A parlament decemberben módosította, az akkor még hatályba sem lépett kgfb törvényt. Az áprilistól hatályos kiegészítés szerint ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a karambolos gépjármű közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 8 munkanapon belül értesítenie kell a közlekedési hatóságot.

A biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy pedig ideiglenesen kivonta a forgalomból azt. Az előírást nem kell alkalmazni akkor, ha a kárt szenvedett gépjármű telephely szerinti országa nem Magyarország.

„Értelmezhetetlen és értelmetlen"

A biztosítók és az Autóklub akkor hiába lobbiztak a szabály ellen. Trunkó Barnabás szerint a rendelkezés értelmezhetetlen és értelmetlen is. Súlyosan sérti az autósok érdekeit, valamint a kártérítési jog általános szabályait, ezen kívül megnehezíti és jelentősen meghosszabbítja a biztosítók kárrendezését is. A főtitkár szerint egy könnyen javítható sérülés esetén is lehet a jármű - a kárfelvételkor - alkalmatlan a közlekedésre. A törvény ráadásul a biztosítókra bízta azt a hatósági feladatot, hogy az ilyen járműveket hatósági műszaki vizsgálatra küldjék.

A MABISZ adatai szerint évente mintegy 170-180 ezer kgfb-s káresettel lehet számolni. A főtitkár elmondta azt is, hogy ilyen rendelkezés egyetlen európai országban sincs, nem véletlen, hogy - megelőzve az EU tiltakozását - a magyar törvény szerint ez a hátrányos szabályozás a külföldi autókra nem vonatkozik - tette hozzá a főtitkár.