Élelmiszerdrágulás, megroppanó mezőgazdaság – Ezt okozza az aszály Magyarországon

Idén már a negyedik hőhullámon vagyunk túl, és az elmúlt hónapokban lehullott csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól. A vízgazdálkodásban egyelőre nem okoz gondot az aszály, az állat- és haltenyésztők, valamint szántóföldi gazdálkodók komoly károkat szenvedtek. Szakemberek szerint a jövőben fel kell készülnünk arra, hogy a hasonló időszakok gyakrabban sújtják majd a Kárpát-medencét. Persze nem mindenhol jelentett gondot a szárazság: a turizmusban viszonylag jó szezont zárhatnak a Balatonnál és parlagfűből, szúnyogból is jóval kevesebb volt az idén. A Piac&Profit összefoglalta az elmúlt hónapok eseményeit.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Súlyos szárazság sújtja Magyarországot: az idén már négy hőhullámot éltünk át: az első június 16-tól 21-ig, a második június 29-től július 11-ig tartott. A harmadik augusztus első hetében volt, míg a legutolsó augusztus 19-től kezdődő, szám szerint negyedik hőséghullám augusztus 26-ig tartott ki, igaz ugyan, hogy az elmúlt napok időjárása is melegebb - és főként szárazabb volt az átlagosnál. Augusztus végén is még több helyütt 34-35 Celsius fokot mutattak a hőmérők.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint ugyan a jelenlegi időjárás melegebb és szárazabb az átlagosnál, de nem kirívó. Azonban arra is fel kell készülnünk, hogy az aszály és a kánikula lényegesen gyakrabban fordul majd elő a jövőben.

További részletek a Kárpát-medence várható időjárásáról itt olvashatók!

Az időjárás szárazabbra fordulását elsősorban a mezőgazdaság érezte meg: míg a 2010-es esztendő a meteorológiai feljegyzések történetének legcsapadékosabb éve volt Magyarországon, addig a 2011-es a legszárazabb, az idei év aszálya pedig csak súlyosbította a helyzetet, mivel elfogyott az a talajvíztöbblet, amelyet a 2010-es esztendőnek „köszönhettünk".

A mezőgazdaság ezért tavaly csak alig, idén viszont már nagyon komolyan megérezte a szárazságot. Becslések szerint az aszály okozta terméskiesés, öntözési pluszköltségek, állatelhullás és takarmányhiány miatt összességében eddig 400 milliárd forintos kár érte a magyar mezőgazdaságot. A kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehet betakarítani, ami összesen 200 milliárd forint bevételkiesést jelent a gazdálkodóknak.

Az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. Őszi búzából például mintegy 500 ezer tonnával, az összes többi növényből - árpából, zabból - pedig további mintegy 200 ezer tonnával kevesebb termés került a magtárakba az idén. Ez értékben további mintegy 40-50 milliárd forintos kárt jelent. Súlyos károkat szenvedett a repce is, a fontos takarmánynövénynek mintegy 200 ezer tonnával csökkent a termésmennyisége az aszály miatt. Ez mintegy 24 milliárd forinttal növeli az idei aszály okozta károkat.

Hogyan lehet megmenteni a magyar állattenyésztőket? A részleteket itt találja!

A tejtermelő gazdálkodók - összességében - 60-80 milliárd forintos kárt könyvelnek el, többek között a termeléscsökkenés, az állatok elhullása, a termékenység visszaesése miatt. Szintén jelentős károkat szenvedtek a baromfitenyésztők, és megroppant az amúgy is gyengélkedő sertéságazat.

A sertéstenyésztők érdekében tett intézkedésekről itt olvashat!

A haltenyésztőket sem kímélte az időjárás: a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. tavainak egynegyede egyszerűen kiszáradt, a rétimajori Aranyponty Zrt. árbevétele húsz százalékkal csökkenhet a szárazság okozta többletköltségek miatt.

A haltenyésztőket ért károkról részletesebben itt olvashat!

A kormány a termelők kérdéseire reagálva országos aszályhelyzetet hirdetet és intézkedéscsomagot dolgozott ki, hogy megsegítse a termelőket, a legfontosabb kérésüket azonban - az alapvető élelmiszerek áfájának differenciált csökkentését - nem teljesítette.

A kormányzati intézkedésekről itt olvashat!

Az áfacsökkentés nélkül azonban jelentősen drágulni fognak az élelmiszerek - részben a termelők áthárítják veszteségeiket a fogyasztókra, részben pedig a világpiaci árak is meredek emelkedésnek indultak. Az alapvető élelmiszerek drágulása vélhetően a fogyasztás további csökkenéséhez vezet, és felpörgeti az inflációt, amely keresztbe tehet a jegybanki alapkamat csökkentését szorgalmazó kormányzati szándéknak is.

Az élelmiszerárak emelkedéséről itt olvashat!

A vízgazdálkodásban és a turizmusban azonban nem okozott fennakadást. A Balaton vízszintje ugyan rendkívül alacsony, a vízminőség azonban az algásodás ellenére nagyon jó. A Duna vízszintje is alacsony, de legnagyobb folyónkat nem fenyegeti kiszáradás, és sem ivóvízbázis, sem az öntözés nem kerül veszélybe. A Tiszán a Tisza-tó vízszintjének csökkentésébe kezdtek a szakemberek, hogy biztosíthassák a szolnoki vízkivételi bázis zavartalan működését. Az alacsony vízszint ellenére jó szezont zártak a Balatonnál, és emelkedett a hazánkba érkező külföldiek száma is.

A Balaton vízhelyzetéről részletesebben itt olvashat!

Jó szezonban bíznak a Balatonnál!

Porgödörré alakulhat az élelmiszertermelés szíve
A múlt század harmincas éveihez hasonló szárazság sújtja az Egyesült Államok déli- és középnyugati államait. Akkor a „porgödörnek" hívott jelenség következtében farmerek tízezrei hagyták el földjeiket, az élelmiszerárak pedig jelentősen megugrottak. Most hasonló veszély fenyeget: azzal a különbséggel, hogy az élelmiszerárak globálisan emelkedhetnek meg egy ilyen természeti csapás következtében. Ezúttal biztosan minden simábban megy majd - ez is lehetne az üzenete annak, hogy a G20 tagországok külön bizottságot hoztak létre azért, hogy elkerüljék a 2008-as és 2010-es éhséglázadásokat, amelyeket az élelmiszerárak akkori drasztikus növekedése okozott. Mégis kétséges, hogy a már nevében is biztató hangzású Rapid Response Forum hogyan tudja majd befolyásolni az egekbe szökő gabonaárakat, a bizottság ugyanis legkorábban szeptember elején ülhet össze - ha a gabonaárak tovább emelkednek. Ez pedig majdnem biztosra vehető: a kukorica ára eddig 50, a szója világpiaci ára pedig mintegy 30 százalékkal emelkedett az év elejéhez képest. Az áremelkedés mögött ezúttal nem a megnövekedett kereslet, vagy a spekulációs szándék áll, mint az elmúlt alkalmakkor, hanem az Egyesült Államokat sújtó bibliai méretű szárazság.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo