A kiugróan magas inflációt elsősorban az élelmiszerárak meredek emelkedése okozta, az augusztusi adatok szerint pedig tovább emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői árai. Az áremelkedés hátterében az országot sújtó rendkívüli aszály áll.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Augusztusban mind a növényi termékek (22,1%), mind az állat és állati termékek (10,4%) ára két számjeggyel növekedett. Összességében a mezőgazdasági termelői árak 18,1%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az aratás sem tudta mérsékelni a gabona árakat, melyek átlagosan 24,2%-kal emelkedtek.
A gabonafélék ára 2012 augusztusában 24,2%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban, ezen belül a búza ára 30, a kukorica és az árpa ára pedig több mint 21%-kal emelkedett. A zöldségfélék termelőiár-indexe augusztusban 21,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A görögdinnye ára 17%-kal, a csemegekukoricáé 11%-kal növekedett. A zöldség csoport indexét tovább emelte a paradicsom árváltozása. Ennek hátterében elsődlegesen az ipari célú (olcsóbb) paradicsom értékesítésének jelentős visszaesése áll.
A gyümölcsök ára a növényi termékek átlagánál kisebb mértékben, 17,5%-kal emelkedett. Ebben az időszakban indult az alma szüretelése. Míg a piacon az étkezési almáért a tavalyihoz képest többet fizetnek, addig az ipari feldolgozásra szánt léalma ára nem éri el az előző év augusztusi árszintet. E két ellentétes tendencia eredője, hogy az alma értékesítési árindexe 4,4%-kal elmarad a tavalyitól. Ugyanakkor a körte és az őszibarack ára több mint 20%-kal emelkedett ebben az időszakban.
Odacsapott az aszály a gabonatermésnek
Nagyobb területen termesztettek idén kalászos gabonákat, mégis kevesebb termett, mint tavaly, ez az egyik legsúlyosabb következménye az idei aszályos időjárásnak. A növekvő gabonaárak talán kompenzálják a termelők veszteségeit, nehéz helyzetbe hozzák azonban az állattenyésztőket, akik a termékeikre kirótt magas áfa csökkentését kérik a kormánytól. 2012-ben 8%-kal nagyobb területen, az előző évinél 2%-kal kevesebb, 5,5 millió tonna kalászos gabona termett. A csökkenés elsődleges oka a kedvezőtlen időjárás volt. A termésátlagok – a zab kivételével – elmaradtak az előző év adataitól. A búza közel 4 millió tonnás termésmennyisége 3%-os csökkenést mutat az előző évhez képest, és 9%-kal marad el az elmúlt öt év átlagától – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében.
A vágóállatok termelői ára 13,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A vágósertés felvásárlási ára kiugró 20%-os, míg a vágómarha és a vágócsirke 7, illetve 9,6%-os árnövekedést mutat előző év augusztusához viszonyítva. 2012 augusztusában az állati termékek ára az élő állatok áránál sokkal kisebb mértékben, 3,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Míg a tej ára 5%-kal csökkent, addig a tojásé 34,1%-kal növekedett.( Az aszály hatásairól itt olvashat bővebben.)
A mezőgazdasági termelői árak 2012. január–augusztusi időszakban összességében 8,1%-kal emelkedtek a 2011. évi első nyolc hónap termelői árszintjéhez viszonyítva. A gabonafélék árindexe 4,4%-kal növekedett. Amíg a búzánál 2011-ben a betakarítás kezdete lecsökkente az árakat, addig 2012-ben a világpiaci kereslet miatt növekedés tapasztalható. Az olajos növények árindexe 9,5%-kal emelkedett a vizsgált időszakban. Míg a napraforgómag árában lényegében nem történt árváltozás, addig a repcénél 18%-os volt a növekedés. A friss zöldségfélék és a gyümölcsök ára 14,8, illetve 8,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A burgonya ára átlagosan 30,8%-kal maradt az előző évi ár alatt.
Az élő állatok és állati termékek ára – a tavalyi 14,4%-os növekedés után – idén további 12,3%-os emelkedést mutatott előző év azonos időszakához mérten, amely főképpen a tojás árának mozgásával indokolható.
Világtrend áll az áremelkedés mögött
„A mezőgazdasági árak Magyarországon is tapasztalt jelentős növekedése mögött a kedvezőtlen időjárás hatása mellett egy világtrend áll. Az élelmiszerárak emelkedésének mértéke országonként eltérő lehet, ugyanakkor a mezőgazdaságnak egyre kisebb területen egyre több embert kell ellátnia, ami hosszú távon mindenképpen a mezőgazdasági termékek drágulását okozza” - mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
Porgödörré alakulhat az élelmiszertermelés szíve
A múlt század harmincas éveihez hasonló szárazság sújtja az Egyesült Államok déli- és középnyugati államait. Akkor a „porgödörnek” hívott jelenség következtében farmerek tízezrei hagyták el földjeiket, az élelmiszerárak pedig jelentősen megugrottak. Most hasonló veszély fenyeget: azzal a különbséggel, hogy az élelmiszerárak globálisan emelkedhetnek meg egy ilyen természeti csapás következtében.
„A mezőgazdasági árak augusztusi rekord magas, 18,1%-os emelkedésében nagy szerepe van a nyári hónapok kedvezőtlen időjárásának. Ugyanakkor az élelmiszerárak emelkedése mögött egy világszintű tendencia is húzódik, amely a hazai termelői árakat is jelentősen befolyásolja. Egyrészt az energiaárak emelkedése a szállítási és termelési költségeken keresztül jelentősen megnöveli az agrárágazat költségeit. Másrészt a városok és úthálózat bővülésével a használatban lévő termőterületek nagysága fokozatosan csökken. Harmadrészt a népességnövekedés miatt egyre nagyobb mennyiségű élelmiszerre van igény, és bár ennek közvetlen hatása hazánkban kevésbé jelentős, világszinten mindenképpen meghatározó tényező. Végül pedig az egyre kisebb területen előállított egyre nagyobb elvárt termékmennyiség óriási innovációs készséget igényel a mezőgazdaság részéről, amely szintén a költségek növekedését, ezzel együtt pedig drágulást eredményez” – magyarázta Tresó István.
„Így, habár az idei csapadékszegény és meleg nyár igen kedvezőtlen volt több mezőgazdasági ágazat szempontjából is, még a jelenleginél jobb terméshozam esetében is számolni kell a mezőgazdasági termékek jövőbeni drágulásával a fent említett folyamatok miatt” – hangsúlyozta a szakember.
Nehéz helyzetbe kerülhet a szabadföldi kertészeti ágazat
Kánikulára, aszályra készülhetnek a gyermekeink
Az elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a magyarországi hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a mostanihoz hasonló hőséghullámok – közölték az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársai. Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője kifejtette: a mostani a negyedik "hőhullám" az idén. Az első június 16-tól 21-ig, a második június 29-től július 11-ig tartott. A harmadik augusztus első hetében volt, míg a jelenlegi augusztus 19-től kezdődő, szám szerint negyedik hőséghullám várhatóan augusztus 25-26-ig, vagyis a hét legvégéig is kitarthat. A jövő hét elején viszont már az egész országban jelentősen visszaesik a hőmérséklet – tette hozzá. Szeptember első fele az előrejelzések szerint a sokévi átlagnál ugyan kissé melegebb lesz, de tartós hőségre már nem kell számítani – hangsúlyozta a főosztályvezető.
Az aszályos nyár és ősz miatt az idén is gyenge termés várható a szabadföldi kertészeti ágazatban. A káposztafélék termelői alacsony hozamra számítanak, és ez az idei évben jelentős területcsökkenésel is párosult, a tavalyi veszteséges év hatására. A nyár végére kialakult keresleti piac és a magas árak részben kompenzálják a kieső termést és a termelők sikeresebb évet zárhatnak mint az elmúlt évben, viszont a piacokon a vásárlók szűkebb fejes-, kel- és vöröskáposzta, valamint karfiol és brokkoli kínálattal találkozhatnak.
A 2012-es év jobban indult, mint azt az előjelek ígérték. A szokásos macedóniai korai káposzta olcsó, tömeges importja elmaradt a komoly minőségi problémák hatására, ezért szinte a kezdetektől az előző évet jóval meghaladó ár volt jellemző a hazai piacon. A magyarországi árakat nagyban befolyásolják ugyanis a környező országokban kialakult dömping árak, vagy az esetleges hiány. Mivel Európa keleti fele a magyarországihoz hasonló termelési és időjárásbeli nehézségekkel küzdött egész szezonban, a 2010-es évhez hasonló hiányra számítanak a szakértők. Az időjárás több alkalommal okozott kellemetlenséget, késői fagyokkal, júniusi jégveréssel, de a legnagyobb kárt a rendkívül száraz, légköri aszállyal párosuló július, augusztus és szeptember okozta, amely soha nem látott rovarinváziót és lassan, korlátozottan fejlődő növényállományt eredményezett.
A tönk szélén a magyar zöldség-gyümölcs ágazat
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint a tönk szélére került a magyar zöldség-gyümölcs ágazat az utóbbi évek extrém időjárási és gazdasági viszonyai miatt. Mártonffy Béla szerint az aszály mellett az alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos nagyszabású áfacsalás bénítja meg a területet, több mint 128 milliárd forint bevételtől esik el évente a magyar költségvetés. Ennek az áfakiesésnek a jelentős hányada, mintegy 50 milliárd forint a zöldség-gyümölcs szektorra esik - mondta a FruitVeB elnöke.
A csirkehús is 10 százalékkal drágulhat
A csirkehús újabb 10 százalékkal drágulhat novemberben A csirketermékeknél újabb 10 százalék körüli áremelést kívánnak végrehajtani a baromfiipari cégek novemberben - közölte Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. Az árváltoztatásokra a növekvő ágazati költségek ellentételezése miatt van szükség. A baromfitermékek iparági átadásai árai már az elmúlt hetekben is fokozatosan nőttek: szeptemberben 6-7 százalékkal, októberben 5-6 százalékkal drágítottak a cégek. Az újabb drágítás hátterében az áll, hogy drasztikus mértékben emelkedtek a takarmányárak, és a vállalatok egyéb költségei is nőttek. További növeli a cégek aggodalmát, hogy a becslések szerint a korábbi előrejelzéseknél is gyengébb, 3,6-3,8 millió tonnás idei kukoricatermésről szólnak. Ez tartósan magas szinten tarthatja a takarmány-alapanyagok árát. A csirkefeldolgozókhoz hasonló helyzetben van az ágazat többi vállalata is, így minden baromfitermék drágulására számítani lehet - húzta alá a BTT elnöke.
Mártonffy Béla szerint ez a helyzet ellehetetleníti a zöldség-gyümölcs szektort. A feketegazdaság aránya az ágazatban becslések szerint átlagosan 40-50 százalék, és az utóbbi években egyre erősödik. Emiatt a legálisan működő őstermelők, családi gazdaságok és termelői szerveződések (tész) működése került veszélybe, ugyanis a termékek egyre magasabb áfa-tartalma miatt versenyképtelenné váltak a piacon. Az utóbbi időben pedig a gabonapiaci fordított áfa megjelenése miatt az ágazatban jól érzékelhetően felerősödött a feketegazdasági tevékenység.
A magyar zöldség-gyümölcs ágazat átlagosan évi 2,5 millió tonna áru megtermelésére képes, ám az utóbbi években átlagosan a megtermelt mennyiség 2,0-2,2 millió tonna volt. Mártonffy Béla a szakértői véleményekre hivatkozva elmondta: a magyar zöldség-gyümölcs ágazat lehetséges teljesítményének csak mintegy 30-40 százalékát produkálja. A FruitVeB elnöke szerint a magyar termelők gyakran már a reális igényeket sem tudják kielégíteni. Pedig a feltételek javításával belátható időn belül 800 ezer - 1 millió tonnával lehetne több zöldséget, gyümölcsöt termelni Magyarországon.
Itthon: áfacsökkentés helyett támogatás
A kormány döntött az aszály okozta károk enyhítéséről, főként a takarmánypiaci gondok orvoslásáról -, a sertéságazat, valamint a Gyulai Húskombinát helyzetének megoldásáról. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az idei aszályos esztendő próbára teszi a mezőgazdasági termelőket, köztük is különösen az állattartókat. Ezért a kormány 10 milliárd forint többlettámogatásról döntött az állattartók megsegítésére, így összesen 23 milliárd forint olyan állatjóléti támogatást fizetnek ki az idén, amely az állattartók helyzetét javítja. Ezek uniós, illetve nemzeti támogatási részeket is tartalmaznak – tette hozzá. (Itt olvashat erről részletesebben.)
Újabb aszályos év jöhet, tározókat kell építeni
Ismét megdőlhet az évszázados szárazsági rekord jövőre - hangzott el Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára és Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke közös sajtótájékoztatóján kedden a fővárosban. Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke azt mondta: 1901 óta az idei volt a legszárazabb év (az adatokat augusztusig vizsgálták). Az adatok alapján arra lehet következtetni, hogy nem egyszeri anomáliáról, hanem hosszú távú "eltolódásról" van szó, mintha "megváltozott volna a légköri cirkulációs rendszer". Rámutatott: az állhat a háttérben, hogy az utóbbi évben - az éghajlatváltozás hatására - nagyon kiterjedté vált a szaharai magas nyomású levegő, ezért észak felé tolódott a csapadékot hozó zóna. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet már csapadékos időszak, de a szárazság akár el is húzódhat - fűzte hozzá. Illés Zoltán szerint eddig a felszíni vizeket elvezették, ezután pedig - ha van csapadék - meg kell tartani azokat. Könnyen elárasztható területekből, lapályokból azonban ma már csak nagyon kevés van, ezért szükséges víztározókat is építeni. Hozzátette: körülbelül 100-150 záportározót és 8-12 nagyméretű víztározót kell építeni az országban az aszály enyhítésére, a beruházásokat pedig össze kell fűzni a vidék általános fejlesztésével.
