A magyar gazdaság az első negyedévben 2,5%-kal növekedett. Az ütem a második negyedévben valószínűleg nem gyorsult, s várhatóan a 2011-ből még hátralévő időszakban sem lesz dinamikusabb. - - derül ki a GKI Gazdaságkutató aktuális elemzéséből. Az európai konjunktúra csendesedése miatt a magyar exportlehetőségek a korábbiaknál kevésbé gyorsan bővülnek. A kivitel némi lassulását a beruházások és a fogyasztás szerény növekedése a második félévben várhatóan ellentételezni tudja. A GKI 2011-re a GDP 2,5% körüli növekedését jelzi előre.
A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye - a viszonylag kedvező időjárásnak köszönhetően - számottevően nő. Az ipari termelés bővülése áprilisban és májusban kissé lassult, de a növekedési folyamat ebben a szektorban az év egészében dinamikus (bár már 10% alatti) marad. Az építőiparnak a kereslet hiánya miatti „pokoljárása" tovább tart. A kiskereskedelmi forgalom az első félévben nem bővült. Az elsősorban hazai piacon megjelenő üzleti szolgáltatások iránti kereslet jó esetben is csak stagnál, s nem várható élénkülés e téren a második félévben sem.
Egyre ár-érzákenyebb fogyasztók
A háztartások fogyasztása az év egészében 1% körüli ütemben nő. A válság hatására a lakosság fogyasztási, megtakarítási szokásai jelentősen átalakultak. A kockázatok növekedése, a hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és drágulása és a már felvett hitelek törlesztő részleteinek szinte folyamatos emelkedése felerősítette az óvatosságot. Ez még ár-érzékenyebbé tette a fogyasztókat, másrészt visszafogta a fogyasztást, harmadrészt jelentősebb hangsúlyt helyezett a takarékosságra. Augusztusban a pénztárak kifizetik a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások után járó reálhozamot, ami összességében mintegy 190 milliárd forintot tesz ki. Ha az érintettek ezt teljes egészében hazai üzletekben költenék el, a fogyasztás ettől csaknem 1%-kal nőhetne. Valószínűsíthető azonban, hogy ennek az összegnek a nagyobbik része megtakarításokba és hitel-törlesztésekbe vándorol. A magasabb jövedelműek külföldi nyaralásra és költésre fogják ezt felhasználni. Így a hazai fogyasztásra és termelésre gyakorolt élénkítő hatás viszonylag szerény lesz. A beruházások esetében éves szinten mintegy 1%-os bővülés várható. Az egyetlen dinamikusan beruházó szektor az autóipar. Az állami-önkormányzati beruházások szinte csak EU-s forrásokra támaszkodnak. A kiosztható pénzek felhasználása nem gyorsult fel, a cégek pályázati aktivitása egyelőre erőtlen. A kereslet hiánya, a lakosság és a fejlesztők számára elérhető hitelforrások beszűkülése miatt a lakásépítési tovább csökken, 2011-ben mintegy 30%-kal. Az export-többlet a tavalyinál kissé nagyobb lesz.
Nő a jövedelmi egyenlőtlenség
A bruttó keresetek 2011-ben 4%-kal bővülnek, ami átlagosan a reálkeresetek 2,5%-os növekedését eredményezi. A jövedelemi egyenlőtlenség - elsősorban a szja-csökkentés módja miatt - 2011-ben határozottan nő. A munkanélküliségi ráta a második félévben kissé mérséklődik.
Júniusban a fogyasztói árak 0,2%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy hónappal korábban. Az inflációs folyamat tehát megszelídült, elsősorban az élelmiszerek esetében érezhető nyomás gyengülése miatt. A forint az euróhoz képest nem lényegesen, de a svájci frankhoz képest számottevően gyengült. A jegybanki alapkamat idén feltehetőleg változatlan marad - kamatemelést az inflációs folyamatok nem indokolnak, a csökkentést pedig az európai adósságválság miatti aggodalmak egyelőre nem tesznek lehetővé.
Várakozó állásponton a vállalkozások
„A Nemzetgazdasági Minisztérium idei célkitűzései között szerepel, hogy a hazai kkv-k kiemelt szerepet kapjanak a gazdaság fellendítésében, a munkahely-teremtésben, a gazdaság versenyképességének növelésében. Ehhez a kormányzat vállalkozásokat támogató programjában az adminisztrációs terhek csökkentését, valamint a pályázati rendszer vállalkozásbarát átalakítását jelölték meg fő eszközként, azonban a cégvezetők megítélése egyelőre vegyes képet mutat a tervek megvalósítását illetően. Miközben nagyrészük tájékozott a kormányzat szándékát illetően, a gyakorlatban még kevesen tapasztalták meg azok pozitív hatásait” - mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
A vállalkozások adminisztrációs költségeinek csökkentése a jelenlegi gazdasági környezetben különös jelentőséggel bír, mivel uniós összehasonlításban a hazai cégek ilyen irányú költségei kiemelkedően magasak, a hazai GDP mintegy 10,5%-át teszik ki, ami az uniós átlag háromszorosa. „A magas adminisztrációs terhek pedig a kisvállalati szektort sújtják leginkább, hiszen az egy munkavállalóra jutó adminisztrációs költségek itt a legmagasabbak, érthető tehát a kormányzat azon célja, hogy a versenyképesség növelésének érdekében csökkenjenek a vállalkozások ez irányú terhei. A nemrég végzett kkv felmérésünkből azonban az derül ki, hogy miközben a cégvezetők a szándékokat ismerik, túlnyomó többségük még nem tapasztalta azok gyakorlati hasznát, és az ezzel kapcsolatos várakozások is egyelőre meglehetősen visszafogottak” – tájékoztatott a kkv szakember.
A megkérdezett 700 kkv cégvezető mintegy 69%-a mondta, hogy tisztában van a kormányzat adminisztrációs terhek csökkentésére vonatkozó szándékával, sőt, a cégek negyede a költségcsökkentő csomag tartalmát is ismeri. A kis- és középvállalatok tájékozottsága a részleteket illetően jelentősen meghaladja a mikrovállalkozások informáltságát. Ugyanakkor a költségcsökkentő csomagról felületesen vagy részletesen informált cégek csupán 18%-a véli úgy, hogy ezek az intézkedések valamilyen mértékben hozzájárulnak majd költségeik csökkentéséhez. A méretbeli eltérés itt az ellenkező: míg a mikrovállalkozások 21%-a vár pozitív hatást az intézkedésektől, addig a kisvállalkozásoknál 17%, a középvállalatoknál pedig csupán 8% ez az arány. A hazai vállalkozások versenyképessége növelésének másik fő eszközét a márciustól megújult pályázati struktúrában elérhető uniós források jelentik. A kkv vezetők elmondása alapján többségük (68%) tájékozott a pályázati feltételek egyszerűsítését illetően. Ugyanakkor, azok közül, akik ismerik az egyszerűsítéseket, egyelőre csupán 8%-uk jelezte, hogy ezek az intézkedések megkönnyítették a pályázatok benyújtását. Habár a cégek egyértelműen pozitívnak ítélik a benyújtandó pályázati dokumentációs anyagok terjedelmének mérséklésére, a lerövidített bírálati, valamint kifizetési határidőre vonatkozó törekvéseket, mivel a pályázati elbírálások és kifizetések többsége még folyamatban van, sokan kivárnak a végleges vélemény megfogalmazásával, hogy saját pályázatuk lebonyolításán keresztül a gyakorlatban is megtapasztalhassák a kedvező változásokat. Az új pályázati rendszer működését így 5-6 hónapos időtávban lehet majd érdemben értékelni.
Emellett azzal is célszerű számolni, hogy az EU által a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos alapvető elvárásokat önmagukban is bonyolultnak és nehézkesnek ítélik meg a pályázatok kedvezményezettjei, így a relatív egyszerűsítés az abszolút értelmű megítélést csak kisebb mértékben tudta javítani” – mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
