Alig egy évvel ezelőtt a szinte példátlan szárazság miatt 4-500 milliárdos kár keletkezett a mezőgazdaságban. A 2012-es aszály következtében a kukoricának mintegy fele tönkrement, a repce és a napraforgó is komoly károkat szenvedett. Volt olyan terület, ahol a kukorica kilencven százaléka kiégett. A fontos takarmánynövények ára emiatt jelentősen megdrágult, ami ársokkhoz vezetett az élelmiszeriparban: meglódította az inflációt és a tönk szélére sodorta a magyar húságazatot, több, patinás húsipari céget is magával rántva.

A jelek szerint a magyar mezőgazdaságot az ág is húzza: az idei év elején még a sok eső okozott gondot, a Dunán minden idők legnagyobb zöldárja vonult le, az elhúzódó tél pedig komoly károkat okozott a méhállományban, aminek következtében a gyümölcsösök beporzása maradt el a kívánatostól. Ám a sorozatnak még nincs vége: a nyári időszakban alig esett csapadék Magyarországon. A száraz időjárás ugyan jót tett a gabonafélék aratásának (ezt a munkát már el is végezték a gazdálkodók), azonban az elképesztő hőhullám és az elmaradt csapadék miatt már most komoly, mintegy 100 milliárdos kár keletkezett a takarmánynövényekben. A strandidőt elsősorban a kukorica és a napraforgó szenvedte meg, de az alma, a dohány és a dinnyetermesztők is örültek volna egy kis esőnek.

Szakértők szerint, ha a közeljövőben nem esik jelentősebb mennyiségű csapadék, akkor számottevően csökkenhet például a betakarítható kukoricatermés, ami pedig hosszabb távon, közvetetten akár a takarmány árában, később pedig az állati eredetű élelmiszerek árában is megmutatkozhat majd, közvetlenül pedig a gazdákat sújthatja. Az élelmiszerárak emelkedése az inflációt állíthatja ismét növekedő pályára, míg a mezőgazdaság teljesítményének visszaesése a törékeny magyar GDP-emelkedést sodorhatja veszélybe.

Megint elviszi a kukoricát az aszály

„Vannak olyan területeink, amelyeket már nem lehet megmenteni – mondta Vancsura János, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke. –  A kánikula leginkább a kukorica terméskilátásait rontotta, a korábban becsült 8 millió tonna helyett várhatóan a nagy meleg miatt lényegesen kevesebb, 5-6 millió tonna kukorica kerül majd a magtárakba” – hangsúlyozta az érdek-képviseleti vezető a Magyar Távirati Irodának. A terméskiesés elsősorban a homokos, illetve öntözetlen területeket érinti.

A folyamatos hőség miatt napról napra nőttek az elmúlt hetekben a gazdálkodók veszteségei. A Vidékfejlesztési Minisztérium becslései alapján hektáronként 4,7-5 tonnás termésátlaggal számolhatunk a kukoricánál, ami lényegesen jobb, mint a tavalyi 3,9-4 tonnás termésátlag, azonban még mindig elmarad a megszokott 6,8-7 tonnától. A kiesés ellenére a kukorica mennyisége várhatóan fedezi hazánk szükségleteit, exportra azonban nem marad. A napraforgó jobban viseli az időjárás viszontagságait, mint a kukorica, bár a tányérok sok helyen kisebbek a szokásosnál.

Hiány lesz almából a piacon

Nagyjából a tavalyi szinten alakulhat az étkezési célú alma termése idén, kisebb hiány azonban már most érezhető a piacon, ami várhatóan az árakat is felfelé hajtja majd. Tavaly a kezdeti 418 ezer tonnás termésbecslésnél végül kedvezőbb, 644 ezer tonna lett a leszüretelt termés. A bizonytalanság az idei várakozásokban is nagy, elsősorban a szárazság miatt, az azonban már bizonyosnak látszik, hogy a 2012-esnél magasabb, 80 százalékos lesz az ipari felhasználásra kerülő áru mennyisége.

Idén a kora tavaszi fagy, illetve a gyors virágzás, majd a nyár eleji viharok és jégverések, most pedig a napégés miatt minőségi és méretbeli problémák is lesznek az eredetileg étkezési piacra szánt terméssel. „Kisebb hiány már most érezhető az étkezési alma piacán, a gyengébb idei termés miatt várhatóan drágul majd a gyümölcs” – idézi a Távirati Iroda Csizmadia Györgyöt, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnökét. A betárolt, mintegy 85 ezer tonna gyümölcs már 2012-ben sem fedezte az itthoni igényeket, tavaszra pedig az inflációs statisztikában is komoly kilengést okozott – ez várhatóan így lesz idén is.

Eső kellene a dohánynak is

A dohányültetvények – amelyek 80 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található – rendkívül vegyes képet mutatnak augusztus közepén: egyes csapadékhiányos térségekben, ahol már a tavaszi-nyár eleji kiültetés után is alig kaptak vizet a palánták, gyengébb termés várható, a mesterségesen öntözött vagy több csapadékhoz jutó területeken viszont még jól tartja magát a növény. Az elmúlt hetek meleg időjárása miatt légköri aszály alakult ki az ültetvényeken, ezért az öntözésen túl is szükség lenne körülbelül 30-50 milliméter csapadékra a jobb termés eléréséhez. A dohánylevelek betakarítása már július közepén elkezdődött, az eddigi tapasztalatok szerint minőség tekintetében a korábbi évekhez hasonló termés várható. A jelenlegi állapot jó közepes termést mutat, egy esetleges bővebb csapadék a minőséget és a mennyiséget egyaránt pozitívan tudná befolyásolni.

Az idén a tavalyihoz hasonló, körülbelül 8 ezer tonnás termésmennyiség várható. Országosan 4822 hektár dohány felvásárlására kötöttek szerződést, ebből 3300 hektáron Virginia, 1521 hektáron a Burley fajtájú dohányt termesztenek. A felvásárlási szerződések mindkét dohányfajta esetében hektáronkénti másfél tonnát meghaladó termésátlaggal vannak megkötve; ez a mennyiség a betakarítási szezon végén összesen 7635 tonna dohánylevél felvásárlását jelenti.

Roham a mezőgazdasági biztosításokért

Átlagosan évente 130 milliárdos kár éri a mezőgazdaságot, ennek ellenére a biztosítótársaságok tapasztalatai szerint a gazdálkodók még mindig csak a 4,5 millió hektáros termőterület 40 százalékát biztosították. Pedig egy nagyobb jégeső, egy hosszabb aszály komoly károkat okozhat a termésben, aminek hosszabb távon kedvezőtlen gazdasági hatásai lehetnek. Idén több mint 3 milliárd forint az a díjtámogatási keret, melyből a gazdálkodók biztosítási díjaik támogatására pályázhattak, a mezőgazdasági biztosítások pedig már akár hektáronként 2300 forintos éves díj mellett megköthetők voltak. A jelek szerint azonban idén már többen kaptak észbe: a Generali adatai alapján míg tavaly 600 gazdálkodó kötött mezőgazdasági biztosítást, addig idén már 1600-an. (A biztosítási konstrukciókról részletesebben itt olvashat!)

Vis Maior: sosem késő

Árvíz, belvíz nem biztosítható kockázat, a biztosítási szakemberek véleménye szerint az ilyen típusú területek fekvése esetén a gazdák is tudják, hogy egy-egy csapadékosabb időszakot követően belvíz alakulhat ki, így általában azokat a területeket nem is művelik. Pedig amellett, hogy az állam immár a biztosítás díjához is támogatást nyújt, a gazdálkodók egy közös kockázati alapból is részesülhetnek kárenyhítésben. A 2012-ben életbe lépett új kárenyhítési rendszernek kötelezően és automatikusan tagja lesz az a termelő, aki egységes támogatási kérelmet nyújt be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), ennek határideje azonban június 10-én lejárt.

Azonban nincs minden veszve, a káresemények vis maiorként ismerhetők el, amennyiben a termelő bejelentést tesz az MVH-hoz. A megalapozott és az MVH által elfogadott vis maior bejelentés alapján az érintett ügyfelek mentesíthetőek az egyes jogcímekhez kapcsolódó kötelezettségek be nem tartásából fakadó szankciók alól. A vis maior bejelentést 2010. május 19-étől lehet benyújtani elektronikusan – az egységes kérelem benyújtásához hasonlóan – az Ügyfélkapun keresztül. A vis maior bejelentést 10 munkanapon belül kell benyújtania, attól az időponttól számítva, amikor a termelő abba a helyzetbe kerül, hogy képessé válik a vis maior bejelentés megtételére. Belvíz, árvíz és szélvihar esetén a megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságai (falugazdászok) igazolása is szükséges a bejelentéshez, melyet papír alapon kell eljuttatnia az MVH-hoz.