Nyugdíj cikkek
Nyugdíj: nem sürget a tatár
A munkavállalók fele nem akar azonnal nyugdíjba vonulni, ahogy eléri a korhatárt, ezért lehetővé kellene tenni, hogy később is elmehessenek. Csakhogy ehhez a munkáltatóknak is meg kell érteniük, az idősebbek foglalkoztatása nem kihívás, hanem lehetőség.
A cég és a dolgozó is nyer az adománnyal
Tavaly összesen 6 milliárd forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel támogatták dolgozóikat a felelős munkáltatók – derült ki az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár értékelőjéből. Egy év alatt több mint 84 százalékkal emelkedett munkáltatói hozzájárulásokon felül adható adományok összege. A vállalatok körében nem csak az adó- és költségelőnyök miatt, de a munkavállalók lojalitásának és pénzügyi tudatosságának növelése érdekében is hasznos ez a béren kívüli juttatás.
Nyugdíjasként is lehet vastag a buksza
Érdemes jobban odafigyelni az öngondoskodásra, ha megtakarításainkat befektetnénk, hogy időskorunkban kényelmesen élhessünk. A nyugdíj-előtakarékossági számla ideális megoldás – ha okosan használjuk. Ehhez adunk most öt tanácsot.
Nyugdíjra tenné félre a cafeteriát a magyar
A magyar munkavállalók 60 százaléka spórol többek között a nyugdíjas évekre is, ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalékos - derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége januári kutatásából. A felmérés szerint a munkavállalók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba vagy növelné a pénztári befizetéseit, ha a munkáltatója támogatná ezt a megtakarítási formát. A magyar munkavállalók több mint fele pedig a személyi jövedelemadó kulcsának 15 százalékra történő csökkentéséből származó bérnövekedést önkéntes nyugdíjpénztári befizetésre fordítaná.
Cafeteria: még a legdrágább is olcsó
Az egyre élesebb piaci versenyben felértékelődött a dolgozók lojalitását és elégedettségét növelő javadalmazási rendszer, ami ráadásul költséghatékony eszköz. A 21. századi társadalmak és gazdaság új súlypontjaihoz – amelyben előtérbe kerül az egészség, az oktatás, az öngondoskodás – a munkáltatóknak is igazodniuk kell, többek között, egy modern juttatási rendszer kialakításával, amely a köztük és a munkavállalók közötti partneri együttműködést is erősíti.
Baj lesz a nyugdíjjal, mégsem teszünk félre
A magyarok többsége szerint már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra, 41 százalék úgy érzi, nagyon nehezen élne meg pusztán az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig a nyugdíja semmire sem lesz elég. Mindössze 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban, mint amiben most része van – állapította meg a K&H Biztosító friss felmérése. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félretenni nyugdíj-kiegészítésként, a válaszadók többsége pedig azt tervezi, hogy a nyugdíj mellett is dolgozik majd.
Nyugdíjban a nők vezetnek
Egyre népszerűbbek a közel két éve bevezetett nyugdíjbiztosítási konstrukciók. A rendszeres befizetéssel működő nyugdíjbiztosítások esetében többségben vannak a nők, az átlagéletkor 39 év, és havonta 13,3 ezer forintot tesznek félre. A K&H biztosítója arra számít, hogy az öngondoskodásra megfelelő alternatívát kínáló nyugdíjbiztosítási piac a jövőben is tartós növekedést mutathat.
Sokan nincsenek tisztában a nyugdíj-adókedvezménnyel
Bár közel két éve jelentős adójóváírás érhető el a nyugdíjbiztosításokhoz, az ötven évnél fiatalabbak 40 százaléka még nem is hallott a lehetőségről. Miközben a lakosság kétharmada fontosnak tartja a tudatos előtakarékoskodást az időskorra, a magyarok 60 százalékának semmilyen megtakarítása sincs nyugdíjcélú konstrukciókban.
Több nyugdíjat akar a magyar, mint amennyit kaphat
A hazai lakosság a saját, nyugdíj előtti havi keresetének 83 százalékával lenne maradéktalanul elégedett nyugdíjjáradékként. Igaz a várakozás ennél pesszimistább: a legtöbben a jövedelmük 64 százalékára számítanak időskorukban. – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből.
72 éves nyugdíjkorhatár vár a fiatalokra?
Egyre negatívabban látják az emberek nyugdíjba vonulásuk feltételeit: az UNION Biztosító által két éve feltett, majd idén megismételt kérdésekre adott válaszok alapján egyre kisebb összegű nyugdíjra számítanak a megkérdezettek. A többség 68 éves nyugdíjkorhatárt jósol, a 25 év alattiak átlagosan 72 évvel kalkulálnak. Azok, akik nyugdíj-előtakarékoskodnak, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak nyugdíjcélú megtakarításra.
Nyugdíjasként is dolgozni akar a magyar – de nem fog
A hazai aktív korú lakosság 64 százaléka véli úgy, hogy a nyugdíjba vonulása után is dolgozni fog valamilyen módon – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből, azonban a gazdasági adatok és a tapasztalatok egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy nem valós alternatíva az időskori munka.
Még mindig a nyugdíjcsodában bízunk
A hazai lakosság kétharmada nem tervez félre tenni a nyugdíjas éveire, pedig 85 százalékának fontos lenne az anyagi gondoktól mentes időskor – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből.
Nyugdíj? Magad uram, ha szolgád nincsen!
Ahelyett, hogy a nyugdíjrendszerünk fenntarthatóságán elmélkednénk, hasznosabb, ha azon gondolkodunk, miből fogunk megélni öregkorunkban. A kérdés mindenkit érint: cégvezetőt, cégtulajdonost és munkavállalót egyaránt.
Ennyivel lesz kevesebb a nyugdíjunk
A jelenlegi 132 ezer forintos induló átlagnyugdíj az utolsó fizetés 83 százaléka, 2050-re ez az arány, a helyettesítési ráta 65 százalékra, míg az átlagnyugdíj jelenértéken számolva 104 ezer forintra csökken, mivel egy keresőre egyre több nyugdíjas jut a jövőben - mondta Sztanó Imre, az NN Biztosító értékesítési és disztribúciós ügyvezető igazgatója.
Nyugdíjasként fityiszt mutatnánk a hintaszéknek
A magyarok nem a jól megérdemelt, gondtalan pihenés időszakaként tekintenek nyugdíjas éveikre: sok unokát, aktív életet szeretnének. Az emberek 27 százaléka gondolja úgy, hogy majdani unokái közül biztosan lesz olyan, aki külföldön fog élni. Tizedük az ejtőernyős ugrást is szeretné kipróbálni.
Hatvan évesen is el kell majd tartani a gyerekeket
A 2011 után született gyerekek harmada – az Európai Bizottság tanulmánya szerint – valószínűleg megéli a 100. életévét. Az elkövetkező évtizedekben a fiatalok kisebbségbe szorulnak az idősebb generációval szemben, akik viszont még akár 60 éves koruk felett is gondoskodnak majd felnőtt gyermekeikről. Erre minden bizonnyal csak pénzügyeik előrelátó megtervezésével válhatnak képessé.
Nagyon féltjük a nyugdíjunkat – és van is rá okunk
A nyugdíjcélú megtakarítások elértéktelenedése és a meglévő nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos állami beavatkozásokkal szemben markáns aggodalom mutatkozik – derül ki a magyarok biztonságérzetét vizsgáló átfogó felmérésből. A K&H biztosító felmérése szerint a saját anyagi helyzetét csak 17 százalék tartja nagymértékben biztonságosnak és kiszámíthatónak, hosszú távon pedig még rosszabb a helyzet: az emberek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy kényelmesen meg tud élni az állami nyugdíjából a jövőben.
Cafeteriával lehet hatástalanítani a nyugdíjbombát?
A magyar lakosság 83 százalékának fontos az időskori anyagi biztonság, ugyanakkor a jelenlegi társadalmi trendek szerint évtizedeken belül megkétszereződhet a 65 éven felüliek aránya a társadalomban. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár szerint a munkáltatók hatástalaníthatják a „nyugdíjbombát” a cafeteriajuttatásokkal, amelyek jövőre olcsóbbak is lehetnek.
Rajtunk múlik, mennyi lesz a nyugdíjunk
Ötven év múlva fele annyi aktív korú jut majd egy nyugdíjasra Magyarországon, a nyugdíj megtakarítások szintje mégis elmarad az európai átlagtól. Az elöregedés komoly kihívást jelent az állami nyugdíjrendszerek számára: az öngondoskodás kínál kiutat a helyzetből, ám ezek tudatos pénzügyi döntéseket követelnek meg az emberektől – hangzott el a World Pension Summit 2015 rendezvényen.
Beteges és szomorú a magyar nyugdíjas
A magyar nyugdíjasok jóval elégedetlenebbek saját életminőségükkel, mint az áltagos európaiak, és a 65-74 éves korosztályban csak a bolgárok látják a magyarokénál is borúsabban az életüket. Ezt részben az egészségi állapotuk indokolja, amelyet a 75 évnél idősebb magyarok mindössze 7,8%-a értékelt jónak, szemben a 28%-os uniós átlaggal – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Idősek Világnapja alkalmából végzett elemzéséből.
Nem spórol a magyarok kétharmada
Csupán a gazdaságilag aktív népesség 32 százaléka tesz félre nyugdíjas éveire, és közülük is csak 18 százalék rendszeresen. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás a leggyakoribb megtakarítási forma, ám a tényleges és a vágyott megtakarítási összegek között nagy a szakadék - derül ki a Pénztárszövetség az NRC Marketingkutató segítségével készített kutatásából.
Csak a mi nyugdíjunkra nem lesz pénz?
A lakosság közel háromnegyede bizonytalan a jövőjével kapcsolatban, hiszen maximum 3 évre látja előre élete alakulását. A Groupama és a GFK által készített kutatás eredményei alapján az is kiderült, hogy a középkorúak helyzetét tovább nehezíti az a tény, hogy saját maguk mellett több generációról is gondoskodniuk kell.
Tudjuk, hogy takarékoskodnunk kellene, de nem tesszük
Kevés Magyarországon az előtakarékoskodó, pedig 10-ből 9 munkavállaló ismeri a pénztárakat és a kasszákat, és kiemelkedőn jó és olcsó megtakarítási formának tartja ezeket – derül ki a Pénztárszövetség kutatásának előzetes adataiból.
A nyugdíjról nem lesz népszavazás
Alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak - nőkhöz hasonlóan - 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést - így döntött az Alkotmánybíróság. Így nem lehet megtartani az erről szóló népszavazást.
Így nem leszünk az éhező nyugdíjasok országa
Az ázsiai tőzsdék zuhanása viszonylag gyorsan megállt, de az európai tőzsdék sokkal lassabban heverik ki a negatív hatást. Jóllehet az újabb világgazdasági válságtól való félelem elillant, az augusztus 24-ei fekete hétfő ismét rávilágított arra, hogy milyen törékeny a globális gazdaság. Olyannyira, hogy a világ tőlünk távoli pontján, tőlünk teljesen függetlenül történő események akár a mi mindennapi boldogulásunkat is érintik, például a nyugdíjcélú befektetéseinken keresztül.
Még kevesebben tesznek félre a nyugdíjukra - de egyre többet
2015. II. negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak kezelt vagyona nőtt, ugyanakkor a taglétszám tovább csökkent. Ezzel szemben az egészségpénztárak esetében taglétszám növekedés figyelhető meg. A magán-nyugdíjpénztáraknál jelentős változás nem történt.
Támadják a nyugdíjszabályok változtatását
Támadják a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést, ugyanis sértheti az alaptörvény azon rendelkezéseit, mely szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Az e fajta pozitív diszkriminációt a legtöbb európai országban alkalmazzák. A változtatás alacsonyabb nyugdíjakat is jelentene.
Előbb-utóbb az állam nem tudja kifizetni a nyugdíjakat
A magyar nyugdíjasok bevételeinek több mint 86 százalékát az állam által kifizetett nyugdíjjáradék teszi ki az OECD elemzése szerint, vagyis a hazai időskorúak vannak leginkább kiszolgáltatva az állami nyugdíjrendszernek és az azt érintő demográfiai folyamatoknak. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár összegyűjtötte, hogy az állami nyugdíj mellett milyen forrásokra hagyatkozhatunk, ha szeretnénk kiegészíteni a nyugdíjunkat.
Vállalkozóként is lehet magasabb a nyugdíj
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó hogyan befolyásolhatja jövedelmét, hogy az a legkedvezőbben alakuljon a nyugdíjalap szempontjából? Ehhez adunk most néhány tanácsot az Adó Online szakértőjének segítségével.
Még aki jól keres, annak sem lesz elég a nyugdíj
A jobban kereső magyaroknak is a negyede számít arra, hogy nyugdíjas éveiben a családja támogatására szorul majd – derült ki az Aegon negyedik nemzetközi nyugdíj-felkészültségi felméréséből. Bár a kedvezőbb jövedelmi helyzettel rendelkezők esetében a felkészültség jobb az átlagosnál, ez is csak éppen eléri a német vagy az amerikai szintet. Vészhelyzetre például a magas keresetű magyarok kétharmadának nincs terve.
Hogyan lesz nyugdíj a jattból?
A szolgáltatások területén, ahol a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közvetlen kapcsolatba kerül egymással, szinte mindenütt előfordul – mintegy az elégedettség, hála mércéjeként, vagy éppen a különleges bánásmód elvárásának jelzéseként – borravaló, jatt, hálapénz, csúszópénz, ajándék. Létjogosultságát sokan vitatják, van, ahol tiltják is, de attól még létezik.
Nyugdíj: jog szerint 40 év munka után a férfiaknak is jár
A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód alkotmányos alapelvének érvényesülését nem írhatják felül költségvetési szempontok - jelentette ki Lehoczkyné Kolonnai Csilla egyetemi tanár a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről és a Munka törvénykönyvéről tartott, Férfi 40 női szemmel elnevezésű konferencián.
Nyugdíj: így lehet kiegészíteni a szolgálati időt
Az öregségi nyugdíj már húsz év szolgálati idővel elnyerhető, tizenöt év szolgálati idő résznyugdíj megállapítását teszi lehetővé. Nem szükséges szolgálati idő a baleseti nyugellátáshoz. Szükség lehet azonban arra, hogy az ellátásra való jogosultságot el nem érő szolgálati időt kiegészítsük, meghosszabbítsuk, illetve a nyugdíj összegének növelése érdekében további szolgálati időről gondoskodjunk. Az Adó Online szakértői cikkének segítségével megmutatjuk, hogyan lehetséges ez!
Parragh: demagóg ötlet a negyven év utáni nyugdíj
Felelőtlen és demagóg ötletnek nevezte a a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásának lehetőségét Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Napi Gazdaságnak adott interjúban. A hamarosan nyugdíjkorba kerülő vállalkozó tömegek egyébként is gondot okoznak majd - véli.
Súlyos gond lehet a nyugdíjrendszer átalakításából
Foglalkoztatási szempontból súlyos következményei lehetnek annak, ha a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása miatt átalakítják a nyugdíjrendszert – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.
Senkinek sem jó az ügyeskedés
A munkavállalók bejelentés nélküli foglalkoztatása jelenleg Magyarország egyik legnagyobb problémája, a jelenség össztársadalmi szinten is kárt okoz, hiszen hosszú távon a munkáltató, a munkavállaló, az állam és a társadalom is nagy veszteségeket szenved el – figyelmeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Lesz pénzünk támogatni a szüleinket?
A magyar lakosság 30 százalékának van olyan nyugdíjas hozzátartozója, aki segítségre szorul, és 21 százaléka aktívan részt is vesz idősebb rokona támogatásában. A még aktív szülők felnőtt korú gyermekeinek 63 százaléka úgy véli, nem lesz majd pénze nyugdíjas szülei támogatására – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült kutatásból.
Külföldi nyugdíj: dupla vagy semmi?
Alacsonyabb magyar nyugdíjra számíthatnak azok a magyar munkavállalók, akik Albániában, Macedóniában, Törökországban vagy az Egyesült Államokban szereztek biztosítási időt, de Magyarországon is van legalább 20 év szolgálati idejük, hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló cég a Baker Tilly. A hazánk által kötött és kötendő új szociális biztonsági egyezmények értelmében ugyanis a nyugellátás folyósításához szükséges minimális szolgálati idő elérése után nem veszik figyelembe a másik országban ledolgozott éveket.
Gondolnunk kellene a nyugdíjas éveinkre – de nem tesszük
A 15 országban megkérdezettek 70 százaléka az államtól és a munkaadója befizetéséből várja a nyugdíját és csak 30 százalék kalkulál saját megtakarításával, ez az arány igaz Magyarországra is – derült ki az Aegon felméréséből.
Rezsire megy el a nyugdíjasok pénze – de mire még?
A magyar nyugdíjasok az uniós átlagnál kevesebbet költenek rezsire, és mint minden ország esetében, így hazánkban is jelentős összeget adnak ki az étkezésre. Ezek a megállapítások az Allianz International Pensions által elvégzett, 32 európai országra kiterjedő elemzés eredményeit tükrözik.
Ha így megy tovább nyugdíjasként is dolgoznunk kell
Annak ellenére, hogy nagyon optimista és határozott elképzeléseink vannak jövőnkkel kapcsolatban, mindig találunk fontosabbat a jelenben, mint hogy időskori önmagunk biztonságáról gondoskodjunk.
Egyszerűbb lesz Amerikából nyugdíjat kapni
A hazánkat érintő nemzetközi egyezmények történetében fontos mérföldkő a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szóló amerikai–magyar kétoldalú egyezmény – mutat rá a MAZARS legfrissebb összefoglalója.
Lehet több is a nyugdíj
A nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagymértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét, de nem csak negatív, hanem pozitív irányban is.
Deficites a magyar társadalom, már egy évtizede
Ahogyan 2006 óta minden évben, idén január elsején is „deficites” lett a hazai öregedési index, ami azt jelenti, hogy a 65 év felettiek aránya meghaladja a 14 év alattiakét. 2015. január elsején már 23%-al többen voltak az idősek a fiataloknál.
Tízből hét nyugdíjas megbánta, hogy nem tett félre
A mostani nyugdíjasok 70 százaléka már megbánta, hogy nem tett félre a visszavonulását követő évekre. Ezen tapasztalatok és a nyugdíjrendszer várható változásai miatt is egyre fontosabb, hogy gondoskodjunk jövőnkről.
Sokat bukhatunk a tévhitek miatt nyugdíjasként
Sokakat érhet keserű meglepetés, amikor nyugdíjba mennek, ha elterjedt tévhitekre alapozzák, hogy mitől függ majd a nyugdíjuk összege. A legtöbben ugyanis még mi9ndig azt hiszik, hogy az utolsó évek számítanak a nyugdíj megállapításánál, ők nagyot csalódnak majd.
Rákaptunk a nyugdíjbiztosításra
A tavaly év elejétől elérhető adókedvezménynek köszönhetően jelentősen nőtt a magyarok hajlandósága az öngondoskodásra, komoly lendületet kaptak a hosszú távú megtakarítások.
A nyugdíjban sem pihenhetünk
A magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd a megélhetésért. Mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre, mert meggyőződésünk, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia.
Friss
A kockázat csökkenthető, de a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk
Május 31-e a Dohányzásmentes Világnap.
Költségkímélés
A magánegészségügyben költik el a pénztári megtakarításaik nagy részét a magyarok
Az egészségpénztári befizetések gyors növekedésével párhuzamosan emelkednek a kiadások is.
Adózás
Lecsapott a NAV, cipősdobozból fizette ki a 65 milliós büntetést a vállalkozás
Több mint 150 ezer pár cipőt talált a NAV egy budapesti raktárban.
