A nyáron 56 éve nem tapasztalt mértékű aszály sújtotta az Egyesült Államok területének 80%-át. Oroszország és Ausztrália sem mentesült a hatásaitól. Augusztusban a búza árfolyama 25%-kal emelkedett, a szójababé 17%-kal.
Hónapokon át folyt a spekulálás, vajon mennyivel dobja meg mindez az élelmiszerárakat 2013-ban, ami megcsappantja a szegény országok élelmiszersegélyeit – hiszen ugyanannyi pénzért kevesebb élelmet lehet majd vásárolni.
Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) elnöke, Jose Graziano da Silva az ősszel már derűlátónak mutatkozott: pánikra nincs ok, mivel az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium az aratási szezonban kijelentette: a szárazság miatt mindössze 1%-kal csökkent az éves gabonatermés, a szójatermés pedig 2%-kal. Piaci elemzők és a kereskedők a búza mennyiségének 3,7%-os csökkenését várták.
Mégis, Amerikában hat éve nem volt ilyen alacsony a gabonatermés, kilenc éve nem volt ilyen szerény a szójatermés. Oroszországban 9%-kal, Kazahsztában 4,5%-kal csappant meg a terméshozam. Globális szinten 5%-os a csökkenés.
A magas gabonaárfolyam miatt az amerikai gazdák visszafogták az állattenyésztést, így az ezzel elvont gabonamennyiség felszabadult, és hozzáférhető az élelmiszerpiac számára. Ez okból az állattenyésztés visszaesésével lehet számolni. A következő két évben 3%-kal mérséklődik az egy főre jutó hústermelés. A takarmány az állattenyésztés költségeinek 40-50%-át teszi ki. A rizstermés nemzetközileg változatlan maradt.
A FAO első embere mégis bizonygatta: a terméscsökkenés 85-95%-a a G20-államokban történt, és még ha 10-20 %-kal emelkedne is a liszt ára, a kenyér nem lenne ennyivel drágább... 2008-ban nagy volt a „pánikszerű felvásárlás”, idén nem tapasztalt ilyet a szakember, amit biztató jelnek vél.
Az amerikai gabonatartalék most a lakosság három és fél heti fogyasztását képes fedezni, holott a stratégiai tartalék hat hétre szokott elegendő lenni. Szójababból két hétre elegendő a felhalmozott mennyiség.
A FAO, a World Food Program és az International Fund for Agricultural Development vezetése szerint ugyanakkor a vezető gazdasági nagyhatalmak kormányainak cselekedniük kell annak érdekében, hogy elkerüljék a 2007–2008-as élelemiszerválságot. Akkor 6%-kal ugrott az élelmiszerár-index, és – a Financial Times szerint – 30 országban tört ki az éhínség miatt lázadás (úgynevezett food riot). Becslések szerint 44 millió ember éhezett amiatt, hogy 2010-ben jelentősen emelkedtek az árak.
