A menedzsereknek leáldozott, a mozgósító vezetőké a jövő

A technológiai változások újabb hulláma érte el a gazdaságot és a mindennapokat. Miközben Magyarországon és részben Európában ma még a digitális átalakulásról beszélünk, az Egyesült Államokban már arról van szó, hogyan változtatja meg az üzleti modelleket a mesterséges intelligencia.

Arról, hogy az MI miként formálja át a gazdaságot és az üzleti modelleket, már több kutatás készült, azt azonban még senki nem vizsgálta meg, hogy miként fogadják a vállalati vezetők az új technológiát. A Microsoft azért is tartotta fontosnak a vezetők szempontjából megvizsgálni az MI elfogadottságát, mert ők azok, akik meghatározzák egy-egy vállalat jövőjét, továbbá tippeket adhatnak azoknak a vállalatoknak, amelyek az MI bevezetésén gondolkodnak. A 13 országra kiterjedő kutatást Magyarországon is elvégezték.

Magyarország bizonyos kritériumok tekintetében élesen eltér a nemzetközi trendektől: egyszer alul-, másszor felülmúlja a nemzetközi átlagot.

A magyarok óvatosak, de ők várnak a legtöbbet az MI-től

Magyarországon nem annyira elterjedt az MI alkalmazása, mint a világ más részein, és a magyar vezetők a döntéshozatalban sem hagyatkoznának olyan mértékben a mesterséges intelligenciára, mint más országok vezetői.

A magyar vezetőknek csak a fele gondolja azt, hogy az MI pozitív hatással lehet a munkájára.

Ennek ellenére a magyar üzleti döntéshozók különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MI segítségével felszabaduló idejüket a célok priorizálására és új kezdeményezések elindítására fordíthatják. Nincs még egy olyan ország a világon (legalábbis a felmérésbe bevont 13 ország közül), ahol a vezetők ilyen nagy arányban vallanák ezt a nézetet.

A kutatást végző elemzők szerint Magyarország üzleti vezetői válaszút előtt érzik magukat, és különös óvatossággal teszik mérlegre a különböző, növekedésösztönző lehetőségeket.

A magyar eredmények

Az MI-t használni kívánó magyar vezetőknek a 19,4 százaléka szeretné ezt a döntéshozatalban alkalmazni az elkövetkező évben, szemben a nemzetközi szinten mért 33,7 százalékkal. Vagyis a magyar vezetők nem sietnének nagyon a bevezetéssel. A hazai vállalatok egyötöde a mesterséges intelligencia bevezetésének 3. és 4. fázisában van. Ez azt jelenti, hogy a vezetők szerint a kivárás, felfedezés és kísérletezés után az utolsó két szakaszba jutottak, vagyis megalkotják a mesterséges intelligencia használatát támogató folyamatokat (formalizálják a használatot), majd teljesen integrálják az MI-t a szervezet működésébe. Az MI-érettség vonatkozásában Magyarország a nemzetközi átlagot hozza, hiszen a teljes mintában is 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy a 3-4. szakaszban tart az MI bevezetésében.

A magyar vezetők több mint fele gondolja úgy, hogy az MI-nak pozitív hatása lesz a munkájára – ez meglehetősen alacsony arány a felmérés átlagával összevetve, ami szintén a magyar vezetők egyelőre még óvatosabb hozzáállására mutat rá. A vezetők 44 százaléka véli úgy, hogy az MI segíthet meghatározni az üzletépítés irányát, ami magasabb a 38,7 százalékos nemzetközi átlagnál, tehát ebben a tekintetben kifejezetten bizakodóbbak a magyar üzleti döntéshozók. 30 százalékuk a felszabaduló időt a célok priorizálására és új kezdeményezések elindításra fordítaná, szemben a teljes felmérés 21,3 százalékos átlagával. Ebben a kérdésben ez a felmérés legmagasabb értéke.

Akik már használják, sürgősen bevezetnék még több területen is az MI-t

Amint az MI segít a vezetőknek megbirkózni az ügyvezetés feladataival, úgy fordul a figyelmük egyre inkább a saját munkatársaik felé. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább megbíznak a munkatársaikban: rájuk bízzák, hogyan oldják meg a feladataikat, ugyanakkor biztosítják számukra az ehhez szükséges eszközöket. Röviden: a korábbi menedzserek így mozgósító vezetőkké válnak.

Az átfogó felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye az, hogy a dinamikus növekedésű vállalatok vezetői nagyobb mértékben használják a MI-t, még több befektetést és még rövidebb időn belül terveznek ezen a területen, mint azok, amelyek növekedése inkább mérsékeltnek mondható. Vagyis egy vezető MI-vel kapcsolatos attitűdje és cége növekedése, versenyképessége között erős korreláció mutatható ki: minél inkább növekszik egy vállalat, a vezetője annál inkább elkötelezett az MI mellett. A legsikeresebb vállalatok kétszeres valószínűséggel használnak aktívan MI-t, mint a csak mérsékelten növekedő vállalatok.

A dinamikus növekedésű vállalatok vezetői sürgetőbbnek érzik a változást, mint a mérsékelt

Digitális szuperország, ahol a robot ítélkezik

Az észt állampolgárok két harmada már az interneten intézi minden ügyét az állammal. A következő lépés a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása – az igazságszolgáltatásban is.

növekedésű vállalatok vezetői. Előbbiek legkésőbb három, de többségük már egy éven belül szeretné bevezetni az MI használatát, utóbbiak szerint ezt elég öt éven belül megtenni. A vezetők úgy érzik, hogy a versenyképességüket kockáztatják késlekedéssel. Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ez arra világít rá, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzik az MI bevezetését.

Emlékezhetünk arra, hogy amellett, hogy magyar vállalkozások nem használnak MI-t a nemzetközi átlag szintjén, a vezetőik sem érzik sürgetőnek annak bevezetését. A magyar vezetők óvatossága – vagy információhiánya? – versenyhátrányba is hozhatja őket.

A felmérés egyik legnyilvánvalóbb eredménye az, hogy különbség tapasztalható a két, illetve egy számjegyű növekedést mutató vállalatok között. A két számjegyűek előrébb tartanak az MI bevezetésben, mégis úgy érzik, sürgető volna még több területen alkalmazni MI-t. Egy–három évre tekintenek előre, de gyakran már az elkövetkező évben lépni szeretnének. A mérsékelten növekedő vállalatok inkább 5 éves periódusban gondolkodnak. Ez azt mutatja, hogy minél tájékozottabb egy vezető, annál sürgetőbbnek érzi a változások végrehajtását.

A másik fontos konklúzió, hogy az MI-t előnyben részesítő vezetők több időt szeretnének és tudnak fordítani a munkatársaikra, a szervezetfejlesztésre, a stratégia és a vízió megalkotására.

Az MI segítségével egy folyton elfoglalt menedzserből figyelmes, emberséges és segítőkész vezető válhat, vagyis az MI révén, a vezetők menedzserekből a szervezet belső erőforrásainak mozgósítóivá válhatnak.

Ennek eredményeként növekszik a munkavállalók önállósága, a megfelelő eszközök birtokában a maguk módján oldhatják meg a feladataikat. A sikeres vezetők tisztában vannak azzal, hogy a kreatív problémamegoldás, az empátia, a bizalomépítés, a személyesség rendkívül fontos összetevői egy cég sikerességének – különösen akkor, ha változás előtt állnak, és ha olyan új üzleti modelleket akarnak bevezetni, amelyek felforgathatják a piacokat.

További fontos megállapítás, hogy az MI nemcsak a hatékonyságnövelés eszköze – ahogy a

Ha nem képes gyorsan reagálni, megeszik a „felforgatók”

Az új technológiák kínálta lehetőségek kihasználása, a működést támogató infrastruktúra folyamatos fejlesztése és a stratégiai gondolkodás – ez az a három fő terület, amelyekre a Deloitte elemzése szerint kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a magántulajdonú vállalkozásoknak ahhoz, hogy az üzleti világ gyors változásainak nyertesei lehessenek.

legtöbben elsőre gondolnánk –, hanem a stratégiaalkotásban és a döntéshozatalban is egyre fontosabb szerepet játszik (a dinamikusan fejlődő vállalatok 94 százaléka szeretné használni az MI-t a döntéshozatalban is az elkövetkező három évben, több mint a felük az elkövetkező egy évben).

Michael van der Bel, a Microsoft EMEA elnöke szerint az MI-korszak előszobájában vagyunk, és nem kérdéses, hogy a nagy MI-verseny már megkezdődött a piacokon. Szerinte a vezetőknek át kell gondolniuk a vállalatuk akár teljes átalakítását is, hogy versenyben tudjanak maradni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megfontolás nélkül MI-megoldásokat kell bevezetniük, arra várva, hogy azok majd maguktól meghozzák a kívánt eredményeket. A vezetési módszernek, a vállalati kultúrának, illetve a technológiának egymással párhuzamosan kell változnia – csak így lehet az MI-ben rejlő lehetőségeket valóban kiaknázni.

Michael van der Bel szerint ezek után lehet kis lépésekkel elkezdeni az MI bevezetését, az üzleti elvárások nagyon világos megfogalmazásával. Ilyen kis lépés lehet egy intelligens chatbot alkalmazása a telefonos ügyfélszolgálaton, ami jól támogathatja az ügyfélszolgálatosok munkáját, vagy például használhatják bankokban a visszaélések felderítésére, vagy a kiskereskedelemben az árképzés és az ellátási lánc optimalizálására.

Az ilyen sikeres projektek megerősítik az MI-ba vetett bizalmat a munkatársak körében, értékes tanulságokkal szolgálhatnak a következő, akár nagyobb szabású projektekhez, a vállalat magabiztosságot szerez az új technológia alkalmazásában. Ezzel pedig a vezetők már el is indították a céget azon az úton, amely az MI-korszakba vezet.