Az üzleti szférán belül júniusban csak az ipari várakozások javultak, azok is csak minimálisan, sokkal kisebb mértékben, mint a májusi zuhanás volt. Az iparban az elmúlt időszak termelésének megítélése stagnált, a kilátásoké és a rendelésállományoké javult. A saját termelésű készleteket is valamelyest kisebbnek érezték a válaszolók. Az építőipari bizalmi index értéke május után júniusban is érzékelhetően csökkent. Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése ugyan lényegében nem változott, de a rendelésállomány megítélése markánsan romlott.
Hektikus mozgások az építőiparban
Az áprilisi szelídebb cégmozgások után májusban ismét nekilódultak a felszámolások, a végelszámolások pedig a viszonylagos mérséklődés ellenére továbbra is magas szinten állnak – derül ki az Opten legfrissebb adataiból. A cégalapítási kedv rövid távon valamelyest enyhült, de még mindig az átlagnál több új céget jegyeztek be, azaz nem csökkent a cégfluktuáció az építőiparban. Tizenkét hónapra visszatekintve enyhe, 1,5 százalékos csökkenést regisztrált az Opten. (Egy hónappal korábban mind a rövid távú, mind pedig az egy évre visszatekintő adatok csökkenést mutattak.)
A mélyépítők gazdálkodási kilátásai júniusban valamivel kevésbé kedvezőtlenek, mint a magasépítőké. A kereskedelmi bizalmi index két hónapos lassú emelkedést követően nagyon jelentősen visszaesett. Főleg a rendelések megítélése lett sokkal rosszabb, de az eladási pozíciót is kedvezőtlenebbnek érezték a válaszolók, miközben a készletszintről alkotott vélemény nem változott. A szolgáltató cégek a várható forgalmat rosszabbnak, az üzletmenetet és az elmúlt időszak forgalmát a májusinál jobbnak érezték.
Lakosság aggódik és erősödő inflációt vár
A foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban harmadik hónapja romlik, de júniusban a többi ágazatban is kedvezőtlenebbé vált. Erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Minden ágazatban csökkent az áremelési szándék intenzitása, a fogyasztók inflációs várakozása azonban kissé erősödött. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az ipar kivételével minden ágazatban és a lakosság körében is tovább romlott.
Júniusban a fogyasztói bizalmi index ismét csökkent. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségeit és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlásának valószínűségét is romlónak érzi.
Módszertan
A
GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.)
Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult.
Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések. A GKI-Erste konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
