A legtöbben az öngondoskodás miatt kötnek biztosításokat, ugyanakkor az emberek közel harmada kifejezetten bonyolultnak tartja a biztosítási termékeket. A legtöbben azért nem kötnek több biztosítást, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, ezért a lakosság harmada csak akkor köt biztosítást, ha kötelező.

Az államilag támogatott nyugdíjbiztosításhoz járó adójóváírást a személyi jövedelemadó (szja) bevallásban kell igényelni, mert az nem jár automatikusan és az sem árt, ha időben rendezzük az esetleges adótartozásunkat.

A magyarok többsége szerint már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra, 41 százalék úgy érzi, nagyon nehezen élne meg pusztán az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig a nyugdíja semmire sem lesz elég. Mindössze 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban, mint amiben most része van – állapította meg a K&H Biztosító friss felmérése. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félretenni nyugdíj-kiegészítésként, a válaszadók többsége pedig azt tervezi, hogy a nyugdíj mellett is dolgozik majd.

Még tavaly év végén megszavazta az országgyűlés az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályozás módosítását is tartalmazó salátatörvényt. A módosítás értelmében mind a nyugdíjpénztárak, mind az egészségpénztárak szolgáltatási köre bővült januártól.

Egyre népszerűbbek a közel két éve bevezetett nyugdíjbiztosítási konstrukciók. A rendszeres befizetéssel működő nyugdíjbiztosítások esetében többségben vannak a nők, az átlagéletkor 39 év, és havonta 13,3 ezer forintot tesznek félre. A K&H biztosítója arra számít, hogy az öngondoskodásra megfelelő alternatívát kínáló nyugdíjbiztosítási piac a jövőben is tartós növekedést mutathat.

A Magyar Nemzeti Bank folyamatos kamatcsökkentésére a lakossági befektetők is válaszoltak. Egyrészt elmozdultak a magasabb hozamlehetőséget kínáló befektetések irányába, másrészt egyre hosszabb időtávban gondolkodnak, ami szintén jó hatással van a hozamlehetőségre. Ma már a megtakarítók alig több mint 10 százaléka tervez egy évnél rövidebb időtávra - derül ki a K&H befektetői felmérésből.

Bár közel két éve jelentős adójóváírás érhető el a nyugdíjbiztosításokhoz, az ötven évnél fiatalabbak 40 százaléka még nem is hallott a lehetőségről. Miközben a lakosság kétharmada fontosnak tartja a tudatos előtakarékoskodást az időskorra, a magyarok 60 százalékának semmilyen megtakarítása sincs nyugdíjcélú konstrukciókban.

Megdőlni látszik a sztereotípia, amely szerint a pénzügyi döntéseket a férfiak hozzák; egy felmérésben a megkérdezett nők közel 80 százaléka vallotta azt, hogy felelős a biztosításokért, azaz ők döntenek arról, hogy milyen biztosítást kössenek ők vagy az egész család.

Egyre negatívabban látják az emberek nyugdíjba vonulásuk feltételeit: az UNION Biztosító által két éve feltett, majd idén megismételt kérdésekre adott válaszok alapján egyre kisebb összegű nyugdíjra számítanak a megkérdezettek. A többség 68 éves nyugdíjkorhatárt jósol, a 25 év alattiak átlagosan 72 évvel kalkulálnak. Azok, akik nyugdíj-előtakarékoskodnak, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak nyugdíjcélú megtakarításra.

A jelenlegi 132 ezer forintos induló átlagnyugdíj az utolsó fizetés 83 százaléka, 2050-re ez az arány, a helyettesítési ráta 65 százalékra, míg az átlagnyugdíj jelenértéken számolva 104 ezer forintra csökken, mivel egy keresőre egyre több nyugdíjas jut a jövőben - mondta Sztanó Imre, az NN Biztosító értékesítési és disztribúciós ügyvezető igazgatója.

A 2011 után született gyerekek harmada – az Európai Bizottság tanulmánya szerint – valószínűleg megéli a 100. életévét. Az elkövetkező évtizedekben a fiatalok kisebbségbe szorulnak az idősebb generációval szemben, akik viszont még akár 60 éves koruk felett is gondoskodnak majd felnőtt gyermekeikről. Erre minden bizonnyal csak pénzügyeik előrelátó megtervezésével válhatnak képessé.

A nyugdíjcélú megtakarítások elértéktelenedése és a meglévő nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos állami beavatkozásokkal szemben markáns aggodalom mutatkozik – derül ki a magyarok biztonságérzetét vizsgáló átfogó felmérésből. A K&H biztosító felmérése szerint a saját anyagi helyzetét csak 17 százalék tartja nagymértékben biztonságosnak és kiszámíthatónak, hosszú távon pedig még rosszabb a helyzet: az emberek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy kényelmesen meg tud élni az állami nyugdíjából a jövőben.

A magyarok közel egyharmada kötne egészségbiztosítást a közeljövőben és lenne hajlandó havi rendszerességgel néhány ezer forintot áldozni erre a célra – derült ki a Századvég Alapítvány által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) számára készített kutatásból.

Az ázsiai tőzsdék zuhanása viszonylag gyorsan megállt, de az európai tőzsdék sokkal lassabban heverik ki a negatív hatást. Jóllehet az újabb világgazdasági válságtól való félelem elillant, az augusztus 24-ei fekete hétfő ismét rávilágított arra, hogy milyen törékeny a globális gazdaság. Olyannyira, hogy a világ tőlünk távoli pontján, tőlünk teljesen függetlenül történő események akár a mi mindennapi boldogulásunkat is érintik, például a nyugdíjcélú befektetéseinken keresztül.

A jobban kereső magyaroknak is a negyede számít arra, hogy nyugdíjas éveiben a családja támogatására szorul majd – derült ki az Aegon negyedik nemzetközi nyugdíj-felkészültségi felméréséből. Bár a kedvezőbb jövedelmi helyzettel rendelkezők esetében a felkészültség jobb az átlagosnál, ez is csak éppen eléri a német vagy az amerikai szintet. Vészhelyzetre például a magas keresetű magyarok kétharmadának nincs terve.

A magyar lakosság 30 százalékának van olyan nyugdíjas hozzátartozója, aki segítségre szorul, és 21 százaléka aktívan részt is vesz idősebb rokona támogatásában. A még aktív szülők felnőtt korú gyermekeinek 63 százaléka úgy véli, nem lesz majd pénze nyugdíjas szülei támogatására – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült kutatásból.

Alacsonyabb magyar nyugdíjra számíthatnak azok a magyar munkavállalók, akik Albániában, Macedóniában, Törökországban vagy az Egyesült Államokban szereztek biztosítási időt, de Magyarországon is van legalább 20 év szolgálati idejük, hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló cég a Baker Tilly. A hazánk által kötött és kötendő új szociális biztonsági egyezmények értelmében ugyanis a nyugellátás folyósításához szükséges minimális szolgálati idő elérése után nem veszik figyelembe a másik országban ledolgozott éveket.

A nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagymértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét, de nem csak negatív, hanem pozitív irányban is.

Aki száz évvel ezelőtt „nyugdíjba” akart vonulni, annak saját magának kellett gondoskodnia az elegendő nyugdíjcélú megtakarításról. A 21. században születettek hasonló kihívással néznek szembe.

A mostani nyugdíjasok 70 százaléka már megbánta, hogy nem tett félre a visszavonulását követő évekre. Ezen tapasztalatok és a nyugdíjrendszer várható változásai miatt is egyre fontosabb, hogy gondoskodjunk jövőnkről.

Sokakat érhet keserű meglepetés, amikor nyugdíjba mennek, ha elterjedt tévhitekre alapozzák, hogy mitől függ majd a nyugdíjuk összege. A legtöbben ugyanis még mi9ndig azt hiszik, hogy az utolsó évek számítanak a nyugdíj megállapításánál, ők nagyot csalódnak majd.

A tavaly év elejétől elérhető adókedvezménynek köszönhetően jelentősen nőtt a magyarok hajlandósága az öngondoskodásra, komoly lendületet kaptak a hosszú távú megtakarítások.

Negyven felett tesszük meg az első lépéseket a nyugdíjas évek anyagi biztonsága felé. A szerződést kötők közül minden ötödik ember 40 év alatti, ötből négyen viszont továbbra is 40 év felett kötnek nyugdíjbiztosítást: átlagosan 47 évesen.

Múlt év elejétől újra jár az üzleti biztosító társaságokkal kötött nyugdíjbiztosítások után az adókedvezmény, de a szerződők ezt nem automatikusan kapják, hanem a biztosító igazolása alapján, a személyi jövedelemadó bevallásukban igényelhetik vissza.

Hosszútávon jelentős összeg halmozható fel a nyugdíjbiztosításokkal, így megalapozható a megfelelő időskori életszínvonal. Minél korábban lát neki valaki az öngondoskodásnak, annál többet kap később, ráadásul az állami támogatás akár milliós nagyságrendű pluszt jelenthet.

Az elmúlt időszak pozitív gazdasági mutatóinak köszönhetően növekedett az emberek gazdaságba vetett bizalma, optimistább a megítélésük a saját helyzetüket illetően és tisztább jövőképet látnak maguk előtt, ami azt eredményezi, hogy nyitottabbak lesznek a biztosítási kockázataik lefedésére, valamint várhatóan könnyebben terveznek és beszélgetnek a saját és a vállalkozásuk biztonságáról, ez pedig jelentősen befolyással lesz a biztosítási piac bővülésére.

Jól teljesítenek a nyugdíjbiztosítások az adókedvezmény bevezetését követő első évben, amiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyugdíjbiztosításokra vonatkozó ajánlása is jelentős szerepet játszott. A felügyelet ajánlásának hatálybalépését követően havonta átlagosan 54 százalékkal több szerződés született, mint a hatálybalépés előtt. Az ügyfelek átlagosan közel 20 évet szánnak a nyugdíjra való felkészülésre és havi 25 ezer forintot fordítanak leendő nyugdíjuk kiegészítésére.

December végéig köthet nyugdíjbiztosítást, illetve módosíthatja nyugdíjbiztosítási szerződésének összegét az, aki ki szeretné használni a január 1-jétől lehetséges adójóváírás lehetőségét. Évi legfeljebb 130 ezer forint összegben vehetnek igénybe adókedvezményt a nyugdíjbiztosítással rendelkezők.

A magyar háztartások közel 90 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással. Erre szükség is van, hiszen a megkérdezettek 64 százalékát érte már vagyoni kár. A biztosítás elsősorban a családról való gondoskodást és öngondoskodást jelent a magyaroknak.

Az emberek többsége bizony tart a jövőtől. A legnagyobb félelmük, hogy nem lesz elegendő bevételük, pedig sok mindenre szeretnének költeni a nyugdíjas években. A többség úgy véli, nagy szükség lenne előtakarékoskodásra.

Egyre inkább érdeklődnek a magyarok a nyugdíjbiztosítások iránt, de az új Ptk.-ban meghatározott ügyvezetői felelősség témaköre is megdobta a biztosítások piacát, miközben emelkedik a kgfb-biztosítások díjbevétele is.

Az egyedülállók nem számíthatnak környezetük segítségére, így az öngondoskodásnak esetükben nincs alternatívája. A szemléletváltás azonban mindenki esetében indokolt Magyarországon.

Úgy tűnik, az öngondoskodás területén eddig nemigen jeleskedő magyarok figyelmét felkeltette a nyugdíjkérdés. Egyre több fiatal érdeklődik a biztosítás iránt, pedig közülük eddig kevesen tartották fontosnak, hogy gondoskodjanak idős napjaik biztonságáról. A nők a férfiaknál előbb kapnak észbe.

Demográfiai sokkot jelez előre az OECD legfrissebb tanulmánya, amely szerint kitolódhat a nyugdíjkorhatár. A jövő nyugdíjasainak az állami nyugdíj mellett jól jön az extra bevétel a gondtalan időskori élethez.

A legfrissebb adatok szerint hosszú idő után először nőtt a biztosítási termékekkel foglalkozó tanácsadók száma Magyarországon. Ez lehet az első jele annak, hogy a piac a korábbinál nagyobb fantáziát lát a nyugdíjbiztosítási konstrukciókban, az új adókedvezménynek köszönhetően.

Közép-Kelet-Európában a legnagyobb a bizonytalanság a nyugdíjas éveket illetően egy friss kutatás szerint: az emberek 80 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kevéssé érzi úgy, hogy nyugdíjas éveiben megfelelő életszínvonalat tud majd biztosítani magának.

Egyezteti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a nyugdíjjal kapcsolatos adatokat. A nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában található adatokról az érintett korosztályok minden tagja kimutatást kap.

Mindennapi kiadásokra költik keresetük nagyobb részét a gazdasági szempontból aktív magyarországi felnőttek, és átlagosan annak mindössze 4 százalékát tudják félretenni. A megkérdezettek között 23% azok aránya, akik rendszeresen képesek megtakarítani, de közülük is legtöbben legfeljebb havi 50 ezer forintot – derült ki a Generali nemrég elkészült 1200 fős, reprezentatív kutatásából.

Az év első napjaiban érdemes egy gondolatot szentelni a megtakarításokra, főként, ha már van NYESZ, vagy önkéntes pénztári számlája valakinek. Az öngondoskodás önérdek, de az állam is jelentős mértékben támogatja.

A napokban kihirdetett adójogszabály szerint 2014. január 1-jétől - évi legfeljebb 130 ezer forint összegben - adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. Az új szabályozással megvalósul a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló termékek versenysemleges szabályozása.

Jövőre egyszerűsödhetnek a nyugdíjbiztosítással vagy nyugdíjigazgatással összefüggő egyes ügyintézések és eljárások - derül ki a kormány honlapján hétfőn közzétett jogszabálytervezetből.