A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint a bruttó átlagkeresetek 6,6 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 8,2 százalékkal voltak magasabbak márciusban, mint egy évvel ezelőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,2 százalékos, illetve 8,8 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetnövekedés az egy hónappal korábbi 6,6 százalék és 8,2 százalék után.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén 5 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 6,6 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,7 százalékkal nőhet a reálbér. A bérnövekedés mértéke ezt is meghaladhatja, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló béremelkedés várható a következő években, amit az utóbbi hetekben folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Ennek eredményeként a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 6 százalék feletti mértékben is növekedhetnek.
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy a nominális bérek továbbra is lendületesen emelkedhetnek a következő hónapokban. Reál értelemben nyár végéig számít szemmel látható gyorsulásra, mivel júliusig folyamatosan süllyedhet az inflációs ráta, elérheti a -0,2 százalékot. Az év egészét tekintve is visszafogott inflációval számol, éves átlagban 0,5 százalék lehet a fogyasztóiár-emelkedés. Az elemző az első negyedévben látott folyamatos bérnövekedést elsősorban a munkaerőpiac feszesebbé válásával magyarázta. A munkanélküliségi ráta 6 százalékra mérséklődött márciusban, a személyi jövedelemadó egy százalékponttal csökkent, illetve a garantált bérminimum 5,7 százalékkal emelkedett, mely szintén segítette a bérnövekedést.
