A járvány visszavonulóban, de az általa okozott krízis még egy ideig velünk marad. A megváltozott környezetben megnőtek a belső lopások, csalások és egyéb visszaélések kockázatai. Mit tehet a cégvezető, hogyan előzheti meg ezeket a rendkívül kínos és sok kárt okozó eseteket? Róth Dénes, a Tolvaj a cégedben című könyv szerzője, a céges belső visszaélések megelőzésének szakértője cikkében ezt a problémát járja körbe.

A munka és a mód, ahogyan dolgozunk, mindannyiunk életében komoly változásokon esett át az elmúlt hónapok során. A koronavírus-járvány megmutatta a munka kapcsán már régóta kopogtató változások szükségességét: a gyors alkalmazkodás képessége, a gyakoribb otthonról történő és rugalmasabb munkavégzés, vagy épp a digitális technológiák fokozott bevonása csupán néhány olyan kézzel fogható változás, melyet a saját bőrünkön tapasztalhattunk meg a közelmúltban. Ezek ugyanakkor azokat a globális munkaerőpiaci változásokat is jelzik, ami felé a munka világa sebesen halad. Az Allianz Hungária most sorra veszi, mire világított rá e témában globális szinten a koronavírus és mi várható a jövőben. Nézzük, hogyan változtak a jövő munkahelyeivel, munkavégzésével kapcsolatos elképzeléseink és mi az, amiről nem szabad elfeledkeznünk akkor sem, ha beköszönt az élményszerű munka világa!

A korábbinál pesszimistább módon a német vállalatok fele legkorábban a jövő évre várja a gazdasági helyzet normalizálódását, és csak harmaduk számít rá, hogy erre már az idén sor kerülhet - derül ki a német ipari és kereskedelmi kamarai képviseleti szervezet, a DIHK felméréséből.

Sokakat foglalkoztat a kérdés, miután márciusban egyik pillanatról a másikra kellett átállnia a cégeknek egy teljesen új működési formára. Sok magyarországi vállalat kiemelkedően rugalmasan kezelte a helyzetet, nagymértékű digitális átállás indult el a cégek jelentős részénél. Most, a fokozatos visszatérés időszakában a vállalatok vezetőinek hosszú távon is állást kell foglalnia a home office intézményével kapcsolatban. Milyen hatással lesz mindez a munkahelyi környezetre és a munkatársi kapcsolatokra?

Nem csökkent a hatékonysága azoknak a hazai vállalkozásoknak, ahol minden kolléga távmunkában dolgozott a közel három hónapos kijárási korlátozások alatt – derül ki az EY és a HR Fest közös kutatásából. A több mint 50 megkérdezett kis-, közép- és nagyvállalati HR vezető meglátásait összessítő felmérés szerint a pozitív tapasztalatok hatására a cégek harmada hosszú távon is változtatni tervez munkahelyi kultúráján.

Júniusban a májusinál nagyobb mértékben emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de e két hónap alatt áprilisi zuhanásának csak kisebbik felét dolgozta le. Eszerint májusban a fogyasztói, júniusban az üzleti bizalmi index emelkedett a legjobban. Ez elsősorban annak a következménye, hogy az ipari várakozások májusban még folytatódó romlása júniusban emelkedésre váltott.

Mérséklődni látszik a koronavírus-járvány hatása a hazai kkv-kra, ugyanis határozottan pozitívabb várakozásokkal tekintenek az előttük álló évre, mint a járvány ideje alatt – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Az index jelenleg 12 ponton áll, ami nem jelent érdemi változást a koronavírus időszak előtti várakozásokhoz képest.

Nőnapon indult útjára az mfb csoporthoz tartozó hiventures startupher programja, amely a női vállalkozók felkarolását és támogatását tűzte ki célul. A kezdeményezés fontosságát indokolja, hogy magyarországon rendkívül alacsony a női vezetők és vállalkozók aránya. A program lebonyolítását nehezítette a kialakult járványhelyzet, azonban ennek ellenére is több mint 350 jelentkezés érkezett, amelyből 10 csapat szakmai továbbképzésen is részt vehetett. A startupher záró eseményét követően négy csapat kapott gyorsított bekerülési lehetőséget.

Nagyon izgalmasnak ígérkezett Klein Dávid és Suhajda Szilárd számára a tavaszi szezon a Himalájában. A páros a Makalu megmászására készült, ami nemcsak önmagában lett volna jelentős, de egyben felkészülésnek is tekintették jövő évi projektjükre, amikor visszatértek volna az Everestre, hogy oxigénpalack nélkül érjék el a világ tetejét. Aztán hirtelen minden álom összetört, amikor elszabadult a koronavírus. A Himalája „bezárt,” a terveket pedig jegelni kellett. De honnan volt rá pénz? És mi lesz most?

Három cégből kettő választotta a társaságiadó-bevallás és befizetés halasztási lehetőséget: míg tavaly a június 3-iki határidőig 317 ezer cég vallotta be a társasági adót, idén csak 117 ezer - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Ma már több mint félmillió egyéni vállalkozó van Magyarországon. A számukra kedvező kedvezményes adózási rendszer azonban nem jelent biztosítékot nyugdíjas éveikre, ugyanis így rendkívül alacsony összeg kerül a vállalkozó nyugdíjalapjába. Ráadásul egyre növekvő arányuk a munkaerőpiacon a teljes nyugdíjrendszerre hatással lehet. Az OTP Bank éves reprezentatív kutatása szerint az utóbbi években folyamatosan csökkent azoknak a száma, akiknek munkaviszonya beleszámít a nyugdíjjogosultságba, tavalyi év végén már csak 86 százalékuk volt ilyen alkalmazásban.

A pandémiás helyzet utáni nyitás minden üzleti szektorban felveti a kérdést, milyen munkaerőpiaci lépéseket érdemes tennie a vállalatoknak, hogy kivédjék az elmúlt hónapok negatív hatásait. Számos elemzés szerint a kulcs sokkal inkább a hatékony kiválasztásban és kevésbé a készségfejlesztésben rejlik.

Az utóbbi hónapokban kialakult helyzet a családi vállalkozások digitalizációját is felgyorsította, azonban a változások, új eszközök és a gyors ütemben lezajló fejlesztések mind-mind támadási felületet jelentenek a kiberbűnözők számára, akik ezt a globális turbulenciát kihasználva még célzottabb és kifinomultabb módon támadnak. A multicégek kihívásairól, a home office veszélyeiről sok szó esett, mi a helyzet azonban a kisebb, családi vállalkozások kiberbiztonságával? A Deloitte üzleti podcast sorozatának legutóbbi epizódjában erről a témáról hallhatunk bővebben.

A hazai vállalatok 50 százalékát saját bevallásuk szerint egyáltalán nem, vagy csak enyhén érinti a koronavírus miatt továbbgyűrűző válság, ötödük pedig kifejezetten lehetőségként tekint rá – derül ki a Stylers friss kutatásából. A felmérés eredményei optimizmusra adnak okot, bár van még hová fejlődni: a döntéshozók többsége tisztában van a digitalizáció szükségességével és hajlandó is erőforrást allokálni erre a területre, azonban közülük is csupán 63 százalék kezeli azt stratégiai kérdésként. Az már világosan látszik, hogy a járványhelyzet örökre megváltoztatja a cégek hozzáállását a digitalizációhoz, de vajon mire fókuszálnak majd a következő hónapokban?

A Magyarországon bejegyzett társas vállalkozások jelentős része mikrovállalkozás, ezek döntő többségében kiemelt szerepe van a családnak. A vállalkozási forma tekintetében a leginkább érintett vállalkozás típusok az egyéni vállalkozók, az egyszemélyes cégek, valamint a több családtagot is felvonultató többszemélyes vállalkozások.

Digitális- és technológiafejlesztésre, kapacitásbővítésre igényelhetnek akár 153 millió forintot a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások. A fejlesztésekre adott forrás akár 50 százaléka informatikai fejlesztésre fordítható, melyhez a Modern Vállalkozások Programja tanácsadói hálózata szakmai segítséget is tud nyújtani a cégvezetőknek. A szakértők ingyenesen auditálnak, vagyis felmérik az adott cég digitalizációs szükségleteit, és személyre szabott tanácsokat adnak a megfelelő fejlesztésekhez.

Második szakaszába lépett a koronavírus elleni küzdelem, egyre több vállalatnál indul be a termelés, és térnek vissza a dolgozók. Az SAP szakértői összefoglalták 5+1 ajánlásukat a járványhelyzet miatti készültség fokozatos lazításának időszakára. Noha elsősorban közép- és nagyvállalati ügyfelek részére szólnak ezek a javaslatok, a metodika a kisebb vállalkozásoknak is releváns lehet.

Az erős digitális lábbal rendelkező cégek lényegesen kevésbé sínylették meg a koronavírus-járvány okozta krízist – derül ki a Marketing Commando, 500 kis- és közepes vállalkozás körében végzett friss online felméréséből.

A járványhelyzet miatt sok vállalat nem képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az üzleti partnereknek érdemes törekedni arra, hogy ne az egyébként megszokott felszámolással, hanem csődeljárás keretében jussanak egyezségre az adósságok rendezéséről – hívják fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői, dr. Vass Réka és dr. Karacs Daniella.

A világjárvány okozta jelenlegi helyzetben a legtöbb magántulajdonú gazdasági szereplőnek is teljesen váratlan és újfajta kihívásokkal kell szembenéznie. A jelenség veszélyeztetheti a korábban sikeresen működő családi vállalkozások fennmaradását is. Bizonytalan környezetben azonban segítséget jelenthet a “Zoom out/Zoom in” megközelítés. A módszer lényege egy folyamatos reflexió alkalmazása, ami különösen családi vállalkozások számára lehet rendkívül hatékony eszköz az üzleti stratégia kialakításában.

A vállalkozások 17 százaléka rendkívül súlyos helyzetbe került az elmúlt hónapokban, de a koronavírus okozta változásoknak vannak nyertesei is.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei eredmények szerint is az IT-szektor a legvonzóbb a hazai munkavállalóknak. Továbbra is a fizetés, a munkahelyi légkör és az állás tartós biztonsága a legfontosabb munkahelyválasztási szempontok, de tovább növekedett a rugalmas munkakörülmények és a munkakör érdekességének jelentősége is.

A kormány május 15-én, illetve 16-án megalkotott rendeleteivel lehetőséget adott a fokozatos visszarendeződésre a munkahelyeken. Azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók nagy része otthoni munkavégzésben vagy állásidőben töltötte az elmúlt két hónapot, a visszarendeződés számos munkáltatói feladatot generál. Ahol a kijárási korlátozások alatt is bejártak a dolgozók a munkahelyre - például egyes termeléssel foglalkozó vállalatok - ott a meglévő gyakorlat felülvizsgálata lehet indokolt. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői felhívják a figyelmet a legfontosabb munkajogi tudnivalókra és felkészülési feladatokra.

Ahogyan az elmúlt hónapokban a megváltozott munkarend és a távoli munkavégzés, úgy a munkahelyekre való visszatérés is kihívást jelenthet a cégeknek és a dolgozóknak. A folyamat ezért lassabb, fokozatosabb és tudatosabb lépéseket kíván, ahol az egészségmegőrző intézkedések mellett a pozitív jövőképre és a mentális támogatásra is figyelmet kell fordítani – hívja fel a figyelmet a K&H.

A fővárosi vállalkozások legjobb esetben is még további 4 hónapig tartó válságidőszakkal számolnak - derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által készített kutatásból, ennek ellenére 60 százalékuk maximum 3 hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik. A 3440 vállalkozás bevonásával készült felmérés 21 iparágban vizsgálta a koronavírus járvány gazdasági hatásait, valamint a BKIK által kidolgozott válságkezelő javaslatcsomag támogatottságát.

A koronavírus járvány okozta korlátozások súlyosan érintették a hazai játékkereskedőket, az idei évet már a gyereknap körüli vásárlások sem menthetik meg.

A családi vállalatok jóval ellenállóbbak a külső környezeti tényezőknek, ezért jellemzően jobban teljesítenek, mint a nagyobb piaci szereplők. Ugyanis óvatosabban fektetik be és használják fel a rendelkezésre álló tőkét, mivel a családi vagyon a tét. Ennek a szemléletnek köszönhetően válság idején általában nagyobb tőkemegtérülést érnek el, így feltehetően a koronavírus-járvány okozta visszaesés kevésbé hathat rájuk, tehát a gazdaság újraindításában is meghatározó szerepük lehet.

A hazai vállalatok a következő fél év gazdasági kilátásait illetően döntően pesszimisták, ugyanakkor az alkalmazottaik megtartását illetően már elkötelezettnek mutatkoznak – derül ki a Profession.hu, friss, saját adatbázisban, a cégvezetők, HR döntéshozók és munkatársak megkérdezésével készített reprezentatív kutatásából. Éppen ezért a HR osztályok többsége immár olyan költségcsökkentési megoldásokat igyekszik találni, amely nem járnak a dolgozói állomány csökkenésével. Ez a magyar gazdaság egészét tekintve is kedvező fejleménynek mondható.

Áprilisban csupán 1442 céget alapítottak Magyarországon, ez 42 százalékos visszaesés a márciusi adatokhoz képest.

A koronavírus a legtöbb vállalkozás életére komoly hatást gyakorol, ugyanakkor a hatás jelentős különbségeket mutat ágazatonként, illetve vállalkozásonként.

A Piac&Profit Konferencia szervezésében megvalósult Cégmentő videókonferencián György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a gazdasági akcióterv eddig ismert elemein kívül új részletekről is beszélt.

Pénteken publikálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagy elemszámú vállalati felmérésének eredményeit, amelyet a koronavírus-járvány elsőkörös gazdasági hatásairól végzett. Az összkép finoman szólva sem túl biztató.

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítési tervének részeként 500 milliárd forintos, rendkívüli hitelgarancia programot indít az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a koronavírus járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a hazai kkv-k és nagyvállalatok 90 százalékos állami garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz.

Egy friss elemzés a koronavírus-járvány miatti vállalati fizetésképtelenségek változását vizsgálta: minden korábbinál aggasztóbb magyar és nemzetközi prognózis.

A veszélyhelyzet miatt újabb munka- és cégjogi változások léptek életbe – az április 10-én megjelent kormányrendelet alapján új szabályok alkalmazandók a munkaidőkeretre, illetőleg a jogi személyek működésére. Bár a március 18-án életbe lépett munkaidő-beosztást ért változásokat az áprilisi rendeletben kibővítették, azonban az újabb lehetőségek mellett vannak olyan szabályok, amiktől nem lehet eltérni. Összességében a cégjogi változásokat érintő rendelet pedig bizonyos tekintetben egyszerűbb eljárási szabályokat tartalmaz a jogi személyekre vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítva legyen a vállalat folyamatos, veszélyhelyzet alatti működése. Mindezek részleteire hívja fel a figyelmet a MAZARS és az együttműködő Borsy Ügyvédi Iroda összefoglalója, melynek segítségével tisztább képet kaphatunk a lehetőségekről és azok kereteiről.

A járványhelyzet a vállalatok döntéshozatali folyamatait, ügyvezetését is felforgatja. A múlt heti kormányrendelet különleges társasági jogi szabályai megkönnyítik az akadályoztatva levő cégtulajdonosok és a cégek irányító testületei részére a döntéshozatalt annak érdekében, hogy a megfelelő és törvényes működés biztosítva legyen - ez a hamarosan következő mérlegelfogadási időszak miatt különösen aktuális. Ugyanakkor az új szabályok új teendőket is hárítanak a cégekre – hívja fel a figyelmet dr. Orosz Dániel és dr. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie szakértői.

Nagy várakozás előzte meg a csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak támogatásáról szóló, pénteken megjelent kormányrendeletet, de a részletekből az tűnik ki, hogy a munkavállalók megtartása a támogatás igénybevétele után is jelentős erőforrást igényel a vállalkozásoktól.

Sok vállalat esetében, ahol a távmunka releváns alternatíva, közel egy hónapja elszigetelten dolgoznak a munkavállalók. Mi történik azokkal, ahol ez nem lehetséges? Milyen lépésekre kényszerülhetnek a cégek a jelenlegi bizonytalan helyzetben? Milyen eszközök vannak a kezükben, hogy el tudják kerülni a leépítést, és meg tudják tartani a munkaerőpiacon kiépített jó hírnevüket? Ezekre a kérdésekre fogalmaztak meg javaslatokat a PwC Magyarország HR tanácsadási szakértői.

Úgy tűnik, a járvány egyelőre nem törte meg a hazai cégalapítási trendet. Márciusban 2488 vállalkozást alapítottak Magyarországon, ez még a 2019-es havi átlagot is meghaladja, 2,8 százalékos növekedést jelent.

Az újrainduló növekedési hitelprogram, az NHP Hajrá volumene és a széles felhasználhatósági kör miatt ígéretes eszköz lehet a hazai vállalkozásoknak, a kamatszinteket tekintve erős verseny alakulhat ki a pénzintézetek között; az OTP Bank készen áll arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül biztosítsa az NHP Hajrá forrásait a magyar vállalkozásoknak.

A vállalkozások – mérettől függetlenül – keresik a lehetőségét, hogy egészségesen tartsák a munkavállalóikat. A szándékot fel lehet öltöztetni a felelős foglalkoztató köntösébe, de a mérleg serpenyőjében legalább ennyit nyom az igény, hogy csökkenjen a betegállományban töltött napok száma.

A vállalatvezetőnek sosincs könnyű dolguk, főleg nem krízis idején. Válsághelyzetben egy cég vezetőjeként még nagyobb felelősség hárul az emberre, és nagyban meghatározza a vállalkozás jövőbeli sikereit az, hogy hogyan reagál a jelen akadályaira. Az érzelmi intelligencia (EQ) egyébként is nélkülözhetetlen kvalitás, most azonban még inkább szükség van rá.

A gazdaság digitális újraindítását támogató program azonnali megtervezését és elindítását kezdeményezi az IVSZ. „A digitalizáció nemcsak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válsághelyzet enyhítésében játszhat szerepet, hanem egyedülálló lehetőséget jelent a magyar nemzetgazdaság technológia-vezérelt fejlődési pályára állítására is” – idézi a szervezet ma közzétett felméréséből. 

A budapesti vállalkozásokkal folytatott konzultáció után a gazdasági helyzet kezelésére gyorsan bevezethető, de korlátozott ideig alkalmazható intézkedéseket, javaslatokat dolgozott ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK). A javaslatokat a kormánynak is megküldték.

Elindult Magyarország első virtuális tőkebefektetési piactere, amely kifejezetten azoknak az innovatív magyar startupoknak és cégeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget, amelyek megoldást kínálnak a koronavírus-járvány okozta helyzetre, és segíthetik az ország gazdaságának újraindítását.

A koronavírus járvány terjedésének megállítása érdekében hozott rendelkezések komoly kihívás elé állítják a nem napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzleteket - például a ruhaboltokat. Bár 15 óráig nyitva tarthatnak, a kijárási korlátozás értelmében lényegében tiltott a látogatásuk. Felmerül tehát a kérdés, hogy ilyen helyzetben is kötelesek-e bérleti díjat fizetni? 

A koronavírus-járvány és az azzal járó korlátozások új kihívások elé állították a gazdaság szereplőit: miként tudják meghozni azokat a döntéseket, amelyek a vállalkozások működtetéséhez létfontosságúak? Elég csak a jelenleg is aktuális beszámoló-elfogadásra, az aláírásra jogosultak kinevezésére vagy az alapító okirat módosítására gondolni, amelyekhez taggyűlés tartása, a képviseletre jogosultak aláírása, illetve ügyvédi képviselet szükséges. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, ha a személyes találkozás nem megoldható vagy a postai szolgáltatások nem elérhetőek? A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői összegyűjtötték a megoldásokat. 

Sokan a bezártság hatására szembesülnek azzal, hogy a vásárlás nemcsak szükséglet, hanem élvezet is, amiről most jó időre lemondhatunk. Vagy mégsem? A Jófogás és a Vatera is azt mondja, sem a hirdetők sem a vásárlók számában nincs drasztikus visszaesés. A magyarázat pedig szerintük a bizalom és a kapcsolatmentes kézbesítés lehetősége. A FoxPost pedig már nyár végére újabb csomagautomatákat ígér.