Másfél évtizede, 2000-ben kipukkadt a dotkom-lufi, s az e-kereskedelem túlértékelt, minimális pénzforgalmat generáló cégei egy szempillantás alatt elértéktelenedtek, és csődbe mentek. Lehet, hogy most újabb luftballont fújnak a Szilícium-völgyben, ahol több mint 115 induló vállalkozás értéke máris meghaladta az egymilliárd dollárt.

Úgy tűnik, jobban aggódnak a hazai szegénység miatt a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tagvállalatai, mint a kormány. A fórum szerint számos ponton változtatni kell, ha nem akarunk lemaradni.

Négy pontban foglalta össze a nemzetgazdasági miniszter, mit tehet a magyar kormány a gazdaságpolitikában a következő hetekben azért, hogy a magyar gazdasági növekedés az európai unió átlaga felett legyen a következő hónapokban is.

A gyorsan változó globális adózási környezetben a társaságoknak nagyobb adminisztrációs terhekre, gyakoribb ellenőrzésekre, valamint potenciálisan növekvő mértékű, illetve kettős adóztatásra kell felkészülniük a PwC friss jelentése szerint.

A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított júliusi értéke: 50,0. Ez alapján a válaszadók júniushoz képest összességében változatlan folyamatokról számoltak be.

Áprilisban a kivitel 8,8, a behozatal euróban számolt értéke 9,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az exporttöbblet 497 millió euró volt, 16 millióval kevesebb a tavaly áprilisinál – jelentette a részletes adatok alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A vagyoni egyenlőtlenség kérdését sokáig a jövedelmek felől vizsgálták. Pedig a munkavégzés nélküli vagyongyarapítás sokkal nagyobb hatású jelenség – véli Thomas Piketty.

A magántőke természeténél fogva inkább kapaszkodik racionális, a politika pedig inkább irracionális dolgokba. Ahol a politika igyekszik visszafogni magát a gazdaságban, a pénzügyekben, ott csekélyebb a korrupció, hatékonyabb például az EU-s támogatások felhasználása is - véli Jan Kulczyk lengyel milliárdos.

25 év a piacgazdaságban nagyon rövid időszak, hiszen ha kitekintünk tőlünk nyugatabbra, számtalan több mint száz éve sikeresen működő családi vállalkozást látunk. Magyarországon azonban az újkori piacgazdaság is csak 25 évre tekint vissza, így a hazai cégvilágban ennél idősebb céget nem találunk. A tervgazdaságról való áttérés sikertörténetként indult, ennyi évvel a rendszerváltás után viszont már kimondhatjuk, nem lett az.

A beszerzésimenedzser-index értéke már tizenhat hónapja bővülést jelez azt követően, hogy 2013 áprilisától augusztusig folyamatosan 50 pont körül ingadozott és nem mutatott semmilyen határozott trendet.

Szeptemberben 5,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest - közölte előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A munkanaphatástól megtisztított index 3,1 százalékos növekedést mutat.

Bele kellene végre nyugodni abba, hogy ma már más sportokra van szükség, mint korábban. Amely ágnak nincs közönsége, azon túl kell lépni akkor is, ha számottevő múltja van. Azt pedig, hogy a fogyasztóknak mire van szüksége, csak a piactól lehet megtudni - áll Kopátsy Sándornak a sport társadalmi-gazdasági szerepéről a Piac&Profitnak írt véleménycikkében.

A nagyvállalatok 91,6 százaléka, a mikro-, kis- és középvállalatoknak viszont alig több mint a fele tervez fejlesztést a következő egy évben. A beruházások elsősorban tovább nem halasztható, pótló jellegűek, nem új fejlesztések – derül ki a Magyar Fejlesztési Bank őszi felméréséből. Mindemellett a következő egy évre vonatkozó várakozásokban némi javulás tapasztalható, annak ellenére, hogy a vállalatok profitkilátásai mélypontra süllyedtek: mindössze 17,7 százalékuk vár nyereségbővülést a következő egy évben. Az értékesítési lehetőségek kedvezőtlenek belföldön és külföldön egyaránt, a kapacitásfelesleggel küzdők aránya pedig rekordmagas szintre ugrott.

Magyarország elmúlt hónapokban kedvezőbbé vált pénzügyi megítélése szertefoszlik, ha a magyar tárgyalási készség hangsúlyozását nem követi az IMF és az EU által meghatározott előfeltételek teljesítése - véli a GKI, aki szerint aggodalomra ad okot, hogy három és fél hónappal az IMF-fel való kapcsolatok újrafelvételének bejelentése után még a hivatalos tárgyalások megkezdéséről sem született megállapodás.

Ha nem is a lehetetlent, de a nagyon nehezet megpróbáljuk, mondta a Piac & Profitnak Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár, aki szerint a magyar gazdaság problémáit hatékonyan kezelheti a párhuzamosan kidolgozandó ágazati stratégia és az exportpiacok kiterjesztését segítő politika. A gazdasági kormányzat mindebben kulcsszerepet szán a hazai kis- és középvállalkozásoknak.  

A globális konjunktúra dinamikája 2011 első felében veszített a lendületéből. Mindez hatással volt a magyar gazdaságra is: az ipari termelés és az export is veszített lendületéből, s bár június-augusztusban a foglalkoztatottság kismértékben emelkedett, a munkanélküliség korábbi időszakra jellemző csökkenő tendenciája megtorpant. A harmadik negyedév folyamán a hazai gazdasági szereplők várakozásai is romlottak: szeptemberre az Európai Bizottság által Magyarországra kiszámított gazdasági bizalmi index több mint másfél éves mélypontra került.

Az idei 1,5 százalékos GDP növekedés után a korábban várt 3,0 százalékkal szemben már csak 0,5 százalékos bővülést vár a Kopint-Tárki jövőre - hangzott el az intézet szerdai budapesti tájékoztatóján, ahol bemutatták az új konjunktúra jelentést.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a friss nemzetközi és hazai statisztikai adatok illetve várakozások a korábban vártnál lényegesen lassúbb, csak 1,5-2% közötti idei és jövő évi növekedést alapoznak meg. A gyenge belföldi kereslet megnehezíti a költségvetési célok elérését, ugyanakkor javítja a külső egyensúlyt és visszafogja az inflációt.

Augusztusban folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének csökkenése. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a csökkenő trend hónapok óta tart, az üzleti és a fogyasztói várakozások 2010 márciusában voltak a jelenlegihez hasonló szinten.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) stagnált az idei a második negyedévben a megelőző negyedévhez és 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az előzetes számok alapján. Az elemzők csalódottak, ők 2,1-2,3 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, ráadásul így veszélybe kerülhetnek a jövő évi növekedési tervek is.

Augusztus 22-től a Milliók Reggelire stábja Millásreggeli néven új műsorral jelentkezik a 90.9 Jazzy rádióban. Az Ács Gábor, Gede Balázs, Kántor Endre és Mihálovits András nevével fémjelzett reggeli műsorban, vagy ahogy ők nevezik „gazdasági muppet showban", a közéleti és gazdasági témák kerülnek feldolgozásra, zenei különlegességekkel fűszerezve.

Az európai adósságválság negatív hatásai - a legújabb görög mentőcsomag hatására - enyhültek, de a súlyos árnyék nem tűnt el Európa, s ezen belül hazánk, fölül. A magyar export növekedési üteme a második félévben várhatóan kissé csökken, de a belföldi kereslet végre már nem esik tovább: mind a fogyasztás, mind a beruházás esetében szerény növekedés várható. Az év egészében 2,5%-os GDP-bővülés valószínű.

Megjelent a Piac és Profit júliusi száma. A tartalomból: Száz százalék kedvezmény - Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált; A spóroláson túl - kiadáscsökkentés a bérleti díjon, közüzemi és IT-számlákon, banki költségeken; Tudja biztonságban! - Az IT-biztonság nem ördöngösség; Pályázatok várólistán - Nem egyszerű pályázni uniós forrásért; Szeptembertől könnyebb lesz - Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei.Keresse a magazint az újságárusoknál vagy rendelje meg digitális változatát!

Hosszú távon kiszámítható politikai, illetve gazdasági és társadalmi környezetet szorgalmaz a legfrissebb, 2011-es jelentésében a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC).

Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált: kialakult egy új üzleti modell, amelyben egyes piacokon az ingyenességgel kell felvenni a harcot, ha nagyobb szeletet szeretnénk a tortából hasítani, vagy növelni akarjuk az ismertséget. Az ingyenesség egész szektorokból tünteti el a bevételt, ráadásul jóval nagyobb mértékben, mint amennyit egy-egy grátiszkoncepciójú cég vesz el a hagyományos üzletvitelű konkurenciától. A „semmi nincs ingyen" elvet azonban a 21. század sem írta felül, csak éppen a fizető és a nem fizető ügyfél térben és akár időben is messze kerülhet egymástól.

A magyar gazdaság fontos mutatói javulnak a világgazdasági válság enyhülésével párhuzamosan, de a valós helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt. A külső konjunktúra eddig kissé kedvezőbb volt a vártnál. A belföldi kereslet visszaesése véget ért, de növekedésére csak a II. félévben lehet számítani. A kormány olyan megszorítások bejelentésére kényszerült, amelyeket ellenzékben és az elmúlt egy év alatt is el akart kerülni. Ezek a bejelentések óvatos bizalmat keltettek a külföldi befektetőkben és nagy nyugtalanságot az érintettekben.

Az üzleti szférán belül júniusban csak az ipari várakozások javultak, azok is minimálisan, a kereskedelmi bizalmi index két hónapos lassú emelkedést követően jelentősen visszaesett. A lakosság tart az inflációtól és pénzügyi helyzetét is romlónak tartja.

A nyers adatok alapján 7,1, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 9,7%-kal nőtt a magyar ipar termelése áprilisban az előző év azonos időszakához képest. Az előző hónaphoz mérten a bővülés 0,7%-ot tett ki (szezonális és munkanaphatástól szűrten).

"A lassuló külkereskedelmi forgalom ellenére is pozitívak a további export kilátások, hiszen Nyugat-Európa gazdasága ugyan lassuló ütemben, de folyamatosan növekszik, emellett pedig az elmúlt évek autóipari beruházásai idén és a jövő évben már egyre meghatározóbb mértékben járulnak majd hozzá az exporthoz" - kommentálta az adatokat Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Az idei első negyedévben 2,2 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, de ez az emelkedés szinte csak az exportnak köszönhető - véli a GKI Gazdaságkutató Zrt. A kormány tervei jó irányba haladnak, ezek azonban kidolgozatlanok, így továbbra is sok a bizonytalanság.

Májusban további lassulás látható a magyar gazdaságban, hamar véget ért a válság utáni korrekció, a Világgazdaság mutatószáma, a gyorsulási irányadó (gyia) 0,15 százalékos növekedést jelzett a hónapra.

Májusban idei mélypontjára esett a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a márciusi zuhanást majd az áprilisi korrekciót májusban újabb romlás követte, az üzleti várakozásoknál érezhetőbb, a fogyasztóiaknál kisebb mértékben.

A 2008-2009-es válságot követően a magyar gazdaság fokozatosan magára talál. Az export és az ipari termelés növekszik, a belső fogyasztás azonban a csökkenő hitelezés és a tartósan magas munkanélküliség miatt továbbra is gyenge; összességében, idén és jövőre egyaránt 2,5 százalékos gazdasági növekedés várható - olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) honlapján közzétett dokumentumban.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a kormány arra kényszerül, amit eddig el akart kerülni: egy strukturális változtatásokat ígérő programot kell megvalósítania. A magyar gazdaságpolitika a Széll Kálmán Terv meghirdetésével 10 hónap után jutott el azoknak a kérdéseknek a feltételéig, amelyekre adott válaszokkal 2010 nyarán kellett volna előállni.

A kis és középvállalkozások számára kedvezőtlenebbek lesznek a hitelfelvételi lehetőségek a bankokat sújtó adó miatt, ráadásul a kkv-szektor eleve nem is keresi már a pénzintézeti finanszírozást - jelzi a Kopint-Tárki konjunktúrajelentése.

A gazdasági kormányzat GDP-növekedésre vonatkozó várakozása 2013-14-re vonatkozóan változatlanul a 4-6 százalékos közötti tartományban mozog - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sajtóosztálya.

Erős hazai gazdaság elképzelhetetlen anélkül, hogy a kereskedelem jelentős része magyar kézben lenne, ezért a kormány fontosnak tartja, hogy csökkentse a hazai kereskedők, illetve beszállítók versenyhátrányát - mondta Szatmáry Kristóf belgazdasági államtitkár a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban.

Csöpögtetve adja elő gazdaságpolitikáját a kormányzat, ebben nincs semmi újdonság - nyilatkozta Csaba László egyetemi tanár, közgazdász a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában. A szakember nem is várja tíz-tizenöt évre szóló koncepciók bejelentését, mivel úgy látja: a széles koalíciót összefogó kormányoldalon belül a legtöbb területen egyelőre többféle koncepció küzd egymással. Ami pedig eddig technikai kérdés volt, azok közül mára sok politikai kérdéssé lett, például Budapest és kerületeinek viszonya - hangoztatta Csaba László.

A bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal nőtt 2010 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest, míg az egész évet nézve a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal haladta meg az előző évit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az Ecostattal közös gyorsbecslése alapján.

Magyarország azon európai országok közé tartozik, akinek még van esélye arra, hogy jelentősen újjászervezve saját államát versenyképessé váljon a termelés és a gazdasági növekedés tekintetében a világgazdaság feltörekvő régióival. Minden magyar gazdasági lépés ezt a célt szolgálja - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten külföldi újságírók előtt.

Míg a 24 ország megkérdezett pogárainak közel fele ítélte meg úgy, hogy a gazdaság állapota nagyon jó vagy jó, addig a magyarok alig 7 százaléka vélekedett így. Leginkább az indiaiak, svédek és a kínaiak elégedettek, legkevésbé bizakodó nép az indonéz, a magyar és a spanyol.

A kormány ismertette a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervet. A "szakmai és civil egyeztetéseken megvitatott és elfogadott" program irányvonalai "segítséget kívánnak nyújtani", hogy a megújuló energiaforrások 14,65 százalékos részarányát érhesse el Magyarország 2020-ra. Az uniós középmezőny alsó részébe ugrana ezzel hazánk.

A Világgazdaság és az Ecostat közös mutatószáma, a gyorsulási irányadó (GYIA) novemberben 0,06 százalékkal csökkent, ez május óta a leggyengébb havi mutató a felülvizsgált adatok szerint, és azt jelzi, hogy a magyar gazdaság nem tudott kitörni a stagnálás közeli helyzetből.

Út a jövőbe" címmel indított közös előadássorozatot 2010. október 28-án a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és az IBM. A hat egymást követő csütörtökön zajló előadások a magyar gazdaság lehetőségeiről és a vál­lal­ko­zások versenyképességét segítő, új technoló­giákról szólnak. A nyitóelőadást Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Pongrácz Ferenc, az IBM Magyarország megbízott vezérigazgatója tartották.

Számos szakember, politikus, elemző megszólalt Orbán Viktor szerdai bejelentései után, mindenki másképp értékelve az elhangzottakat. Van, aki szerint csak újabb megszorításokról van szó, míg mások a közös teherviselést hangsúlyozták.

Életvitelünk és üzletmenetünk durva összeomlása az olajhiány miatt nem példa nélkül való: a 70-es években már történtek nemzetközi hatású olajválságok. Az egyre fogyó kőolajkészletek ismeretében milyen hasonló krízis lehetőségével kell számolnunk? És főleg mikor? A szakértők prognózisait elemezzük.

Nem a bezárkózás, hanem a nyitottság fenntartása és az exportorientált „modell" továbbfejlesztése a dinamikus piacok felé, ez a követendő stratégia a magyar gazdaság számára, ha fenntarthatóan növekedési pályára szeretne kerülni, állítja Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója a 48. Közgazdász-vándorgyűlés „Adósságszolgálat és gazdasági növekedés" szekciójában ismertetett írásbeli hozzászólásában, amelynek teljes szövegét közreadjuk.

Szeptember közepétől megújult a hazai közbeszerzési törvény. Sok ponton egyszerűsödött, s várhatóan olcsóbbá is válik majd pályázatot kiírni és pályázaton indulni egyaránt. A kisebb vállalkozások elvileg könnyebben jutnak majd piacra, legalábbis a jogalkotónak ez is célja.