Mérséklődtek a nemzetközi élelmiszerárak októberben, lekövetve a tejtermékek árának mozgását, így indexük 27 %-kal alacsonyabban zárt, mint minden idők legmagasabb értéke 2011 októberéből.

A világ legszegényebb országaiban egy tál étel ára akár több száz amerikai dollárnak megfelelő összeget is elérhet – derült ki a Mastercard és a World Food Programme legújabb kutatásából. A vizsgálat szerint a fejlődő országokban az embereknek szembe kell nézniük azzal, hogy az alapvető élelmiszerek ára elérheti egy napi keresetüket is, és ez fokozottan igaz a polgárháborús övezetekre vagy gazdasági válságban szenvedő országokra.

Könnyítene az élelmiszer-adományozás szabályain az Európai Unió, ezzel is erősítve az élelmiszerhulladék keletkezése elleni fellépést – közölte az uniós bizottság.

Valamivel emelkedtek a nemzetközi élelmiszerek árcédulája szeptemberben a növényi olajok – és részben a tejtermékek – árának erősödésével, az alapvető gabonák árában bekövetkezett csökkenés ellenére.

A fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal magasabbak voltak augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A szennyezett tojások darabszáma és volumene nem éri el azt a szintet, hogy az árban változást okozzon, azonban a piaci folyamatokat befolyásolhatja - mondta Nagy Attila, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgatóhelyettese.

Július volt a harmadik egymást követő hónap, amikor a globális élelmiszerárak emelkedtek, főképp a gabonafélék, cukor és tejtermékek magasabb jegyzése okán, állapította meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Júniusban folytatódott az élelmiszerárak növekedése a nemzetközi piacokon, leginkább a búza és húsfélék miatt. Magyarországon a szélsőséges időjárás miatt akár ötödével is kevesebb lehet a búza és a nyári gabonák terméshozama.

A FAO élelmiszerár-indexe valamelyest csökkent novemberben, kukoricából és rizsből soha nem látott készletekre számíthatunk a 2017-es szezon végére. A pálmaolaj ára töretlenül emelkedik.

A kedvező terméskilátásoknak köszönhetően nem várható nagy kilengés a nemzetközi élelmiszerárakban, az alapvető mezőgazdasági termények ára mérsékelt és stabil, a globális élelmiszerimport kiadások hatéves negatív minimumra eshet vissza, állítják az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői.

Nyugodt évre számíthatunk az egyes élelmiszerek nemzetközi piacán az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői szerint. A termelési kilátások és az eddig felhalmozott készletek mind optimizmusra adnak okot.

Négyéves csökkenő trend tört meg idén év elején, amikor lassú emelkedésnek indultak az élelmiszerárak a nemzetközi piacokon – ez a jelenség áprilisban is folytatódott, az emelkedést a pálmaolaj iránti kereslet generálta.

Két százalékkal estek az élelmiszerárak a decemberhez képest a világpiacokon, azonban nem tudni meddig marad így, mivel az El Niño által okozott szélsőséges időjárás egész régiókban teheti tönkre a termést.

A nemzetközi piacokon a mezőgazdasági termények ára folyamatos csökkenést mutat, emellett az árak volatilitása is mérséklődik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) most megjelentetett előrejelzése, a Food Outlook alapján.

Augusztusban tovább csökkentek az élelmiszer-alapanyag árak a világpiacokon. A bőséges készletek, az energiaárak zuhanása és a kínai gazdaság lassulása körüli aggodalmak miatt a FAO élelmiszerár-indexe az elmúlt hét év közel legnagyobb esését produkálta.

Bőséges termés a gabonák esetében, megnövekedett termelékenység és visszafogott ütemű növekedés a kereslet terén – minden tényező adott a mezőgazdasági termékek árainak fokozatos csökkenéséhez. Mégis, az árszint várhatóan nem megy az alá, amit a kétezres évek elején tapasztaltunk, állapítja meg a legfrissebb mezőgazdasági előrejelzés, amit az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) közösen jegyez.

A mezőgazdasági termékek ára világszerte tovább csökkent áprilisban. A trend nem meglepő, miután bőséges készletek ellensúlyozzák a várhatóan alacsonyabb termésszintet 2015-ben.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által felállított élelmiszerár-index az elmúlt 55 hónap legalacsonyabb értékét mutatta februárban, a csökkenés a gabonafélék, hús és különösen a cukor alacsony árának tudható be.

A tavalyi szárazság még idén is hiányt okozhat a kávépiacon, míg a legnagyobb kakaótermesztőt egy súlyos vihar sújtotta, így mindkét termék ára emelkedhet az idén.

Már a százmilliárd forintot is eléri az aszály miatt a mezőgazdaságban elszenvedett veszteség. A júliusi–augusztusi hőség elsősorban a napraforgó- és a kukoricatermesztők számára okozott veszteséget, de komoly kiesést szenved el a zöldség-gyümölcs ágazat is. Az aratásnak viszont kedvezett az időjárás.

El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kutatókat, és a válasz viszonylag egyszerű: ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor nem.

Az országban több mint kétszázezer hektárt borít árvíz, amely késlelteti a tavaszi munkálatok megkezdését. Szakértők szerint, ha nem lesz kegyes az időjárás, idén is emelkedni fognak a mezőgazdasági termékek árai, akár egy, a tavalyihoz hasonló ársokkot okozhat.

Az élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése ügyében a terméktanácsok a kormány döntését, és annak nyilvánosságra hozatalát sürgetik.

Az orosz gabonatermés visszaesése váltotta volna ki az Arab Tavaszt? Az Amerikában hőmérsékletrekordokat megdöntő nyári aszály után milyen feszültségekre és áremelkedésekre számíthatunk 2013-ban?

A nyár után is folytatódott a példátlan szárazság Magyarországon, ekkor már biztos volt, hogy a rossz termés miatt jelentősen drágulni fognak az élelmiszerek, ami felpörgette az amúgy is magas inflációt. Ezt a hónapot választotta a kormány a trafiktörvény elfogadására és a kamarai szabályok módosítására. Ez történt 2012 szeptemberében.

Novemberben a fogyasztói árak 5,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Elemzők az előző hónapok magas adatai után lassulást vártak - elsősorban az előző évi (adóemelések miatti) magas bázissal összefüggésben - a fékezés dinamikáját azonban meglepetést okozott, az előrejelzések 5,3-5,6 százalékos között alakultak.

A kiugróan magas inflációt elsősorban az élelmiszerárak meredek emelkedése okozta, az augusztusi adatok szerint pedig tovább emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői árai. Az áremelkedés hátterében az országot sújtó rendkívüli aszály áll.

A bioetanolra vonatkozó új uniós szabályok 5 %-ra csökkentik az agrártermények arányát az üzemanyagkeverékben. A légitársaságok közben egyre több bioüzemanyagot vennének, ha lenne mit.

Folyamatosan növekszik a gabona ára, ami keményen terheli az állattenyésztést. Átfogó intézkedések nélkül az élelmiszerárak is az egekbe szökhetnek.  

Idén már a negyedik hőhullámon vagyunk túl, és az elmúlt hónapokban lehullott csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól. A vízgazdálkodásban egyelőre nem okoz gondot az aszály, az állat- és haltenyésztők, valamint szántóföldi gazdálkodók komoly károkat szenvedtek. Szakemberek szerint a jövőben fel kell készülnünk arra, hogy a hasonló időszakok gyakrabban sújtják majd a Kárpát-medencét. Persze nem mindenhol jelentett gondot a szárazság: a turizmusban viszonylag jó szezont zárhatnak a Balatonnál és parlagfűből, szúnyogból is jóval kevesebb volt az idén. A Piac&Profit összefoglalta az elmúlt hónapok eseményeit.

Országszerte jelentős károkat okoz a csapadékhiány, a kukoricánál a legjelentősebb a terméskiesés, de megsínyli a szárazságot a napraforgó, a zöldség, a gyümölcs, valamint a szőlő is.  A várhatóan jelentősen dráguló takarmányárak pedig az állattartók egy részének csődjét és emelkedő húsárakat okoznak. Szakértők szerint országosan a kár elérheti a 400 milliárd forintot, a rendkívüli időjárás miatt országos aszályhelyzetet hirdetett a kormány.

A múlt század harmincas éveihez hasonló szárazság sújtja az Egyesült Államok déli- és középnyugati államait. Akkor a „porgödörnek" hívott jelenség következtében farmerek tízezrei hagyták el földjeiket, az élelmiszerárak pedig jelentősen megugrottak. Most hasonló veszély fenyeget: azzal a különbséggel, hogy az élelmiszerárak globálisan emelkedhetnek meg egy ilyen természeti csapás következtében.

Vészforgatókönyv készül a Gyulai Húskombinátra, a tulajdonos HAGE-NAGISZ Nádudvari Mezőgazdasági Vállalkozói Csoport jelenleg az érdekeltségéhez tartozó cégektől átcsoportosítható pénzforrásokat keresi a gyulai húsüzem folyamatos termeléséhez.

Befejeződött az idei aratás, az előzetesen várt 4 millió tonna őszi búza már a magtárakban van. A termés minősége jó, illetve kiváló - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.

A legalább fél évszázada nem tapasztalt súlyosságú aszály egyetlen hónap alatt tönkretette az amerikai kukoricatermés hatodát, és ez a globális élelmiszer-árinfláció megugrásával fenyeget.

A kormány úgy döntött, hogy megjelenhet a magyar termék rendelet. A jövőben önkéntes alapon feltüntethető az élelmiszereken a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés. A vidékfejlesztési miniszteri rendelet a kormány szándékai szerint a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját biztosítja. 

A szaktárca álláspontja szerint nem ütközik az európai uniós versenyjogba a Magyar termék rendelet. A Magyar termék rendelet megalkotása miatt vannak ugyan Magyarországnak vitái az unióval, lesznek is még egyeztetések az ügyben, de a vitás kérdések rendezhetők - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

Július 23-ig pályázhatnak az élelmiszeripari vállalkozások a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztésére. Az ötmilliárd forintos keretből a mezőgazdasági termelők összesen három-, a nem mezőgazdasági termelők kétmilliárd forintot igényelhetnek. A kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz kell beadni.

Miként reagálnak a növények a hőmérséklet emelkedésére? Milyen hatással lesz fejlődésükre a szén-dioxid-koncentráció további növekedése? Mit kell tenni azért, hogy a gyarapodó népesség biztonságos élelmiszerellátásához elegendő gabonát tudjunk termelni ötven vagy száz év múlva is? A néhány évtized múlva bekövetkező globális klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés jegyében ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a világ számos országában - köztük Magyarországon - a kutatók.

Röpke két hónap leforgása alatt négy új termelői piac nyitott meg Budapesten, a legújabb éppen a Kossuth téren a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt. A kezdeményezések nem csak a fővárosi lakosoknak jók, akik így közvetlenül, - és sokszor olcsóbban - juthatnak hozzá a háztáji termékekhez, hanem a termelőknek is, akik végre eljuthatnak a fizetőképes kereslethez. A piacok növekvő száma azonban azt is jelzi, hogy a lakosság részéről is emelkedik az igény a friss háztáji termékekre.

Magyarország a negyedik legolcsóbb európai uniós ország volt tavaly az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatai szerint. Az élelmiszerek csak Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban drágábbak, de az alkoholos italok és dohánytermékek az unió valamennyi országában többe kerülnek, mint nálunk, s ruházati cikket is csak Bulgáriában lehet kevesebbért megvásárolni mint Magyarországon az uniós statisztikusok szerint.