A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden publikált adatai szerint áprilisban 6,4 százalékkal magasabbak voltak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel azelőtt, a nettó bérek – a jövedelemadó kulcsának csökkentése miatt – 8,0 százalékkal emelkedtek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idén 5,4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 7 százalékos nettó növekedést eredményezhet. Úgy vélte, egyebek mellett az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Úgy vélte, a várakozásoknál gyorsabb volt az áprilisi, 6,4 százalékos a bruttó bérnövekedés.
2013 óta az idei év végéig kumuláltan csaknem 18 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig csaknem 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A bérnövekedés üteme azonban ennél akár jóval nagyobb is lehet az elemző szerint, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. „Így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék közeli mértékben is emelkedhetnek” – vélekedett.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6 százalék körül alakulhat a bruttó bérnövekedési ütem, és ő is úgy véli, hogy az év során elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés fő motorja. A személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékpontos csökkenésének és a családi adókedvezmény emelkedésének is köszönhetően a nettó bérek 8 százalékkal emelkedtek áprilisban – ismertette. A 0,2 százalékos inflációs rátát is figyelembe véve a nettó reálbérek növekedési üteme elérte a 7,8 százalékot – írta az elemző.
