Július 23-ig pályázhatnak az élelmiszeripari vállalkozások a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztésére. Az ötmilliárd forintos keretből a mezőgazdasági termelők összesen három-, a nem mezőgazdasági termelők kétmilliárd forintot igényelhetnek. A kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz kell beadni.

Miként reagálnak a növények a hőmérséklet emelkedésére? Milyen hatással lesz fejlődésükre a szén-dioxid-koncentráció további növekedése? Mit kell tenni azért, hogy a gyarapodó népesség biztonságos élelmiszerellátásához elegendő gabonát tudjunk termelni ötven vagy száz év múlva is? A néhány évtized múlva bekövetkező globális klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés jegyében ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a világ számos országában - köztük Magyarországon - a kutatók.

Röpke két hónap leforgása alatt négy új termelői piac nyitott meg Budapesten, a legújabb éppen a Kossuth téren a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt. A kezdeményezések nem csak a fővárosi lakosoknak jók, akik így közvetlenül, - és sokszor olcsóbban - juthatnak hozzá a háztáji termékekhez, hanem a termelőknek is, akik végre eljuthatnak a fizetőképes kereslethez. A piacok növekvő száma azonban azt is jelzi, hogy a lakosság részéről is emelkedik az igény a friss háztáji termékekre.

Magyarország a negyedik legolcsóbb európai uniós ország volt tavaly az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatai szerint. Az élelmiszerek csak Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban drágábbak, de az alkoholos italok és dohánytermékek az unió valamennyi országában többe kerülnek, mint nálunk, s ruházati cikket is csak Bulgáriában lehet kevesebbért megvásárolni mint Magyarországon az uniós statisztikusok szerint.