A korosabbak szíve ma is megsajdul egy-egy szép fa építőkészlet, elbűvölő mintázatú kaleidoszkóp vagy vidám búgócsiga láttán, de hiába. A leglátványosabb piaci eredményeket a mozifilmekhez és tévés rajzfilmsorozatokhoz kapcsolódó termékek produkálják. Milyen üzenetek, szerepmodellek jutnak el általuk a 15 év alatti korosztályhoz, amelynek létszáma a hatmilliárd lakosú Földön eléri kétmilliárdot? És vajon milyen készségeket fejleszt a holnap virtualitásra és számítógép-használatra alapozott játékuniverzuma?

 

 

 

Új címet kapott a Millennium Szalon talk-show-sorozata, amely az új gazdaság témájában szólaltat meg elméleti és gyakorlati szakembereket, tudósokat, üzletembereket. Az E-sték ötletadója az E-Group Magyarország Rt. volt: partnerként hívta a Millennium Szalont és a Piac és Profit üzleti magazint, hogy az információs technológiák meghatározta új világot a kultúra felől közelítsük meg.

 

Nem könnyű feladat parkolóhelyet találni szombat délelőtt a budapesti Marczibányi téren. Ennek két – öko- – oka van: az eladók és a vásárlók, akik heti rendszerességgel látogatják a főváros eddig egyetlen ökopiacát. Eddig, mert július közepén nyílt meg a másik, a XX. kerületi Csili – Pesterzsébeti Művelődési Ház – udvarán. Ha ez is gyökeret tud verni, akkor újabb bizonyítékkal bővül az ökovilág híveinek nem túl gazdag arzenálja: igenis a biogazdálkodás lehetséges alternatíva a kommersz, agyonvegyszerezett mezőgazdálkodással szemben. De ne fussunk előre, maradjunk a Marczibányi téren, azon belül is a művelődési ház udvarán, ahol – gyarló ember lévén – rágyújtanék, leplezendő újságírói mivoltomat, de bizony megáll kezemben a sercegő, lobbanó gyufa, egyszerre vagy hárman pillantanak rám rosszallóan, még ha tettlegességre nem is kerül sor. Hát jó.

A világon elsőként Magyarország tiltotta be 1968-ban a DDT-t. Igaz, akkor már vagy tizenöt éve használtuk ezt az emberre egyértelműen káros rovarölő szert. Ma már nem lehetünk ilyen büszkék növényvédőszer-engedélyezési gyakorlatunkra. Ez a minimum, amit leírhatunk Darvas Béla Virágot Oikosnak című könyve alapján. A szerzővel beszélgettünk.

 

Az akkoriban újdonságnak számító számítástechnikára szakosodott középiskola legelső tanulói között volt. Azután a Kandóban folytatta. Mégis azt állítja, hogy technikai, tárgyi tudásától függetlenedett már a szakmai hozzáértése, s informatikai pályafutása alatt leginkább az új dolgok felismerésének képessége számított. Keresztesi János mindennél fontosabbnak tarja az emberi kapcsolatokat. Állítja, hogy az információs technológia uralta világban is ugyanúgy az emberek képességén, együttes munkáján, harmonikus viszonyain múlik minden, mint előtte.

 

 

Jurassic Park III, Pad a parkban, Moszkva tér, Vademberek, Szalmabábuk lázadása, Belphégor – A Louvre fantomja, A majmok bolygója.

 

A világ egyik legnépszerűbb tévés személyisége – ez a bizonyos Gumicsirke asszony (Udvaros Dorottya) – és formabontó műsorának soros adása az erőszak természetéről lebbenti le a fátylat. Az élő műsor igyekszik kigyomlálni az emberben rejlő gonoszt, ezért vendégként a hatvanas évek regényes lázadóját, az azóta jó útra tért Kicsi Alexet kéri fel, hogy segítsen feltérképezni az egyenes adásban letartóztatott, modernkori sorozatgyilkos (Rex Madison) lélekrajzát. A stúdióban tehát két korszak két hírhedt bűnözője és a szórakoztatás nagyasszonya: mindez felhőtlen kikapcsolódást ígér. A show sajátos játékszabályai azonban egy idő után irányíthatatlan erőket szabadítanak fel mindenkiben. Schilling Árpád mozija az egy éve telt házzal játszott NEXXT című színdarabba szintén általa készített betétfilmen alapszik, amely olyan jól sikerült, hogy a Kalózok producere, Budai Gábor lehetővé tette az ötlet alaposabb kidolgozását. A film 150 millió forintos költségvetéssel készült, vállalati szponzorpénzek és magánforrások vegyes felhasználásával, állami támogatás nélkül valósult meg.

A beteg ember gyengébben teljesít, mint az egészséges. Ez a korántsem új keletű megállapítás napjainkban roppant erőket mozgat meg az egészség piacán. Egyfelől a munkavállalók milliós táborában, másfelől a munkáltatók bizonyos körében. Mert végső soron ugyanarról van szó: az egzisztenciáról: a munkavállaló az állását félti, a munkáltató pedig zökkenőmentes üzletmenetét.

Hetedik alkalommal került sor tavaly november 25-én a magyar politikai kultúrában üdítő fénypontnak számító tenisztornára.

Egy harminc évvel ezelőtti pesti viccben a kérdésre, hogy lesz-e a kommunizmusban pénz, az egyik azt mondja, igen, lesz; a másik, hogy nem lesz; míg a harmadik szerint lesz, akinek lesz, és lesz, akinek nem lesz. Nos, a közgazdaság-tudományi alaptörvények között is biztosan vannak olyanok, amelyek tartósak, de hogy az új gazdaságban melyek bizonyulnak annak, azt még nem tudhatjuk, hiszen csak most kezdődött el a változás. Ez azonban nem mentesíti a mai elméleti közgazdászokat és a gazdaság gyakorlati szakembereit attól, hogy ne keressék a tartós összefüggéseket. A Piac és Profit, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem februári közös konferenciája éppen erre vállalkozott.

A természet elvan ember nélkül, az ember nem létezhet természet nélkül. Ezt az elég könnyen belátható igazságot sokan hajlamosak elfeledni. A természet nélkül élő ember olyan, mint a mesterséges környezetbe telepített természet; elszomorító a betonnal körülölelt, csenevész, út menti facsemete látványa.

A törvényszerű és visszafordíthatatlan szervezeti változások megértése és mielőbbi alkalmazása elemi érdeke minden vállalatnak, amely informatikai fejlesztésbe fog, s amely termékét, szolgáltatásait az e-business világára is alkalmassá kívánja tenni. Ez volt a mottója a Piac és Profit legutóbbi, mintegy százötven-kétszáz látogatót vonzó konferenciájának a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen.

Váratlanul gyorsan és nagy számban reagáltak a Piac és Profit on-line olvasói az alábbi szubjektív hangvételű írásra. A hozzászólásokból úgy tűnik, lapunk főszerkesztője sokakat érdeklő és érintő érzékeny témához nyúlt. Miután az elektronikus és a nyomtatott újság olvasói köre eltér egymástól, úgy gondoltuk, érdemes itt is közzétennünk. Aki pedig a hozzászólásokat is olvasni szeretné, az megteheti, ha felkeresi a www.piac-profit.hu Fórum rovatát.

Felkészült emberek dolgoznak együtt, nem sajnálják a képzésre fordítandó időt, energiát, a teljesítmény mégis a várakozás alatt marad. Mi lehet a háttérben? Néhány igen fontos dolgot még nem ismertek fel. Például azt, hogy az értelemnek és az érzelemnek egyensúlyban kell lennie. (...) Kiknek ajánljuk még, a már érdeklődőkön túl, új rovatunkat? Elsősorban azoknak, akiknek ismerősek a bevezetőben felvetett gondolatok, de dühítik őket állításaink, és szeretnék sorra megcáfolni azokat.

Ki vagyok, milyen vagyok, miért vagyok? Az ember életében valamikor eljut ezeknek a kérdéseknek a feltevéséhez. S válaszokat keres.

Hazánk a csatlakozó országok közül elsőként mutatkozott be kulturális évaddal az Európai Unióban. Először 2001-ben Franciaországban, majd tavaly Olaszországban, idén novembertől pedig Nagy-Britanniában. Egy-egy ilyen, több száz millió forintos kormánybefektetés haszna nem pusztán a turizmus alakulásával mérhető: globális világunkban, nemzet- és régióközi kapcsolatokon alapuló közösségben a kultúra több szinten összefonódik a gazdasággal.

Kutatni, tanulni akár már egy év múlva is lehet az nda.hu segítségével. Pár év elteltével pedig kulturális értékeink legjava is megismerhető, tanulmányozható lesz a számítógép előtt ülve. Ehhez „csak” annyi kell, hogy a honi nagy gyűjteményeknek legyen erejük és pénzük elkészíteni az egységes informatikai szabványok szerinti digitális adattáraikat.

Egy brit kutatócsoport tavaly publikált tanulmánya szerint a szigetországban elhangzó újévi fogadalmak közül tízből négy a lefogyásról szól. Ez nem is meglepő, ha azt nézzük, hogy a britek több mint fele túlsúlyos. Bár ilyen felmérés hazánkban még nem látott világot, a végeredmény hasonló lehet: ugyanis a magyar lakosság közel kétharmada szintén fölös kilókkal küzd.

Az internetes művészet, ez a teljesen új ágazat, amelynek alkotói eszköze maga a hálózat, tehát tárgya nem a neten kívül készült műalkotások on-line dokumentációja, egy évtized leforgása alatt felnőtté érett. A független státuson túllépve létrehozta saját intézményeit, kurátorokkal, díjakkal, komissziókkal, és a múzeumok után profitorientált galériák is foglalkoznak vele.

Száll, száll a sikeres sportoló hírneve, át a szponzorra – legalábbis ezt remélik a sportok támogatói. Van, aki új piacok meghódítására számít, vagy ideális imázshordozónak véli a sportszponzorációt, s van, akinek csak kicsit erősebben dobog a szíve, amikor cégét mint támogatót említik. Magyarországon a vállalatok reklámköltségeik 10 százalékát fordítják szponzorálásra. Tavaly ez az összeg mintegy 12-14 milliárd forint volt, s a sport ennek 75 százalékát kapta. S hogy egy közvélemény-kutatásban az emberek mely területet tartották a legkevésbé fontosnak az állami, vállalati támogatás szempontjából? A sportot.

Nemes versengés a küzdőtéren, nemtelen tülekedés a világhálón? Meglehet, információs háború dúl majd az olimpia ideje alatt. Résztvevői a tévétársaságok, az on-line szolgáltatók, a hackerek s közvetve a multinacionális konszernek lesznek.

 

Egyszerűen kíváncsi voltam, miért publikál folyóiratokban, tart vidéken és Budapesten előadásokat Fodor István, a világ egyik legeredményesebb telekommunikációs cége magyar leányvállalatának első számú vezetője az itthon felépítendő információs társadalomról. Miért oly büszke, hogy immár ötvenedik megnyitójára készül az Ericsson Galéria? Pusztán a cégimázs növeléséről lenne szó? Ahhoz elég volna néhány interjú és pár látványos szponzoráció. A multinacionális cégek általában reklám- és PR-keretük terhére szokták ezt a feladatot megoldani, nem a cég első számú emberének szabad idejét felemésztő társadalmi szerepvállalásával.

Ültem a Népszabadság Rt. ügyvezető vezérigazgatójával szemben, s arra gondoltam, nem lehetett könnyű sem a 33 éves fiatalembernek, sem a szervezetnek elfogadnia egymást. Nyolc hónapja vezeti Magyarország piacvezető napilapjának „régi vágású” kiadóját az amerikai iskolában, majd az új típusú, információs technológiai cégek világos motivációs rendszerében nevelkedett Korda Sándor.

Szegedi építész szülők, pécsi közgázegyetem. Egy évig amerikai egyetemi ösztöndíj. Ezek a paraméterek még nem feltétlenül kell, hogy Magyarország egyik (12.) legnagyobb vállalatának első számú vezetői posztjáig mutassanak. Pláne, hogy 37 éves fiatalemberről van szó, akit sem politikai áramlat, sem származás, sem bármi előnyös kapcsolatrendszer nem segített a magasba. Akkor miért éppen ő van ott, és hogyan boldogul a feladattal?

 

 

Vértes Gábor 18 évesen tudta meg, hogy valamikor a családjáé volt a Pauker, amelyet dédnagybácsikája alapított 1902-ben. De ez már azután történt, hogy bölcsészhallgató helyett nyomdaipari szakmunkástanuló lett. A papája barátja mesélt neki a gyönyörű nyomdászszakmáról, ő fertőzte meg egy életre. A véletlen műve, vagy a gének parancsa, de élete fő vonulata a nyomda volt addig is, ameddig két barátjával 1989-ben megalapította a Paukert. Ma hetvenkét embert tart el az üzem, s ha megkérdeznénk száz olyan ügyfelet, aki rendszeresen rendel itt nyomdai szolgáltatást, mi jut az eszébe róla, mindannyian azt válaszolnák: a minőség. Vértes Gábor éppen ezt akarta elérni.

Az 1989 óta működő cég ma már első a hazai hálózatintegrációs piacon, s ez a legjobb hasznosulása annak a tudásnak, amely a KFKI Számítástechnikai Csoport két vállalatában, a LIAS-ban és a Networxben, amelyekből az LNX létrejött, összegyűlt. Vajon lehet-e elsőnek lenni, a legjobbként vezetni az információs technológiák egyik legprosperálóbb üzletágában más hozzáállással, mint ahogyan azt az LNX tette? Horvai Mátyást hallgatva és megismerve kétség sem merült fel bennem, hogy lehetne máshogyan is. Csak a változás állandó! – vallja Horvai Mátyás. E filozófiát tudatosan, a cégépítésben csak mintegy fél évtizede alkalmazza, ám lényében kódolva lehetett benne a világra jövetelekor.

Világéletében emberekkel foglalkozott. Nyolc éve ötödmagával kezdte felépíteni a GTS Magyarországot. Ma 150 munkatársával az üzleti adatkommunikáció területén a Matáv után a második legnagyobb vállalatot üzemeltetik. A washingtoni székhelyű Global TeleSystems Inc. (GTS) nemrégiben úgy döntött, megválik kelet-európai érdekeltségeitől, méghozzá egyszerre. E nem könnyű helyzet kellős közepén kerestük meg Pesti Istvánt.

Meleg, pozitív a hangulat a diplomata asszony által vezetett International Finance Corporation-képviseleten. Pedig ultramodern üvegpalotában, a legújabb irodatechnikával berendezett helyiségeken vezet az utam a szobájába. Saját élettere még jobban visszatükrözi egyéniségét. Lányai – a nagyobbik, Czakó Veronika versenysportoló lovaglás közben –, az édesanyja, három nővére, tengerész férje fotói a falakon. Czakó Borbála 1991 óta dolgozik az IFC magyarországi képviseleténél, amelynek élére 1996-ban nevezték ki, az IFC gyakorlatában akkor egyedülálló módon, diplomatastátusban, hazaiként.

Vajon mi vezethet egy csapatot győzelemre akár az élsportban, akár az üzleti világ élmezőnyében? S vajon ki tudna erre a kérdésre hitelesebb választ adni, mint dr. Kemény Dénes, a magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya és dr. Nagy Károly, a Philips Magyarország humánigazgatója? A közéleti személyiségek és a humánszakemberek közeledését ösztönző találkozó témája a győztes csapatok, az eredményesség és a motiváció volt.

Az utóbbi években a VNU első számú embere ugrásszerű minőségi és mennyiségi változtatásokat hajtott végig szervezetén, amelynek végeredményeképpen a lapkiadó a magazinpiac vezetőjévé vált. A lapportfólió változtatásával rejtvénykiadóból a női magazinok egyik legnagyobb kiadójává nőtt, majd a Figyelő Rt.-vel lépett fúzióra, s integrált egy testidegen lapprofilt, a Zöld Újság komoly peres nyűgével együtt, majd a Vico lapbirodalom megvásárlásával kellett megoldani egy nem mindennapi méretű fúziót. S mindezt úgy, hogy sem a szervezet hihetetlen tempójú bővítése, sem az emberi problémák ne okozzanak fennakadást a lapok megjelenésében, a cég működésében. Sőt folyamatos lapmegújulásokra, új üzletágak kifejlesztésére is futotta. A sikerfolyamat csúcsán a holland tulajdonos bejelentette: globális üzleti érdekei miatt egészben megválik a lapkiadótól.

A kastély építészeti adottságain természetesen nem tudott változtatni. De a funkciókat már saját szakmai elképzelései, tudása, álmai alapján építette ki. Bejárta Magyarország és Európa számos kastélyszállóját, kijárt minden szükséges szakmai iskolát, továbbképzőt. Közben a romokból egyre erőteljesebben bontakozott ki az a gyönyörűség, amit a Parádsasváron átutazó megcsodálhat. Balázs Attila, a Parádsasvári Kastélyszálló ügyvezető igazgatója számára ez a páratlan létesítmény sokkal többet jelent, mint egy munkahely.

Az elméleti és gyakorlati típus különös keveréke dr Könczöl Erzsébet. Stratégiában, rendszerben, folyamatban tud és szeret gondolkodni, de csak akkor érez szakmai sikert, ha az agyakban és papíron megalkotott rendszereket meg is valósíthatja. Persze nem egyedül. Vezető volt világéletében, de együttműködő csapattársakban soha nem szűkölködött. A kedves, meleg mosolyú, gyors mozgású asszony a tudásban, a felkészültségben hisz. A munkája az élete s egyben a tudománya is.

Korcsmáros Péterről ma már mindenkinek az Operabál jut az eszébe, pedig tenoristaként jelentős hírnevet szerzett magának. Már három éve nem énekel. Szakmai nyugdíjba ment 53 évesen, mert az Operabál, cége fővállalkozása ad neki bőven ügyvezetnivalót, stresszt. Ez utóbbiból ma már csak a pozitívfajta lakik az Operabál Szervező Irodában.

Múlt havi számunkban beszámoltunk róla, hogy a Shell Hungary Rt. 2001-ben a Hewitt Inside Consulting két jelentős elismerését is megkapta. Az első tíz legjobb munkahely között végzett, Kapitány István pedig a legjobb vezető megosztott első helyét is elnyerte. Jó főnök, jó munkahely. A kettő valószínűleg szorosan összefügg.

A Rotary Club Budapest Cityt, a Transparency International Magyarországi Egyesületét, a United Way Segítő Erő Alapítványt, az AmCham jótékonysági alapítványát, a Mai Manó Ház fb-elnöki tisztét és még sok más társadalmi tisztséget vállaló Terták Ádám azt állítja, hogy e szervezetekben elsősorban az üzlet érdekében tevékenykedik. Ám magánemberként is kötelességének érzi, hogy rendszeresen adjon jótékonysági célokra, szabad idejét a közjó érdekében tölti el. Terták Ádám erről híres a közéletben. Pedig a köztiszteletnek örvendő gazdasági szakember szakmai eredményei is elismerésre méltók.