A kormány, illetve a versenyszféra munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteinek döntő többsége elfogadta a 2016-os bérajánlást – közölte a nemzetgazdasági Minisztérium. Ennek következtében mindenki számára támpontul szolgáló számszerű bérajánlást 2016-ra nem fogalmaztak meg a szociális partnerek. Az átalakuló munkaerő-piaci helyzetben a béremelések előreláthatólag az eddigiekhez képest sokkal nagyobb szóródással valósulnak meg.
A felek a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között létrejött egyezségben egyetértettek abban, hogy fokozott aktivitással és felelősséggel, differenciált béremelésekkel kell reagálni az átalakuló munkaerő-piaci viszonyokra. Az ajánlást aláírók megállapították, hogy a hazai munkaerőpiacon jelentős változások zajlanak.
A Tescoban akár sztrájkra is sor kerülhet!
Az ágazati és a helyi bértárgyalások részvevői figyelmébe ajánlják, hogy 2016-ban a gazdasági növekedés elérheti a 2,5 százalékot, a fogyasztói árszínvonal átlagos növekedése várhatóan 1,6 százalékos lesz, a személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékra mérséklődött, aminek következtében a munkavállalók nettó keresete változatlan bruttó kereset mellett is 1,53 százalékkal emelkedik, és hogy a minimálbér, valamint a garantált bérminimum mennyivel emelkedett az év elején.
Az aláíró felek ajánlják, hogy a lehető legszélesebb körben valósuljon meg béremelés, azzal a kikötéssel, hogy az ne vezessen munkahelyek megszűnéséhez. A bértárgyalásokon az egyeztetések részvevői vegyék figyelembe a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességét, és törekedjenek a munkavállalók helyzetének javítására. A megállapodás egyúttal felhívja a munkáltatók figyelmét a béren kívüli juttatások alkalmazásának lehetőségeire is, a munkavállalók jövedelmi pozícióinak megőrzése, illetve javítása céljából.
Nem a béremelés a megoldás?
„Még ha hirtelen meg is emelik a béreket, a munkaadóknak már most sincs hová nyúlnia a munkaerőpiacon, a szakemberek elfogytak: vagy itthon, vagy külföldön foglaltak” – mondta korábban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A szakember szerint ugyanis nem új keletű jelenség a munkaerőhiány: ami először a gépgyártásban és az IT-szektorban jelentkezett és legfeljebb Nyugat-magyarországra volt jellemző, az egyre több ágazatban válik súlyos problémává immár a fővárosban és Kelet-Magyarországon is. (10-ből 6 vállalkozásnak gondjai vannak emiatt a Policy Agenda friss elemzése szerint.) „Évekkel ezelőtt azt lehetett hallani, hogy nincs hegesztő, de most már nem csak szakmunkások hiányoznak, hanem a szakképzést nem igénylő állásokra is alig-alig találni embert” – hangsúlyozta a szakember.
