A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 4,7 százalékos volt a növekedés. Az első fél évben mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek 3,5 százalékkal emelkedtek, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 3,4 százalékkal nőttek.
Balatoni András, az ING vezető elemzője közölte, a közfoglalkoztatottak torzító hatását kiszűrő adatok alapján a versenyszektorban stabil a rendszeres bérek emelkedése, nincsenek nagyobb kilengések 2013 óta.
Az adatok szerint a bérdinamika lényegesen nem változott a versenyszférában, nem lassította le az alacsony infláció, de az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac sem gyorsította - fogalmazott. Az elemző kiemelte, hogy nő a foglalkoztatás az elsődleges munkaerőpiacon, nemcsak a közfoglalkoztatottak száma bővül, hanem az alkalmazásban állók létszáma is.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: tavaly 3 százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó bérek, azonban a közfoglalkoztatottak nélkül a bérnövekedés 4,9 százalékos volt, ami a tavalyi mínusz 0,2 százalékos infláció mellett 5 százalékot kissé meghaladó reálbér-növekedést eredményezett.
A szakértő szerint az idén 4 százalék körüli átlagos bérnövekedés várható, és a 0,3 százalék körüli infláció hatására 3,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A reálbérek növekedési üteme az év vége felé az infláció élénkülése miatt lassulhat, annak ellenére, hogy a második félévben kissé gyorsulhat a bruttó bérek növekedési üteme - tette hozzá.
Jövőre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít az elemző, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,5 százalékos infláció mellett 3 százalékkal emelkedhet a nettó reálbér.
Suppan Gergely szerint idén a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így ebben az évben a háztartások fogyasztásának valamivel 3 százalék feletti növekedésére számítanak.
Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem, ami hozzájárulhat a hazai GDP második félévi gyorsulásához is - közölte az elemző.
