Sok adót nem fizettek be a hazai kereskedők.

Hiába rendelkezik rendkívül jó környezeti adottságokkal a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés, a rendszerváltás óta szűkülő termőterületen, az uniós átlagtól messze lemaradó termelékenységgel működik. Az OTP Agrár üzletág szakértői szerint az együttműködések erősítésével, a támogatások racionalizálásával és az infrastruktúra fejlesztésével jóval biztosabbá és sikeresebbé válhatna az ágazat.

A nyugat-európai tendenciának megfelelően Magyarországon is növekszik az éves uborkafogyasztás, kígyóuborkából 1,6-1,8 kilogrammot tesz ki fejenként. A várakozások szerint közel 18 ezer tonna lesz idén a hazai hajtatott uborka mennyisége, amely elég lesz a belső fogyasztás kiszolgálásához.

Egyre népszerűbbek a termelői piacok, tavaly már 261 működött az országban. A termelői piacokon mindenki csak a saját maga által termelt, előállított árut értékesítheti, egyre több vásárló keresi ezt a közvetlen értékesítési formát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara internetes piackeresője mindenkinek megmutatja, hol talál ilyen piacot, vagy akár konkrét terméket.

Mintegy 20 százalékos terménykieséssel lehet számolni a zöldségek esetében az időjárás okozta károk miatt a FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint.

Hazánkban egyelőre kevésbé elterjedt, így többnyire csak csemegének számít a spárga fogyasztása. Pedig a most szezonális zöldség számos jó tulajdonsággal bír. Ráadásul a magyar termesztőknél kiváló minőségben kapható a nyúlárnyék néven is ismert zöldség. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) összegyűjtötte a spárgával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Hetek óta kapható magyar paradicsom és paprika. Mint a Syngenta és az Árpád Agrár Zrt. mai szentesi szakmai napján elhangzott: az előrejelzések szerint tavasztól őszig elegendő mennyiség áll rendelkezésre a hazai fogyasztók számára, a termésmennyiség kisebb részét pedig exportpiacokon értékesíthetik a termelők.

A magyar zöldség- és gyümölcságazat stratégiai célkitűzése, hogy az unió következő, 2014–2020 közötti költségvetési ciklusának végére elérhető legyen az ágazatban a 3,5 millió tonnás termésmennyiség – közölte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke Budapesten, egy szakmai rendezvényen.

A kiugróan magas inflációt elsősorban az élelmiszerárak meredek emelkedése okozta, az augusztusi adatok szerint pedig tovább emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői árai. Az áremelkedés hátterében az országot sújtó rendkívüli aszály áll.

Egyre több gyümölcsöt és zöldséget vásárolnak a magyar háztartások, javarészt még mindig a hagyományos csatornákon keresztül, a termelői piacokon, illetve a kiskereskedőknél, utcai árusoknál. A gyümölcsök között az alma, a zöldségekből a burgonya a legnépszerűbb.