10-20 százalékos béremelés sem ritkaság

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint a bruttó átlagkeresetek 6,6 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 8,2 százalékkal voltak magasabbak márciusban, mint egy évvel ezelőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,2 százalékos, illetve 8,8 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetnövekedés az egy hónappal korábbi 6,6 százalék és 8,2 százalék után.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén 5 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 6,6 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,7 százalékkal nőhet a reálbér. A bérnövekedés mértéke ezt is meghaladhatja, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló béremelkedés várható a következő években, amit az utóbbi hetekben folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Ennek eredményeként a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 6 százalék feletti mértékben is növekedhetnek.

Az első fecskék már emelik a béreket

Úgy tűnik, elhúzódó szakemberhiánnyal kell szembenéznie a cégeknek, ezért egyes ágazatokban már a bérek emelésével csábítják a dolgozókat a munkaadók.

Úgy vélte, hogy az utóbbi években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezésével kiszámíthatóvá vált törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Az elemző szerint az első negyedéves bér-, és létszámstatisztikák élénk gazdasági növekedésre utalnak, amelyek megerősítik, hogy a várakozásoktól elmaradó első negyedéves GDP adatot egyszeri, átmeneti tételek okozhatták, ezért a következő negyedévekben meredeken gyorsulhat a gazdasági növekedés.

Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy a nominális bérek továbbra is lendületesen emelkedhetnek a következő hónapokban. Reál értelemben nyár végéig számít szemmel látható gyorsulásra, mivel júliusig folyamatosan süllyedhet az inflációs ráta, elérheti a -0,2 százalékot. Az év egészét tekintve is visszafogott inflációval számol, éves átlagban 0,5 százalék lehet a fogyasztóiár-emelkedés. Az elemző az első negyedévben látott folyamatos bérnövekedést elsősorban a munkaerőpiac feszesebbé válásával magyarázta. A munkanélküliségi ráta 6 százalékra mérséklődött márciusban, a személyi jövedelemadó egy százalékponttal csökkent, illetve a garantált bérminimum 5,7 százalékkal emelkedett, mely szintén segítette a bérnövekedést.

Nem a béremelés a megoldés?

„Még ha hirtelen meg is emelik a béreket, a munkaadóknak már most sincs hová nyúlnia a munkaerőpiacon, a szakemberek elfogytak: vagy itthon, vagy külföldön foglaltak” – mondta korábban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A szakember szerint ugyanis nem új keletű jelenség a munkaerőhiány: ami először a gépgyártásban és az IT-szektorban jelentkezett és legfeljebb Nyugat-magyarországra volt jellemző, az egyre több ágazatban válik súlyos problémává immár a fővárosban és Kelet-Magyarországon is. (10-ből 6 vállalkozásnak gondjai vannak emiatt a Policy Agenda friss elemzése szerint.) „Évekkel ezelőtt azt lehetett hallani, hogy nincs hegesztő, de most már nem csak szakmunkások hiányoznak, hanem a szakképzést nem igénylő állásokra is alig-alig találni embert” – hangsúlyozta a szakember.

Véleményvezér