hirdetés

Még aki jól keres, annak sem lesz elég a nyugdíj

A jobban kereső magyaroknak is a negyede számít arra, hogy nyugdíjas éveiben a családja támogatására szorul majd – derült ki az Aegon negyedik nemzetközi nyugdíj-felkészültségi felméréséből. Bár a kedvezőbb jövedelmi helyzettel rendelkezők esetében a felkészültség jobb az átlagosnál, ez is csak éppen eléri a német vagy az amerikai szintet. Vészhelyzetre például a magas keresetű magyarok kétharmadának nincs terve.
hirdetés

Kép: Fotolia

A magas jövedelmű – évi négymilliónál többet kereső - magyarok harmada is úgy gondolja, idősebb korában képtelen lesz kifizetni az egészségügyi ellátásának a költségét – derül ki az Aegon negyedik alkalommal készített nemzetközi nyugdíj felkészültségi felméréséből.

A kutatásból kiderül: minél magasabb a jövedelem, annál kedvezőbb a nyugdíjba vonulás megítélése, ám senki sem lehet elégedett. Az átlagos magyarnak inkább negatív minősítések jutnak eszébe a nyugdíjas évekről (legtöbbször a bizonytalanság), ám ennek aránya a jövedelem növekedésével párhuzamosan csökken. A magasabb jövedelműek többségében pozitív gondolatokat kötnek a nyugdíjas évekhez (olyanokat, mint a pihenés, a nyugalom), és kevesebbszer jut eszükbe az idős korról a bizonytalanság – ennek ellenére ők is tartanak a nyugdíjazástól. A jobb anyagi helyzetben lévők negyede arra számít, hogy biztosan szüksége lesz a család anyagi támogatására idősebb korában, míg további egyharmaduk még bizonytalan ebben a kérdésben.

A legmagasabb jövedelműek nagyobb része úgy véli: nem lesz képes az általa kényelmesnek tartott színvonalon élni a nyugdíjas évek után. Ugyan az alacsonyabb jövedelműek több mint kétharmada gondolja azt, hogy az élete idősebb korában nem lesz olyan, mint amilyennek elképzelné, ám a jobb anyagi helyzetben lévőknek is csupán a negyede bízik abban, hogy kényelmes életet élhet. A közepes jövedelműeknél a pesszimisták aránya 57 százalékos, míg az optimistáké csupán 14 százalék.

A magasabb jövedelmi kategóriákban a nyugdíjfelkészültség szintje általában magasabb – hívta fel a figyelmet Hiller Szabolcs, az Aegon Magyarország vezető tanácsadója. Amíg az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) átlagos értéke Magyarországon 5,1 százalékos volt (és ezzel az ország a világlista végén helyezkedett el), addig a legmagasabb jövedelműeknél az index 6,6 százalékot mutatott.

Hogyan lesz nyugdíj a jattból?
A szolgáltatások területén, ahol a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közvetlen kapcsolatba kerül egymással, szinte mindenütt előfordul – mintegy az elégedettség, hála mércéjeként, vagy éppen a különleges bánásmód elvárásának jelzéseként – borravaló, jatt, hálapénz, csúszópénz, ajándék. Létjogosultságát sokan vitatják, van, ahol tiltják is, de attól még létezik.
A nyugdíjra való felkészültséget hat skálán (többek közt a személyes felelősségvállalást, a tudatosság szintjét, a pénzügyi tudatosságot, a nyugdíjtervezést, és a kieső jövedelem pótlását) mérő mutatóban azonban a 6-8 közötti eredmény csak átlagosnak minősül. A legjobb indexet elérő magyarok épphogy csak elérték az átlagos német vagy az amerikai nyugdíjfelkészültségi szintet.

Nincsenek tervek a jövőről

Ennek részben oka, hogy a magyarok egyáltalán nem rendelkeznek pontos elképzelésekkel, tervekkel a jövőről. A nyugdíjba vonuláshoz szükséges anyagiakról és megtakarításokról írott tervvel a felkészültebbnek számító magyar magasabb jövedelműeknek is 8 százaléka rendelkezik csupán, és 20 százalékuknak nincs semmilyen elképzelése sem arról, mi lesz, ha idős lesz (a döntő többség azt mondta, hogy van terve, de nem írásban). Azonban vészhelyzettel senki sem számol: a magasabb jövedelműek harmadának van csupán elképzelése arról, mit tenne, ha hirtelen elvesztené a munkáját (mondjuk egy baleset vagy betegség következtében). Ez ugyan jobb, mint az alacsonyabb vagy közepes keresetűek 20-22 százalékos aránya, ám még mindig nagyon kevés.

„Magyarországon, ahogy az öregedő fejlett társadalmakban mindenhol, egyre sürgetőbb a nyugdíj célú megtakarítások kialakítása, ezért fontos előrelépés, hogy ügyfeleink között kezd háttérbe szorulni a „nekem úgysem lesz nyugdíjam” mentalitás – mondta Hiller Szabolcs. „Az a tapasztalatunk, hogy nyugdíjra még a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó ügyfelek is szívesen tesznek félre, hiszen az állam által garantált 20 százalékos adójóváírás vonzó. Az ideális helyzet az lenne, ha az iskola befejezése után a pályakezdők automatikusan elindítanák a nyugdíjmegtakarításukat” – tette hozzá.

Lesz pénzünk támogatni a szüleinket?
A magyar lakosság 30 százalékának van olyan nyugdíjas hozzátartozója, aki segítségre szorul, és 21 százaléka aktívan részt is vesz idősebb rokona támogatásában. A még aktív szülők felnőtt korú gyermekeinek 63 százaléka úgy véli, nem lesz majd pénze nyugdíjas szülei támogatására.
hirdetés

Véleményvezér

Már a kiflit is horroráron adják

Már a kiflit is horroráron adják

A Vakmajom blog követi az egyik budapesti pékségben árult termék árának alakulását, ahol már 350 forintot is elkérnek egy kovásos kifliért.
Nőttek a veszteségadatok az orosz-ukrán fronton

Nőttek a veszteségadatok az orosz-ukrán fronton

A hadseregek átcsoportosítását követően ismét felerősödtek a harci cselekmények Ukrajnában, ami növeli az áldozatok számát.
Megtaláltuk Szijjártó Péter legnagyobb ellenlábasát

Megtaláltuk Szijjártó Péter legnagyobb ellenlábasát

Szijjártó Péter külügyminiszter béke barátja Bagarjaként járja a világot és nem érti, miért nem értik. Az észt miniszterelnök most elmondta.
Duplájára nőtt a túrós tészta ára

Duplájára nőtt a túrós tészta ára

Igazi hungarikum a túrós csusza, nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné, ne evett volna. Ára iránymutató.
A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

Ilyen sem volt még. A magyar állam magas rangú politikusai eddig messze elkerülték Ukrajnát.
Hazaáruló kereső program indult

Hazaáruló kereső program indult

Új magyar nemzeti társasjáték kezdődött. A neve, ki a hazaáruló?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo