A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a G20, az Európai Unió és az ENSZ programjaiban és intézkedési terveiben is tükröződő, nagyobb átláthatóság iránti igény következtében a vállalatok adózással foglalkozó részlegeivel szemben növekvő elvárás, hogy javítsák a folyamataik és a kapcsolódó kockázatok kezelését, ami az adókötelezettségek teljesítésére irányuló eljárások ellenőrzésének az erősítésével érhető el.

Általánosságban, a vállalatok adóügyi részlegeinek fejleszteniük kell kockázatkezelési, illetve adatokkal, folyamatokkal és technológiákkal kapcsolatos képességeiket, emellett az átláthatósági kezdeményezések kapcsán potenciálisan felmerülő üzleti és reputációs kockázatok kezelésében szorosabban együtt kell működniük cégük felső vezetésével.

A PwC szellemi innovációs sorozatának második, „A jövő adóügyi részlege” címet viselő jelentése a globális adójogi, szabályozási, valamint kockázatkezelési megoldásokat érintő várakozásokat, és azt vizsgálja, hogy a jogszabályi és egyéb szabályozói környezet átalakulása milyen változásokat kényszerít majd ki az érintett területeken.

Kép:PP archív

Az országonkénti transzferár-jelentés hatása

„A társaságok aggódnak az adóhatóságok részére országonkénti bontásban átadott adó- és pénzügyi információk értelmezése, illetve az azokkal való visszaélés lehetősége miatt, ideértve az ilyen információk nyilvánosságra kerülésének szélesebb körű következményeit is” – hangsúlyozza Mark Schofield, a PwC adóbevallásokkal és adóstratégiával foglalkozó részlegének globális vezetője.

A PwC jelentése szerint a vállalati adóügyi részlegeket érintő legakutabb és legátfogóbb kezdeményezés az OECD országonkénti transzferár jelentésekre (Country-by-Country Reporting/CbCR) vonatkozó ajánlása, illetve az abban foglalt jelentéssablonok. A CbCR hatása nem csak a vállalatok adóügyi részlegeit fogja érinteni, mivel a kezdeti megfelelésre való felkészülés, illetve az évente ismétlődő kötelezettségek teljesítése a vállalati szervezet szélesebb körű bevonását igényli majd.

A társaságok ún. „adóműködését” („Tax function”) az OECD adóalap-erózió és nyereség-átcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting/BEPS) elleni akciótervének keretében zajló kezdeményezések, valamint egyes egyoldalú kormányzati intézkedések is befolyásolni fogják, melyek következtében változhat a nemzetközi adózás gyakorlata. Egyes országok például azt is tervezik, hogy adózóikat adóstratégiájuk bemutatására kötelezik.

Mit tehetnek a társaságok?

„A fenti kockázatok kezelése érdekében egyedi, stratégiai gondolkodást kell követniük, egész szervezetük és akár a nyilvánosság proaktív bevonása mellett” - mondja Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője. „Itt az idő, hogy a társaságok több évet átfogó tervet készítsenek adózással foglalkozó részlegeik képességeinek bővítésére, az új bevallási, bejelentési követelmények integrálására, és az ehhez szükséges beruházások alátámasztására. Lehet, hogy a változás fő ösztönzői a kockázatok és az adószabályoknak való megfelelés, a folyamat során azonban számos előny érhető el, így például az információkhoz való jobb hozzáférés révén a cégvezetés szélesebb körű, valós idejű rálátást nyerhet az üzleti folyamatokra.”

„Hangsúlyt kell fektetni a vállalatok által alkalmazott adótervezési gyakorlat felülvizsgálatára, mert a változó nemzetközi és belföldi jogszabályi környezet miatt a korábbi gyakorlat folytatása adókockázatokat is rejthet magában. Sőt a tranzakciók adókövetkezményeinek vagy – az Európai Unión belül – az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetőségnek megítélésében akár a múltra nézve is lehetnek kockázatok a nemzetközi és tagállami hatóságok szemléletmódjában jelentkező hangsúlyeltolódások miatt. Különösen igaz mindez Magyarországon, ahol az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatában már most is érezhető a szigorúbb fellépés.”