárt.
Úgy vélte, hogy 2015-ben a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása is növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így idén a háztartások fogyasztásának kissé 3 százalék feletti növekedésére számít, de az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem, ami hozzájárulhat a bruttó hazai termék (GDP) második félévi gyorsulásához is – írta Suppan Gergely.
