Lesz pénzünk támogatni a szüleinket?

A magyar lakosság 30 százalékának van olyan nyugdíjas hozzátartozója, aki segítségre szorul, és 21 százaléka aktívan részt is vesz idősebb rokona támogatásában. A még aktív szülők felnőtt korú gyermekeinek 63 százaléka úgy véli, nem lesz majd pénze nyugdíjas szülei támogatására – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült kutatásból.

2015. július 21.

Piac&Profit

A 18-59 éves magyar lakosság 52 százalékának legalább egyik szülője nyugdíjas már, 30 százalékának pedig van olyan nyugdíjas korú rokona, aki segítségre szorul. Utóbbi csoport 70 százaléka ki is veszi a részét az idős rokon támogatásából. Készpénz formájában 47százalék nyújt segítséget: legtöbben eseti jelleggel (26%), vagy rendszeresen (18%) adnak kisebb-nagyobb összegeket, amit nem kérnek vissza, és elenyésző azok aránya, akik csak kölcsönt adnak. Az anyagi támogatásnál gyakoribb a természetbeni segítség: a nyugdíjas hozzátartozónak segítő magyarok 50 százaléka szokott nem pénzbeli támogatást nyújtani úgy, hogy az kiadással is jár számára.

A CIG Pannónia Életbiztosító kutatásából az is kiderül, hogy leggyakrabban élelmiszer vásárlásában nyújtanak anyagi, vagy nem pénzügyi, de kiadással (pl. benzinköltséggel) járó segítséget (57%). Ezt követi a gyógyszer beszerzés (48%), a váratlan kiadások finanszírozása (37%) és a rezsiköltség kifizetése (28%). Az nyugdíjas hozzátartozók támogatása átlagosan havi 14 900 forintjába kerül az őket támogató rokonoknak.

Azok a felnőtt magyarok, akiknek legalább még az egyik szülője nyugdíj előtt áll, többnyire úgy gondolják, hogy nem lesz majd módjuk a nyugdíjas szülők támogatására (63 százalékuk vélekedik így). E csoport 74 százaléka úgy véli, egyszerűen anyagilag nem lesz rá képes, 21 százalékának pedig a gyermekei támogatása miatt nem marad erre pénze. Csupán az aktív korú szülővel rendelkezők 9 százaléka gondolja biztosnak, hogy lesz majd lehetősége nyugdíjas szülei anyagi támogatására.

Gondolnunk kellene a nyugdíjas éveinkre – de nem tesszük

A 15 országban megkérdezettek 70 százaléka az államtól és a munkaadója befizetéséből várja a nyugdíját és csak 30 százalék kalkulál saját megtakarításával, ez az arány igaz Magyarországra is.

A KSH előrejelzései szerint négy-öt évtized múlva a mai kb. 30 százalékról 50 százalék fölé emelkedik a nyugdíjasok aktív korú lakossághoz mért aránya, ami komoly finanszírozási problémát jelent majd az állami nyugdíjrendszer számára . „Kutatásunk tapasztalatai és a KSH előrejelzései arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyaroknak szüksége lesz saját megtakarításukra is, ha időskorukban anélkül is fenn szeretnék tartani a megszokott életszínvonalat, hogy gyermekeik anyagi támogatására szorulnának.

Szerencsére egyre többen ismerik fel az öngondoskodás jelentőségét, amit jól mutat, hogy a nyugdíjbiztosítások adókedvezményének bevezetése után másfél évvel már a felmérésünkben résztvevők 5%-a rendelkezik ilyen megtakarítással. A pozitív tendencia ellenére azonban még mindig súlyos lemaradásban van a lakosság a nyugdíjas évekre való felkészülésben, hiszen a megkérdezettek 66%-ának semmilyen pénzügyi tartaléka nincs időskorára” – mondta el Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója.

Rezsire megy el a nyugdíjasok pénze – de mire még?

A magyar nyugdíjasok az uniós átlagnál kevesebbet költenek rezsire, és mint minden ország esetében, így hazánkban is jelentős összeget adnak ki az étkezésre. Ezek a megállapítások az Allianz International Pensions által elvégzett, 32 európai országra kiterjedő elemzés eredményeit tükrözik.