Az idei első féléves adatokból már látható, hogy a jövő nyugdíjasai rákaptak a nyugdíjbiztosításokra, az egyszeri díjas megtakarításokat keresők mintegy 30 százaléka voksolt erre a termékre - derül ki a K&H biztosítójának friss elemzéséből, amely szerint egyre több ügyfél ismeri fel, hogy nyugdíjbiztosítás kötésével még hatékonyabban élhet az állami adójóváírás lehetőségével.
A sikerben főszerepe van annak, hogy 2014-től 20 százalék, maximum 130 ezer forint személyi jövedelemadó kedvezményt kapnak azok, akik nyugdíjbiztosítással szeretnének gondoskodni a gondtalan időskorról. Az előre gondolkodást, tervezést az is segíti, hogy augusztus 25-től elérhető lesz az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nyilvántartása, amely pontosan megmutatja, ki, mekkora összeget fizetett be az államkasszába nyugdíjárulékként – amely az alapját képezi a későbbi nyugdíjának.
Új rendszer a tisztán látásért
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tervei szerint az augusztustól élő rendszer előnye, hogy az emberek nem a nyugdíjba vonuláskor tudják meg, hogy mennyit fizettek be, hanem korábban. A járulékfizetés új nyilvántartása egy lépés az átláthatóbb nyugdíjrendszer felé, de azért vannak még kérdéses részek.
Morcos nyugdíjasok
A kilátások pedig rosszak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentése például demográfiai sokkot jelez előre. A fejlett országokban a következő évtizedekben várhatóan csökkenni fog a munkaerő állománya a technológiai fejlődés miatt, miközben az elöregedés tovább rontja a helyzetet. Szintén elég elkeserítő helyzetet tükröz az EuroStat úgynevezett szubjektív jóllétindexe, amely szerint a nyugdíjasok után már csak a munkanélküliek elégedetlenebbek az életükkel. A kedvezőtlen kilátásokkal sokan tisztában vannak: egyre többen ismerik fel, hogy az állami nyugdíjból nemhogy nyugat-európai társaikhoz hasonló életszínvonalat nem tudnak biztosítani maguknak, de a mindennapi megélhetés is komoly gondokat okozhat. A munkával töltött években megszokott havi fizetés nagysága a nyugdíjba vonuláskor drámaian visszaesik.
„Tulajdonképpen arról van szó, hogy amit aktív éveik alatt megspórolhatnak, azt a nyugdíjba vonuláskor kapják vissza, azaz saját maguknak adnak nyugdíj-kiegészítést időskorukban. Ez az öngondoskodás lényege, ha úgy tetszik, befektetés a jövőbe” – mondta Kuruc Péter.
A legfrissebb adatok szerint a negyvenes-ötvenes generáció tagjai előretekintőek, de az öngondoskodást nem lehet elég korán kezdeni: minél hamarabb kezd el valaki takarékoskodni, annál nagyobb összegből gazdálkodhat a későbbiekben. „A jövő nyugdíjasainak érdemes figyelembe venniük, hogy a nyugdíjbiztosítások hosszú távon a betéti kamatnál nagyobb összeget termelnek, ráadásul a nyugdíjbiztosítás egy életbiztosítással is kiegészül – tette hozzá Kuruc Péter.