Jó adatok a magyar gazdaságtól

A bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal nőtt 2010 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest, míg az egész évet nézve a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal haladta meg az előző évit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az Ecostattal közös gyorsbecslése alapján.

Március 11

A KSH az adatok közlésekor megjegyezte, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek. A tavalyi évre vonatkozó részletes GDP-adatokat március 11-én közli a statisztikai hivatal.

A negyedik negyedévben 2 százalékkal nőtt a GDP az egy évvel korábbihoz képest, a naptárhatás kiszűrésével 1,8 százalékos volt a növekedés, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat -, amely igyekszik az egyedi és rendkívüli tényezőket is kiszűrni - 2,4 százalékos növekedést mutat. Mindhárom számítás gyorsulást jelez az előző negyedévhez képest éves összehasonlításban (a harmadik negyedév rendre 1,7, 1,7, illetve 2,2 százalékos növekedést jelzett). Elemzők 1,8-2,1 százalékos éves növekedést vártak a tavalyi utolsó negyedévre.

A növekedést az előző negyedévhez hasonlóan továbbra is az export és azzal együtt az ipar teljesítménye húzza - mondta Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője. Szerényen javult a kereskedelmi forgalom is, de a belső kereslet alapvetően továbbra is stagnál. A szabad termelési kapacitások miatt továbbra is jellemző volt, hogy decemberben a nagy ipari termelő cégek szabadságra küldték munkavállalóikat, ezzel magyarázható az alacsony decemberi ipari kibocsátás.

A negyedik negyedévi 0,2 százalékos növekedés a harmadik negyedévhez hasonlítva lassulás az előző 0,6 százalékos mutatóhoz képest, de megegyezik a második negyedévi mértékkel és jobb az első negyedévi 0,1 százaléknál. Az égész évi növekedésre naptárhatás kiszűrésével és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok a nyers adattal egyező 1,2 százalékos növekedést mutatnak.

Ipar: 2010-es emelkedés, decemberi visszaesés

Tavaly az ipari termelés volumene 10,5 százalékkal magasabb volt, mint 2009-ben. Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010 decemberében 8,5 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 6,0 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index tavaly decemberben 11,8 százalékos csökkenést mutatott.

Az ipari termelés 2010-ben mért növekedése nem kompenzálta azt, hogy 2009-ben 17,8 százalékos visszaesés következett be az ipari kibocsátás volumenében. A tavalyihoz hasonló ütemű bővülést legutóbb 2006-ban regisztrált a KSH, az ipari termelés abban az évben 9,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

2009-hez képest 2010-ben az ipari export számottevően, 16,4 százalékkal nőtt az exportkereslet élénkülése következtében, míg decemberben az éves átlag alatti mértékben, 12,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A külpiaci értékesítés szintje novemberben 1382 milliárd forintot meghaladó szinten tetőzött, a 2009 azonos időszakához mért növekedési ütem pedig augusztusban volt a legmagasabb (22,9 százalék). 2010-ben a teljes ipari értékesítés 52,9 százaléka, a feldolgozóipari értékesítés 70,0 százaléka került exportra. A feldolgozóipari export a tavalyi egész évben 16,2 százalékkal, decemberben 12,8 százalékkal haladta meg a 2009 azonos időszakit.

Az ipar belföldi értékesítése 2010-ben 2,9 százalékkal, decemberben 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar hazai eladásai az év egészét tekintve 0,6, decemberben 3,5 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól - ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését.

Nem állt meg az óvatos fellendülés

Kellemes meglepetés volt a GDP negyedik negyedéves növekedési üteme az ipari termelés decemberi, egyszeri visszaesése ellenére; az infláció januári csökkenése miatt valószínűleg elmarad a kamatemelés februárban - értékelte a makrogazdasági adatokat Barta György, a CIB Bank vezető elemzője. A szakember szerint a negyedik negyedéves GDP-adat azt mutatja, hogy a korábbi óvatos fellendülés nem állt meg.

A növekedés összetevőit még nem közölte ugyan a statisztikai hivatal, de az elemző szerint valószínűleg az ipar volt a fő húzóerő, annak ellenére, hogy decemberben az ipari termelésben nem várt és meglepően nagy visszaesés volt. Erre továbbra sincs meggyőző magyarázat, de Barta György úgy gondolja, hogy ez az egyedi rossz adat nem változtat a trenden, és az elkövetkező pár hónapban fennmaradhat a korábbi, a decemberit megelőző ipari növekedési dinamika.

A nemzeti össztermék növekedésére az elemző szerint negatívan hatott a mezőgazdaság a rossz időjárás miatt, és negatívan befolyásolta a növekedést az építőipar is. A szolgáltatóiparban azonban már megmutatkozhatott egy kismértékű emelkedés, és lassulhatott a beruházások visszaesése is. A felhasználási oldalon valószínűleg a nettó export maradt a növekedés fő mozgatója, de úgy tűnik, hogy a belső kereslet is kezd magához térni.

Véleményvezér