A KSH és az Ecostat gyorsbecslése szerint a naptári hatás kiszűrésével szintén 1,5 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben a múlt év április-júniusához képest, míg az előző negyedévi növekedés 2,4 százalékos volt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok az első negyedévi 1,6 százalék után a másodikban 1,2 százalékos növekedést mutatnak. Az első félévben Magyarország bruttó hazai terméke 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a naptárhatás kiszűrésével 1,9 százalékkal nőtt. A KSH ugyanakkor megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.
A statisztikával foglalkozó szervezet szerint a növekedés lassulása elsősorban az ipari termelés növekedésének visszaesése miatt következett be. Bár a mezőgazdaság bővült a második negyedévben, nem tudta ellensúlyozni az ipar növekedésének megtorpanását, mivel ez utóbbi súlya a GDP-ben 24-25 százalék, míg a mezőgazdaságé csak 3 százalék. Az ipari termelés lassulása az exportkereslet csökkenése miatt következett be - tette hozzá Bedekovics István, a KSH munkatársa. (Magyarországon egyébként 2009 utolsó negyedévében ért véget a másfél éven át tartó recesszió, és tavaly 1,2 százalékkal nőtt a GDP a 2009-es 6,7 százalékos visszaesés után.)
Csökkentett prognózisok
Bár túl sok optimizmusra nem adtak okot sem az ipari termelésről, sem a kiskereskedelmi forgalomról közölt legfrissebb adatok, mégis, év/év alapon 2,7 százalékos GDP adatra számított Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a szolgáltatások teljesítményét, valamint a készletek alakulását becsülték túl. "A Kopint-Tárki korábban 3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált 2011-re, a második negyedéves előzetes GDP adat után ezt jóval lejjebb kell vinni" - közölte Palócz Éva, jelezve, hogy a héten megjelenő Reuters konszenzus számára hétfőn küldött idei GDP adat még 2,5 százalék volt, de most már ennél óvatosabb, ezért 2,2 százalékra számít, lefelé mutató kockázat mellett.
A GDP-re ható valamennyi komponens romlott, a gazdaság lassulása érzékelhető, s intő jel lehet, hogy az első félévben is 0,5-0,6 százalékkal visszaeső fogyasztás továbbra sem bővül. Ugyanakkor, ha az export üteménél még lassabban nő az import üteme, márpedig a fogyasztás alakulása miatt erre van esély, akkor ez javíthat a GDP-adaton - mutatott rá a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa hétfőn még 2,0 százalékos idei GDP prognózist adott a Reuters héten megjelenő konszenzusához, a most megjelent második negyedéves adat után előrejelzését 1,7 százalékra módosította. (A Pénzügykutató márciusi előrejelzése 2011-re 2,3 százalékos GDP növekedést tartalmazott.) A szakember az ipari export visszaesésével, a "rémisztő építőipari teljesítménnyel", és az első öt hónap kiskereskedelmi forgalmának stagnálásával magyarázta a második negyedéves GDP-adatot.
Mit érdemelnek az államadósság növelői?
Az első féléves gyenge magánfogyasztás azt látszik igazolni, hogy a személyi jövedelemadó rendszer átalakítása nem hozott fogyasztásbővülést és feltehetően ez a tendencia nem változik a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok kifizetésé után sem. A lakosság ugyanis óvatos üzemmódra váltott és inkább tartalékol vagy/és visszafizeti az adósságot, semmint, hogy új hiteleket venne fel a fogyasztás érdekében - tette hozzá.
Mi lehet jövőre?
Palócz Éva 2,0 százalékra csökkentette a Kopint-Tárki korábbi 3,0 százalékos 2012. évi GDP előrejelzését. Véleménye szerint folyamatosan feszült és ideges a pénzpiac, szűkül a finanszírozás és emellett láthatóan akadozik a tőkeáramlás.
Petschnig Mária Zita 1-1,5 százalékos GDP növekedést vár 2012-ben, s mivel a kormány ennél nagyobb növekedéssel számol, véleménye szerint már most olyan költségvetést kell megtervezni 2012-re, amely mellett teljesülhet a korábban bejelentett, GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiánycél. Egyetért ezzel a Kopint-Tárki vezérigazgatója is, figyelmeztetve arra, hogy az ideges pénzpiacok aligha tolerálnák, ha a magyar államháztartási hiány nagyobb lenne a jövőre a tervezett 3 százaléknál. Palócz Éva úgy látja, hogy idén "csendes zárolásokkal igyekszik majd pótolni az elmaradó bevételeket a kormány, minél kisebb visszhangot teremtve a takarékossági intézkedéseknek".