Nyugdíj cikkek
Csak 57 éves korunkig dolgoznánk, de 66 évig kell
A magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, ennek ellenére azt gondolják, hogy 66 évesen is kénytelenek lesznek munkába járni.
Nyugdíj: lehet, hogy itt a trendforduló?
A legfrissebb adatok szerint hosszú idő után először nőtt a biztosítási termékekkel foglalkozó tanácsadók száma Magyarországon. Ez lehet az első jele annak, hogy a piac a korábbinál nagyobb fantáziát lát a nyugdíjbiztosítási konstrukciókban, az új adókedvezménynek köszönhetően.
Nyugdíj: sötéten látják a jövőt a fiatalok
Rendkívül pesszimisták az egyetemisták a nyugdíjkilátásokat illetően, és jelentősen alulbecsülik az átlagnyugdíjak értékét. Legtöbbjük úgy gondolja, hogy annak összege a 80 ezer forintot sem éri el, ezért döntő többségük úgy véli, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a tisztes megélhetéshez. Nagy részük ugyanakkor már tervezi, hogy gyűjteni fog majdani nyugdíja kiegészítésére.
Valamit kezdenünk kell a nyugdíjrendszerrel
Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak a nyugdíjrendszerük hosszú távú fenntarthatóságát fenyegető, növekvő kockázatokkal kell szembenéznie, mivel a második pillér kiesése növeli a szegénységi küszöb alá jutás kockázatát.
Finomhangolták a nyugdíjszabályokat
Friss kormányrendelet egyértelműsíti az állami nyugdíjrendszer több részletét: közölték a valorizációs szorzószámokat, egyszerűsítették az ügyintézést, és egyértelműsítették a „Nők 40 Plusz” program részletszabályait, így még több nő élhet a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségével.
Nyugdíj vállalkozóként? Tegyünk érte!
A vállalkozóra nem jellemző, hogy nyugalmasan töltené a napokat. Küzdünk a cég fejlődéséért vagy éppen talpon maradásáért, próbálunk gondoskodni a munkatársainkról, családunkról. Önmagunkat azonban többnyire hanyagoljuk. Aztán jön a meglepetés, ha kiderül, hogy mi sem bírjuk töretlen erővel és energiával az idők végezetéig. Mit tehet a vállalkozó, ha nem minimálnyugdíjas akar lenni, hanem szeretné élvezni a dolgos évei gyümölcsét?
Kényszervállalkozó? Kevés lesz a nyugdíja!
A nyugdíjrendszer bizonytalanságának csak egyik oka az öregedő társadalom, és az aktív, dolgozó lakosság számának csökkenése. A másik súlyos probléma, hogy hazánkban minden harmadik adófizető csak a minimálbér után fizet adót és nyugdíjjárulékot. Ez nemcsak az állam számára jelent bevételkiesést, hanem a minimálbérre bejelentett munkavállalók, vállalkozók nyugdíjkilátásaira is negatív hatással van.
A munkáltatón is múlik, mennyit teszünk félre nyugdíjra
Bár a fiatalok a leginkább érintettek, többségük nem is hallott arról, hogy újabb 20 százalék szja-kedvezmény jár a nyugdíj-megtakarításokra. Munkáltatójuktól és a törvényalkotóktól várják a motivációt a nyugdíjcélú öngondoskodáshoz.
Kiszállni a mókuskerékből: átadni, vagy eladni?
A legtöbb cégvezető előbb-utóbb szembesül azzal a kérdéssel, hogy mihez kezdjen a cégével, ha már úgy érzi kiöregedett az üzletből, át kell adnia a céget az utódjának, vagy értékesítenie kell egy külső befektetőnek. Az átadás, vagy eladás kérdésében azonban nem szabad könnyelműen dönteni, mert mindkét lehetőség tartogat komoly kockázatokat – hangzott el a Piac & Profit által szervezett KKV-Akadémián.
Így élünk majd nyugdíjasként
Mindennapi szokásaink átalakulása mellett az életszínvonalunk változására is számítunk nyugdíjas éveinkben. A KSH adatai szerint nyugdíjasként több időnk jut alvásra és pihenésre, illetve sokat tévézünk és internetezünk majd. Ugyanakkor – a Generali Biztosító reprezentatív kutatása szerint – a várható bevételcsökkenés miatt a legtöbb ember úgy gondolja, hogy néhány dologról le is kell majd mondania. Így az utazásról, családja anyagi támogatásáról, illetve például autója fenntartásáról.
80 százalék fél a nyugdíjtól. De mit tehetünk?
Közép-Kelet-Európában a legnagyobb a bizonytalanság a nyugdíjas éveket illetően egy friss kutatás szerint: az emberek 80 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kevéssé érzi úgy, hogy nyugdíjas éveiben megfelelő életszínvonalat tud majd biztosítani magának.
Átnézi adatainkat a nyugdíjbiztosító
Egyezteti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a nyugdíjjal kapcsolatos adatokat. A nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában található adatokról az érintett korosztályok minden tagja kimutatást kap.
Sok a bizonytalanság a nyugdíjjal kapcsolatban
Ugyan a magyarok többsége szerint nem lesz elegendő a megélhetéshez az államtól kapott nyugdíja, mégis, csak minden ötödik magyar tesz is azért valamit, hogy kiegészítse öregkori jövedelmét.
Ha megfizetik, lehet rendes nyugdíjuk a katásoknak
2014. január 1-jétől a katás vállalkozóknak lehetőségük van elérni, hogy egy év befizetés egyévnyi szolgálati időt jelentsen
–- és ne kevesebbet.
Az egyetlen járható út
Egy felmérés szerint nagyon csekély azok aránya, akik szerint az állami nyugdíj- és egészségügyi rendszer harminc év múlva is képes lesz ellátni a feladatát. Ennek ellenére Magyarországon az öngondoskodás gyerekcipőben jár: keveset rakunk félre, rövid időre.
Óriási piacot jelentenek a nyugdíjasok
Új növekedési lehetőséget jelent a biztosítók számára, hogy 2017-ig mintegy 10 százalékkal emelkedhet a 65 év felettiek aránya az eurózónában. A társaságoknak azonban új kihívásokra is fel kell készülniük.
Örülnek, ha kifizetik a rezsit és a hitelt, másra alig marad
A negyvenesek a legpesszimistábbak a jövőjüket illetően, elsöprő többségük úgy érzi, hogy nincsen elég megtakarítása a közelítő nyugdíjas éveikre. A mindennapi létfenntartás finanszírozása kiadásaik közel 80-90 százalékát is eléri, így alig marad arra, hogy élvezzék az életet, vagy épp megtakarítsanak maguknak vagy gyermeküknek.
A jövő torokszorító kérdése, az idősgondozás
Mindenki megtanulta az iskolában, hogy a jóléti társadalmak elöregednek – azt már kevesebben tudják, hogy ma már a fejlődő országok számára is gondot okoz a népesség öregedése és az idősgondozás. Mit tehetünk?
70 százalék szerint az állam feladata a nyugdíj biztosítása
A leendő nyugdíjasok több mint kétharmada még mindig az állam egyik kötelességének tartja, hogy gondoskodjék az időskori ellátásról is, ám egyre többen vélekednek úgy, hogy a nyugdíjuk előteremtésében aktívabb szerepet kell vállalniuk – állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka számára még mindig az állami járulékok befizetése jelenti az első számú felkészülési forrást.
Egyéni számla lesz, a nyugdíj még kérdéses
Nagy vitát kavart a héten az egyéni nyugdíjszámlák ügye. Kérdés mi az, ami eldőlt, s mit kell még megoldani, ahhoz, hogy a kormány beváltsa ígéretét: a magán-nyugdíjpénztári rendszerből az államiba visszalépők pénze nem vész el.
Évente kéthónapnyi szolgálati időt veszít a katás vállalkozó
A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő kiszámításakor a főállású kisadózók szolgálati idejét arányosítani kell a minimálbérrel. Így szól a jelenleg hatályos törvény. Emiatt a katás vállalkozó által elért szolgálati idő csak 303 naptári nap lesz évente, ami azt jelenti, hogy katás vállalkozó évente két hónapot elveszít, amikor a nyugdíját kiszámítják.
Nem gondoskodunk a jövőnkről, pedig lenne lehetőség
Nem állunk jól a nyugdíjasévekre való felkészülésben, ami nem pusztán a szándékon múlik. A magyar lakosság túlnyomó részének nincs lehetősége gondoskodni a jövőjéről a napi megélhetés finanszírozása mellett. Ebben a helyzetben nagy felelősség hárul a munkáltatókra, valamint a kormányra is, hogy milyen ösztönzőkkel próbálja alakítani szemléletünket, és terelni a forintjainkat.
Nem mindenki lelkesedik a 13. havi nyugdíjért
Az elmúlt hetek sajtóértesülései szerint a kormány azt fontolgatja, hogy újra bevezet egy 13. havi nyugdíjszerű ellátást. A Policy Agenda felmérése szerint a lakosság többsége biztosnak tartja a bevezetést, azonban főként a fiatalabbak nem lelkesednek az ötletért.
Örökölhető, rugalmas, lehetőség adójóváírásra
Érdemes az önkéntes pénztári megtakarításokra is gondolni az év végén, hiszen a tagi befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmény idén is igénybe vehető, a hosszú távú megtakarításokat ösztönző állami támogatások egyik elemeként. Életkortól függően évi 100, vagy 130ezer forint lehet a maximális adójóváírás összege.
Megéri még idén nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitni!
Az új szabályok értelmében jóval korábban kell majd megkezdeni az előtakarékoskodást, mert 2013-tól a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) minimális tartási időszaka háromról tíz évre nő.
Nyugdíjbiztosítás: jövőre egyszerűbb lesz
Jövőre egyszerűsödhetnek a nyugdíjbiztosítással vagy nyugdíjigazgatással összefüggő egyes ügyintézések és eljárások - derül ki a kormány honlapján hétfőn közzétett jogszabálytervezetből.
Rokkantnyugdíj: nem vált be az új rendszer
A kormány 2012-től alapvetően átalakította a rokkantnyugdíj rendszerét arra hivatkozva, hogy a korábbi mechanizmus nem ösztönözte az érintetteket a munkavállalásra, a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésre. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen ütemben halad a változás, hoz-e és mekkora megtakarítást a költségvetés számára.
Adóváltozások: kevesebbet kereshetünk jövőre
Ön már tudja mennyit fog keresni jövőre? Az RSM TDM adószakértője számításba vette az összes, 2013 elején hatályba lépő adómódosítást, így alább Ön is megtudhatja, azonos bruttó mellett hogyan változik a nettó jövedelme.
Nyugdíj: itt az újabb áldozat
Úgy tűnik újabb szereplő tűnik el a nyugdíjpénztári piacról: a K&H Önkéntes Nyugdíjpénztár közgyűlése döntött arról, hogy az intézmény beolvad a Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárba.
Bónuszként is adható a foglalkoztatói nyugdíj
Az öngondoskodás a jövőben fontos lesz, mivel egyre elérhetetlenebbnek tűnik a tisztes megélhetést nyújtó nyugdíj. A megtakarítások növekedéséért sokat tehetnének a cégek, például önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulással vagy foglalkoztatói nyugdíj juttatással. Ez a munkaadóknak is jó, hiszen meg tudják tartani értékes munkatársaikat, utóbbit pedig a teljesítménybérhez is kapcsolhatják.
Fogynak a nyugdíjkasszák
11 magánnyugdíjpénztár maradt talpon és az önkéntes nyugdíjkasszákból is öttel kevesebb szolgáltatott adatot a második negyedév végén, mint egy évvel korábban. A PSZÁF friss jelentése szerint 25 ezren léptek vissza az állami társadalombiztosítási rendszerbe és tízezerrel lett kevesebb az önkéntes kasszák taglétszáma az év második három hónapjában. A nyugdíjpénztárak továbbra is veszteségesek szemben az egészségpénztárakkal, amelyek tagdíjbevétele ebben az időszakban is nőtt.
Matolcsyt követheti Európa
Az euróválság hosszú időre megoldódni látszik, a jövő legsúlyosabb problémája Gilles Bransbourg francia befektetési stratéga szerint az, hogy a társadalmak elöregedését sem uniós, sem nemzetállami szinten nem tudják majd másként kezelni, mint erősödő adóztatással. A tanácsadó szerint Magyarország után többen a nyugdíjvagyonhoz nyúlhatnak, a ma még unortodoxnak minősített út válik általánossá. A jelenlegi környezetben az ex-bankár a kisbefektetőknek azt ajánlja, hogy ne sztárbefektetők ajánlásait kövessék, hanem azt figyeljék, hogy azt, hogy az államok hová teszik a pénzt.
Stagnáló munkanélküliség, pozitív felhanggal
Idén tavasszal a munkanélküliek létszáma 485 ezer volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,2 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A vártnál jobb adatok elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhetőek elemzők szerint.
Nyugdíjas évek: a sötét jövő
A magyarokat egyre erősebben foglalkoztatják a nyugdíjas évekkel összefüggő problémák, ezzel együtt még nem jellemző az előtakarékosság, igaz, nő azoknak az aránya, akik terveznek nyugdíj célú megtakarításokat - derül ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból.
Több is befolyhat a kötelező nyugdíj bevezetéséből
További tárgyalásokon dől el, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz érvényes a 62 éves nyugdíjkorhatár feletti munkavállalás lehetőségének megszüntetése mondta Giró-Szász András kormányszóvivő az m1 Ma reggel című hétfői műsorában.
Nem csökken a nyugdíj - egyelőre
A nyugdíjszámítás módja változatlan marad jövőre, vagyis alapja továbbra is a nettó átlagkereset. A nyugdíjak ezután sem adóznak és a helyettesítési ráta sem csökken. Összességében így valóban nem lesz kevesebb a havonta utalt nyugdíj összege, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló szempontok azonban nem látszanak a kormány stratégiájában.
Miből lesz így magánnyugdíj?
A magánnyugdíjpénztárak - a korábbi negyedévekhez hasonlóan - többségében veszteségesek voltak 2012 első negyedévében is, az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma gyorsuló ütemben, 100 ezer fő alá csökkent, miközben az egészségpénztáraké nő, s átlépte az 1 millió főt - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. A visszalépőket állampapírban és készpénzben fizetik ki.
Túl gyorsan öregszünk
Az elöregedés problémája világszerte számos gazdaságot állít kihívás elé. Az inaktív felnőttek száma Magyarországon is magas, de egy új felmérés szerint például a szárnyaló gazdaságú Kína egyszerűen túl gyorsan öregszik a gazdasági felemelkedéshez.
Öngondoskodás a biztos időskor titka
Magyarországon a korábbi, épphogy fejlődésnek indult hárompilléres nyugdíjrendszer helyett ma van egy megerősített első pillér, egy halára ítélt második és egy nagyon bizonytalan harmadik. A Széll Kálmán Terv újabb változata részletesen szól a nyugdíjrendszer átalakításáról.
A kiszámíthatatlanság ára
A maradék nyugdíjpénztári megtakarítások bekebelezésének szándéka ismét a figyelem középpontjába állította az időskori megélhetés kérdését. Az állami nyugdíj mellett ugyan számtalan hosszú távú megtakarítási forma létezik a hazai piacon, a lakosságnak azonban csekély százaléka takarékoskodik idős korára. Ebben a jövedelmi viszonyok mellett komoly szerepe lehet a kiszámíthatatlan szabályozásnak.
Nyugdíj: itt a döntés ideje!
Március 31-ig dönthetnek a pénztártagok az állami rendszerbe való visszalépésről, de a maradás mellett voksolók sem tudhatják biztosan, hogy hosszú távon fenn tud-e maradni akár egyetlen pénztár. A kormány minden lépése arra utal, hogy ebben az esetben a hosszú távú öngondoskodás támogatása helyett a felhalmozott megtakarítások bekebelezése volt az elsődleges cél.
Közeleg a határidő
A nyugdíjpénztári tagoknak március 31-ig kell dönteniük arról, hogy továbbra is maradnak, vagy ezúttal visszalépnek az állami rendszerbe. A döntést nehezíti, hogy egyre több kassza jelenti be a megszűnését, és eddig csak két pénztár tette nyilvánossá, hogy tagjaik számára mennyibe kerül a maradás.
Ez kell Magyarország stabilizálásához
Gyors intézkedések kellenek a magyar gazdaság stabilizálásához a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent, Gazdasági felmérés Magyarországról, 2012 (Economic Survey of Hungary 2012) című kiadványa szerint.
Kérjen külön nyugdíjat a munkáltatójától!
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és Magyarország első és jelen pillanatban egyedüli foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatója, a QUAESTOR Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Az együttműködés célja, hogy a biztosító széles körben hozzáférhetővé tegye Magyarországon a vállalati nyugdíjcélú gondoskodás eszközét, a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat. A megállapodást Erdős Mihály, a Generali-Providencia Biztosító elnök-vezérigazgatója és Tarsoly Csaba, a QUAESTOR Csoport elnök-vezérigazgatója írta alá.
Nyugdíjpénztárak: kétséges kimenet
Miközben egyre erőteljesebb kommunikációs kampányokkal igyekszik számos intézmény a hosszú távú pénzügyi szemlélet és az öngondoskodás fontosságát elterjeszteni a lakosság körében, a kormány hárommillió ember megtakarítását irányította át a pillanatnyi költségvetési lyukak betömésére.
Nyugdíj: van kihasználatlan lehetőség
Az itthon ritkán emlegetett foglalkoztatói nyugdíj a svéd modell hangsúlyos eleme, az EU számos országában az állami nyugdíjrendszert legerőteljesebben kiegészítő pillér.
A magyarok dolgoznak a legkevesebbet
Az EU 27 tagállamában az emberek átlagosan 34,5 évet töltenek munkával az életükből, a svédek dolgoznak a leghosszabb ideig, 40,1 évig, míg a magyarok a legkevesebb, 29,3 évig - a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kimutatása szerint, amely az Eurostat DWL (a munkával töltött élethossz) mutatója alapján készült.
Nyugdíj: nem látszik a stratégia
Sem a demográfiai, sem a foglalkoztatási mutatók nem kedveznek a nyugdíjaknak, ami a korhatárhoz közelállóknak sem ígér sok jót, a fiatalabb nemzedék számára pedig még a mainál is komorabb jövőt jósol. Az elmúlt két évben elkezdődött a nyugdíjrendszer átalakítása, de azt nem látni, milyen hosszú távú stratégia alapján. Az eddigi lépések célja, úgy tűnik, sokkal inkább a pillanatnyi költségvetési lyukak befoltozása, semmint a hosszú távon fenntartható és majdan védelmet, megélhetést nyújtó rendszer kialakítása.