Augusztusban 4,4 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek a versenyszférában az előző havi 3,4 százalékos emelkedés után, és 2,3 százalékkal emelkedtek a költségvetési intézményeknél a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A nemzetgazdaság egészét tekintve 3,9 százalékkal emelkedtek a keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, míg a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva 2,2 százalékos volt a bérnövekedés.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője kiemelte: az adatok alapján tovább javul a munkaerő-piaci helyzet, nemcsak a közfoglalkoztatásnak hanem a vállalkozói szféra bővülő foglalkoztatásának is köszönhetően. A keresetek emelkedésének mérséklődése nem tűnik aggasztó üteműnek, a lényegében negatív infláció mellett a 2,2 százalék is érdemi bővülést jelent a kimutatott reálkeresetekben - tette hozzá.
Ismertetése szerint a bázishoz képest 4,7 százalékkal emelkedett az alkalmazásban állók létszáma augusztusban, 2,855 millióra, a közel 130 ezres létszámnövekedéshez a közfoglalkoztatás 48 ezerrel, a versenyszféra 49 ezerrel járult hozzá. A közfoglalkoztatás nélkül a bérek növekedési üteme 3,9 százalék lett volna, ami az idei évben eddig a legmérsékeltebb - igaz, valójában május óta ez a 4 százalék közeli szint a jellemző - vélekedett. A fő szektorokat tekintve a versenyszférában a keresetek 4,2 százalékkal emelkedtek, ami az április óta jellemző sávot jelenti. A költségvetési szférában 1,7 százalékkal csökkentek éves szinten a bérek, illetve a közfoglalkoztatottakat nem számítva a növekedés 2,3 százalékra lassult.
Kitért arra: az adatok alapján a háztartások fogyasztása középtávon is bővülhet, ezt támogathatják még további rezsicsökkentések és a devizahitelekkel kapcsolatos kormányzati döntések. (Ezért az idei karácsonyi szezon a vártnál is jobb lehet a kiskereskedelemben.)
Balatoni András szerint a vállalkozói szféra óvatosságát jelzi, hogy egyelőre csak mérsékelten emelkednek a rendszeres bérek a szektorban (3,8 százalék év/év), azonban prémium és bónusz-kifizetés volt megfigyelhető augusztusban (+19 százalék év/év), így a nettó bérek emelkedése elérte a 4,4 százalékot, ami a 0,2 százalékos infláció mellett a reálbérek 4 százalékot meghaladó emelkedését eredményezte.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szintén kiemelte: május óta erre a 4 százalékos tempóra állt be bérnövekedés a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatottak hatását kiszűrve, és a bérdinamikát egyértelműen a közfoglalkoztatottak számának növekedése húzza lefelé. A keresetek emelkedése mindenképpen pozitív, főleg annak fényében, hogy lényegében nincs infláció. Ez azt jelenti, hogy a nettó reálbér is emelkedett, vagyis fogyasztásra is többet tudnak költeni, ez pedig a kiskereskedelmi forgalom növekedésével segíti a gazdasági bővülést - értékelte.
Az elemző szerint a visszafogott infláció, a gazdaság várható bővülése miatt növekedhet a lakosság mozgástere, amely fokozatosan pörgeti majd fel a belső fogyasztást. A K&H várakozásai szerint 2,5 százalékkal növekedhet a bruttó bér 2014-ben, és, ha nem lesz adóváltoztatás a munkabéren, akkor jövőre 1,5-2 százalékos nettó reálbér emelkedéssel számolnak.
