Ez utóbbit meg is kapta, csak éppen a maginfláció esetében, ugyanis hosszú hónapok változatlansága után, a maginflációs mutató jelentősen, 2,2 százalékra csökkent. Olyan egyedi hatások tartották magasan az inflációt, amely egy jegybank monetáris politikáját érdemben nem befolyásolja. Összességében tehát a vártnál magasabb headline adat ellenére sem várunk az MNB-től érdemi reakciót.
A meglepetés mögött egyébként egyértelműen az élelmiszerárak húzódnak meg, ahol elmaradt a megszokott szezonális árcsökkenés.
Ez a gyengébb terméseredményekkel hozható összhangba. Ezt leszámítva a várt inflációs folyamatok érzékelhetőek: a bázishatás miatt alacsonyabb árfelhajtó hatás az üzemanyagoknál, csökkenő árak a tartós fogyasztási cikkek esetében, messze átlag feletti drágulás a szeszes italok és dohányáruk körében és átlag alatti, nagyjából stabil áremelkedési ütem a szolgáltatások területén.
Előre tekintve a következő hónapokban a bázishatás miatt az infláció némiképp mérséklődhetne, azonban a jövedéki adó változása és a gyengébb terméseredmények nyers élelmiszerekre gyakorolt hatása miatt ez nem feltétlenül érvényesül majd. Összességében tehát a 3,0-3,4 százalékos sávban ragadhat az inflációs mutató az év hátralévő részében.
