Budapest egyike azoknak az európai fővárosoknak, ahol továbbra is a legkifizetődőbb irodát bérelni. A szakértői prognózisok és a folyamatosan élénk kereslet pedig újabb és újabb beruházásokra ösztönzi a befektetőket: a nyugat-európai minőségű új irodaállomány ez év végi egymillió négyzetméternyi területe jövőre várhatóan közel 280 ezer négyzetméterrel bővül. A bérlők sem panaszkodhatnak: a kínálati piac stabilizálta az árakat.

Csend, rendezett, zöld környezet, számos közös szolgáltatás, kényelmes lakás, háborítatlan biztonság. E klasszikus lakóparki-lakókerti „kellékeket” nálunk is mindinkább kikényszeríti a vevőkért folyó, egyre éleződő piaci verseny.

A kertépítészet téralakító művészet, szorosan kapcsolódik az építészethez. De míg az utóbbi által létrehozott tér végleges, a kert - amelynek legfőbb építőeleme az élő növényzet - térben és időben állandóan változó alkotás, amely nem a statika, hanem az ökológia törvényeit követi, és amelynek egyensúlyát az évek, évszakok, napszakok sokszínű és ritmusos változásai tartják fenn.

A külföldi ingatlanszerzés előtt szabad utat nyitó devizatörvénnyel 1996 óta minden magyar számára elérhető az, ami korábban legfeljebb csak álom lehetett: saját ingatlan a francia vagy a spanyol tengerparton, netán az Adrián, egy villa Floridában. Esetleg lakás Párizsban, Rómában… Honfitársaink közül eddig több mint kétszáz számára valósággá is vált a külföldi ingatlantulajdon, ami - túl azon, hogy nyaraláshoz, kikapcsolódáshoz minőségi életteret teremt - jó befektetés is lehet.

Az újabb M0-szakasz és északi hídja újabb vállalkozásokat vonz Budapest térségébe, miközben kiderül: a közlekedési infrastruktúra félkész, s inkább káros, mint hasznos marad.

Idén már júliusban elkezdődnek a szegedi szabadtéri játékok, így hát e jelentős eseménysorozat adta apropóját, hogy rovatunk maradjon a honi határok között, s ha valaki netán pár napot vagy egy hétvégét is itt akar tölteni, kapjon némi útmutatást. De mielőtt bárki bármit is gondolna, jól jegyezze meg: Szegeden a Tisza volt, van, s lesz az úr… Meg a halászlé.

 

 

Mottó: Mindenki a mennyországba akar jutni, de senki sem akar meghalni. (Garantáltan nem dakota mondás)

Nem a biztonságot adó szárazföld felé fordul, épp ellenkezőleg: egy öböl, a Port Jackson az igazi szervező ereje. Sydney nem csak földrajzi értelemben nyitott a világra: bevándorlók, menekültek százezrei találtak itt új otthonra. Ausztrália lakosságának több mint negyede él itt. Hamarosan pedig az egész világ a Föld e pontjára figyel: a város lázasan készül a 2000. évi olimpiai játékokra.

Itt az ősz. És ha végre egy hétvégét nem a megszokott lakóhelyünktől távol, vagy az onnan ki-, illetve oda visszavezető utakon kívánunk eltölteni, legjobb, ha elmegyünk egy moziba.

 

Kocsis Éva – Szabó Katalin: A posztmodern vállalat (Tanulás és hálózatosodás az új gazdaságban). Oktatási Minisztérium. Budapest, 2000.

Őszre, mint rendesen, beérnek a tavasszal elvetett magvak, hiszen a Filmszemlén indított munkák java részét ekkor mutatják be hivatalosan. Szeptemberben, októberben négy új magyar filmet tekinthet meg a közönség. Jó, hogy végre nem csak az importáruból van választék!

 

A sorrendben kilencedik, egyben ezredvég-búcsúztató Budapesti Őszi Fesztiválon október 13. és 29. között mintegy száz kortárs művészeti program közül válogathatnak az érdeklődők.

 

Ebben a hónapban kerül a hazai mozikba a nyár egyik legnagyobb amerikai kasszasikere, az X-Men, amely nagy érdeklődésre számíthat ugyan, de kissé nehezen emészthető. Lesz ennél izgalmasabb bemutató is.

 

 

Az ünnepi szezonnal a filmforgalmazók kissé mostohán bánnak. Helyi specialitás: amikor az emberek jobban ráérnének mozizni, inkább válogassanak a több hete játszott filmek közül. Decemberben inkább a filmcsemegére éhesek találnak kedvükre valót.

 

Skandinávia első számú turistalátványossága a fjordok világa. A norvégiai Bergen városa ennek a szédítő vagy lehengerlő vidéknek a szívében található. Ezért is tartják a norvég fjordokhoz vezető út átjárójának. Az apró faházikók összevisszasága, a macskaköves járdák és az ablakokból lezúduló virágok mind-mind különös elemei az északi varázslatnak.

 

 

 

 

 

Február 1-jén indul a 32. Filmszemle! A magyar filmek kedvelőinek és ínyenceknek egyaránt ott a helyük!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A korosabbak szíve ma is megsajdul egy-egy szép fa építőkészlet, elbűvölő mintázatú kaleidoszkóp vagy vidám búgócsiga láttán, de hiába. A leglátványosabb piaci eredményeket a mozifilmekhez és tévés rajzfilmsorozatokhoz kapcsolódó termékek produkálják. Milyen üzenetek, szerepmodellek jutnak el általuk a 15 év alatti korosztályhoz, amelynek létszáma a hatmilliárd lakosú Földön eléri kétmilliárdot? És vajon milyen készségeket fejleszt a holnap virtualitásra és számítógép-használatra alapozott játékuniverzuma?

 

 

 

Új címet kapott a Millennium Szalon talk-show-sorozata, amely az új gazdaság témájában szólaltat meg elméleti és gyakorlati szakembereket, tudósokat, üzletembereket. Az E-sték ötletadója az E-Group Magyarország Rt. volt: partnerként hívta a Millennium Szalont és a Piac és Profit üzleti magazint, hogy az információs technológiák meghatározta új világot a kultúra felől közelítsük meg.

 

Nem könnyű feladat parkolóhelyet találni szombat délelőtt a budapesti Marczibányi téren. Ennek két – öko- – oka van: az eladók és a vásárlók, akik heti rendszerességgel látogatják a főváros eddig egyetlen ökopiacát. Eddig, mert július közepén nyílt meg a másik, a XX. kerületi Csili – Pesterzsébeti Művelődési Ház – udvarán. Ha ez is gyökeret tud verni, akkor újabb bizonyítékkal bővül az ökovilág híveinek nem túl gazdag arzenálja: igenis a biogazdálkodás lehetséges alternatíva a kommersz, agyonvegyszerezett mezőgazdálkodással szemben. De ne fussunk előre, maradjunk a Marczibányi téren, azon belül is a művelődési ház udvarán, ahol – gyarló ember lévén – rágyújtanék, leplezendő újságírói mivoltomat, de bizony megáll kezemben a sercegő, lobbanó gyufa, egyszerre vagy hárman pillantanak rám rosszallóan, még ha tettlegességre nem is kerül sor. Hát jó.

A világon elsőként Magyarország tiltotta be 1968-ban a DDT-t. Igaz, akkor már vagy tizenöt éve használtuk ezt az emberre egyértelműen káros rovarölő szert. Ma már nem lehetünk ilyen büszkék növényvédőszer-engedélyezési gyakorlatunkra. Ez a minimum, amit leírhatunk Darvas Béla Virágot Oikosnak című könyve alapján. A szerzővel beszélgettünk.