„A belvizes területek közel fele mezőgazdasági területet érint, ami késlelteti a tavaszi munkálatok megkezdését. Az ebből adódó károk növelik a fajlagos költségeket és ezzel együtt a terményárakat, ennek mértékét azonban nehéz megbecsülni, mivel az árakat alapvetően a világpiac határozza meg – nyilatkozta Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztályvezetője.

Több mint 200 ezer hektár van víz alatt – Kép: MTI, Fotó: Balázs Attila

„Mivel a belvízzel borított területek közel fele, mintegy 71 ezer hektár mezőgazdasági terület, ezért egyre fokozottabb figyelem irányul a károk enyhítésére. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a belvíz miatt a tavasszal elvégzendő munkákat később lehet elkezdeni, így a szokottnál jóval rövidebb idő áll majd a gazdák rendelkezésére. A következő hetek időjárása – a csapadékos időszak elhúzódása, illetve az ezt követő felmelegedés mértéke – tehát kulcsfontosságú lesz a mezőgazdasági termelők számára” – hangsúlyozta Tresó István.

„A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) múlt héten már bejelentette, hogy a mezőgazdasági termelők igénybe vehetik a kárenyhítő alapot a belvízkárok enyhítésére. Ennek ellenére a termelésből ideiglenesen kieső területek, illetve az esetlegesen alacsonyabb termésátlagok hatással lehetnek a terményárakra. Ennek mértéke azonban még kérdéses, mivel a mezőgazdasági termékek árait kevésbé a hazai piac, sokkal inkább a világpiac mozgatja” – tette hozzá a szakértő.

Újabb ársokk jöhet

Az emelkedő árak az élelmiszeripar sok szegmensét sodorhatják nehéz helyzetbe: tavaly az aszály miatt alakult ki ársokk az élelmiszeriparban, akkor az élelmiszerárak meredek emelkedése az inflációt is az egekbe lökte. A magas takarmányárak miatt patinás magyar élelmiszer-ipari cégek egész sora került csődközeli helyzetbe. Az ársokkot szerencsére mérsékelte, hogy a hazai kukoricatermés fedezte az itthoni igényeket, így az áremelkedés lelassult az év végére.

Az idei csapadékos időjárás egyik legnagyobb veszélye – a már okozott anyagi kár mellett –, hogy a takarmányárak (elsősorban a gabonafélék, repce, olajos magvak stb. esetében) újra meredeken emelkedhetnek. Ez még azokat a cégeket is veszélybe sodorhatja, amelyek a tavalyi nehéz évet átvészelték. A gazdasági válság ugyanis sok, korábbi, hagyományosnak számító felvevőpiacon visszavetette a fogyasztást  – ezt bizonyítja az is, hogy lényegesen visszaesett a húsvéti bárányok exportja Olaszországba –, így a csökkenő kereslet, a belvizek okozta károk, illetve az elöntött területeken kieső bevételek és a növekvő termelési költségek sok vállalkozás végét jelenthetik.

9 milliárd jut kárenyhítésre

A VM a múlt héten jelentette be, hogy idén is kérhető kárenyhítés a belvíz okozta károkra. A benyújtott kérelmek alapján a termelő akkor válik jogosulttá a kárenyhítő juttatásra, amennyiben a káresemény következtében üzemi szinten 30 százalékot meghaladó hozamérték csökkenése állapítható meg, erre pedig csak a gazdasági év végén, a betakarítás után van lehetőség.

A kárenyhítő juttatás 2014 elején felhasználható forrásösszege a mezőgazdasági termelők által befizetett – idén már a nagyvállalatok befizetéseit is tartalmazó – kárenyhítési hozzájárulásból, az azzal legalább megegyező mértékű költségvetési támogatásból és az alapban a korábbi években felhalmozott összegből tevődik össze. Az alapban a jövő év elején ezért várhatóan közel 9 milliárd forint kárenyhítési forrás áll majd rendelkezésre.

Ilyen sok eső régen nem esett

Több mint 110 éve nem esett országosan ennyi csapadék az év első három hónapjában, mint az idén. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései szerint Magyarországon az év első három hónapjában 180–340 milliméter hó, eső hullott. Ez a legkevésbé csapadékos délkeleti területeken is több mint 90 milliméterrel, a legcsapadékosabb helyeken pedig több mint 200 milliméterrel meghaladja a sokévi átlagot. Az OMSZ éghajlati adatbázisa alapján ezek az adatok rekordnak számítanak, ugyanis 1901 óta országosan ilyen nagy mennyiségű csapadékot még nem regisztráltak az év első három hónapjában.

A csapadékos időjárás miatt a hétvégén tovább nőtt a belvízzel elöntött területek nagysága az országban, mintegy 216 ezer hektár föld áll víz alatt. Kilenc folyó egy-egy szakaszán volt harmadfokú árvízvédelmi készültség – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A közlemény szerint 14 megye 82 településén folyik belvízi védekezés. A belvízzel elöntött terület nagysága országosan 216 ezer hektár, 12 vízügyi igazgatóság területén 11 szakaszon elsőfokú, 46 szakaszon másodfokú és 24 szakaszon harmadfokú belvízvédelmi készültséget tartanak fenn. Jelenleg 333 szivattyúval emelik át a vizet, és a legkritikusabb pontokon több mint huszonegyezer homokzsákot helyeztek el. A belvíz miatt 9, löszfalomlás miatt pedig 5 embert kellett az ország különböző pontjain kitelepíteni.