Nyugdíj cikkek

Mivel nincs kereslet, kínálat sincs az életjáradék piacon
Létezik hozam- vagy tőkevédett nyugdíjbiztosítás Magyarországon, nincs viszont olyan termék, amelynek kockázati eleme lenne.

Munkából megyünk a sírba
Az emberek fele már most sem tudna megélni, ha egy hirtelen baleset vagy betegség miatt nem folytathatná munkáját – derült ki az UNION Biztosító legfrissebb felméréséből. Minden harmadik megkérdezett gondolja úgy, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell majd.

Több nyugdíjat akarunk, de megtakarításunk nincs hozzá
Bár az átlagnyugdíjnál magasabb nyugdíjra vágynak, a magyarok mintegy 70 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, holott havi néhány ezer forint félretételével is jelentős befektetésre lehetne szert tenni a nyugdíjas évekre.

Öngondoskodás olcsóbban, etikusan
Jelentős változás előtt áll a biztosítási piac: 2017. január 1-től számos új rendelkezés lép életbe a biztosítási törvény részeként, amelynek egyik hatása az, hogy százszor inkább összehasonlíthatóvá válnak az ugyanolyan célt szolgáló megtakarítási formák. A várakozások szerint az etikus koncepció hatására erősödni fog az öngondoskodás a hazai lakosság körében.

Egyre többen ismerik fel, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk
Az idei év első felének végére az MNB adatai szerint közel 153 ezer adókedvezményes nyugdíjbiztosítást kötöttek az ügyfelek, ez a szám az év végére 200 ezer fölé is emelkedhet.

Lejárt a diák? Akkor mától fizetni kell
Azoknak, akiknek a diákigazolványuk október végén lejárt, és nem tanulnak tovább, illetve nem helyezkedtek el, még az idén be kell jelentkezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), és december 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük - figyelmeztetett az adóhatóság.

Vakrepülésben a nyugdíjkorhatár felé
Egészségügy, anyagiak, lakhatás és a család – ezek kellenek az időskori biztonsághoz, de a lakosság harmadának nincs megtakarításra és 12 százaléka nem is tervez félretenni ellátására, vagy gyógyszereire.

Indul a roham az adóvisszatérítésért
A tapasztalatok szerint az ügyfelek jelentős része decemberben igyekszik "feltölteni" nyugdíjbiztosításait, hogy a lehető legtöbb adókedvezményt érje el, ügyelni kell azonban arra, hogy a díjak időben beérkezzenek - hívja fel a figyelmet a CIG Pannónia Életbiztosító.

Már viszi a postás az Erzsébet-utalványokat
A posta hétfőn elkezdte kézbesíteni a 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványokat a nyugdíjasoknak - közölte a kormány a Facebook-oldalán. A nyugdíjasok az utalvány mellé Orbán Viktortól is kapnak egy levelet.

Csak akkor segítenénk a szülőnkön, ha megérdemli
Megosztja az embereket a kötelező szülőtartásról szóló jogszabály – derül ki a 4Life Direct nemzetközi biztosításközvetítő megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból. A megkérdezettek mindössze 9 százaléka véli úgy, hogy a szülők eltartása mindenképpen a gyermek feladata, a válaszadók közel fele pedig csak akkor érzi ezt jogosnak, ha a szülő megfelelően nevelte gyermekét.
Heti egy-két napot nyugdíjasként is dolgozni fogunk
A magyarok többsége nyugdíjasként is dolgozna, leginkább azért, mert szeretne aktív maradni – derül ki az NN Biztosító kutatásából. Ám az aktív nyugdíjas éveket tervezők is legfeljebb heti egy-két napos elfoglaltságban gondolkodnak leginkább, ami nem válthatja ki az öngondoskodást, az előre tervezést.
A hetven az új ötven!
Még, hogy a húszéveseké a világ? Ugyan már! Mindent később csinálunk, mint az előző generációk - a hetven lesz az új ötven - derült ki a Groupama Biztosító megbízásából végzett felmérésből.
Ennyivel lesz több a nyugdíj jövőre
Jövőre 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, emellett még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Idősek Tanácsa keddi ülése után.
Pesten ketyeg a nyugdíjbomba
Az öngondoskodást immár a megkérdezettek 52 százaléka tartja fontosnak, egyúttal jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik még mindig bonyolultnak találják a biztosítási szolgáltatásokat. érdekes módon Pest megyében a legalacsonyabb az öngondoskodók aránya – derül ki a Deloitte és a Scale Research felméréséből.
Beüthet a nyugdíjkatasztrófa
Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell, vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni.
Az adójóváírási szezon felpörgetheti a nyugdíjbiztosításokat
A következő hetekben jelentős lendületet vehet a nyugdíjbiztosítások értékesítése, valamint az ezekbe a konstrukciókba befizetett eseti díjak volumene is, a 2014-ben bevezetett 20 százalékos adójóváírás összegének maximalizálása miatt.
Munka nyugdíj mellett? Erre figyeljünk
A munkáltatók sok esetben találkoznak olyan munkavállalóval, akik nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy milyen korlátokat érdemes figyelembe venni ahhoz, hogy a dolgozónak a munkabére mellett az ellátása is megmaradjon. A BDO Magyarország segítségével jártunk utána a kérdésnek.
Így nyer végül az állam
Jó darabig úgy tűnt, nem döntöttek rosszul, akik anno az állami nyomás ellenére magánnyugdíjpénztár-tagok maradtak, hiszen a kasszák szép hozamot termeltek. Mostanra viszont kiderült, bármit is gyűjtöttek, végül a közösbe kell dobniuk.
Adóemelés nélkül harmadával csökkenhet a nyugdíj
2050-re a bruttó hazai termék 13 százalékát kell majd nyugdíjra fordítani Magyarországon, szemben a mai 9 százalékkal. Amennyiben a különbözetet nem tudja a társadalom adóemeléssel finanszírozni, a nyugdíjak átlagos szintje a jelenlegi kétharmadára csökken.
Nyugdíjat, de miből?
A magyarok legnagyobb arányban a nyugdíjas években várható jövedelmük mértékétől, valamint a súlyos betegségektől tartanak felmérések tanúsága szerint. Nem is alaptalanok az aggályok: az MNB tanulmánya is rámutatott: csak 2030-ig biztosak a nyugdíjak. Ennek tükrében még riasztóbb adat, hogy a 18 és 65 év közötti lakosság mindössze tíz százalékának van megtakarítása.
Nem számítanak a nyugdíjra a fiatalok, de meg fognak lepődni
A magyar fiatalok várható élettartamukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre – derül ki egy friss felmérésből. A tények ugyanakkor mást mutatnak: a KSH adatai alapján a magyar 65 évesek már ma is átlagosan 16 nyugdíjban eltöltött életévvel számolhatnak, és várható élettartamuk az elmúlt negyedszázadban csaknem három évvel emelkedett. A fiatalabb korosztályoknak tehát égető szükségük lenne nyugdíjmegtakarításra, mégsem tesznek lépéseket ennek érdekében.
Nem is akarunk nyugdíjra félretenni?
Az OTP felmérésének eredményei szerint a hazai lakosság 67%-a nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarításokkal és nem is tervez félretenni idősebb éveire. A demográfiai változások fényében viszont a mai nyugdíjrendszer nem alkalmas arra, hogy csak az állami nyugdíjból lehessen élni.
Jön a verseny
Külsejében és tartalmában is új a Piac & Profit magazin! Trendek, elemzések, továbbra is objektíven és politikamentesen. A friss lapszámban többek között agrártrendeket vettünk górcső alá, elemeztük a kisvállalatok növekedésének korlátait, foglalkoztunk a nyugdíj és öngondoskodás kérdésével a TTIP-vel és a robotok munkaerőpiaci megjelenésével is sok már érdekes és hasznos téma mellett.
Magyar nyugdíj Floridából?
Egyszerűsödnek az amerikai munkavállalás feltételei. A munkavállalókra ezentúl a fogadó állam jogszabályai vonatkoznak, az 5 évnél rövidebb ideig a tengerentúlon dolgozók azonban kérhetik a magyarországi biztosítotti jogviszony fenntartását. A nyugdíjaknál össze kell számítani a biztosítási időket.
Készülünk a nyugdíjra, de azért várjuk a sült galambot
A magyar fiatalok tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre, véleményük szerint az időskori jövedelmük 40 százalékát már az öngondoskodásból származó források teszik majd ki, egyre kevésbé számítanak az államra. Ezzel együtt az Aegon kutatásának eredményei szerint a magyar lakosság nyugdíjfelkészültségén még mindig sokat kell javítani.
Miért nem kell a magyaroknak az ingyenpénz?
Sokan nem élnek az intézményesített, nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekkel, pedig azok már a jelenben is jelentős anyagi előnyt kínálnak. A három hazai nyugdíjcélú megtakarítási konstrukció közös jellemzője, hogy befizetések után igénybe vehető adójóváírás éves szinten 20 százalék – áll a MAZARS legfrissebb összefoglalójában.
Nem fogunk megélni a nyugdíjunkból
A lakosság 64 százaléka szerint nyugdíjas korában is dolgozni kényszerül majd, mindössze három százalékuk véli úgy, hogy biztosan meg fog tudni élni nyugdíjából - derült ki az OTP öngondoskodási index eredményeiből.
Hiába remél könnyű nyugdíjas éveket, úgyis is dolgozni fog!
A magyarok tudnak a legnehezebben megszabadulni a munkától a nyugdíjba vonulást követően – derül ki az Egyesül Államok Népszámlálási Hivatalának 2015-ös jelentéséből. A 12 ország adatait bemutató jelentés szerint Magyarországon a dolgozók 45 százaléka a nyugdíjba lépéskor azonnal felhagyna a mindennapi pénzkereséssel, ennek ellenére a hazai nyugdíjasok közel kétharmada nem tudta ezt megtenni.
A nyugdíjnak, ahogy ismertük, vége
Sem az állam, sem a cégek, sem az emberek nem tudják egyedül megoldani a jövő nyugdíjasainak biztonságát, ez közös feladat. Szükség lesz megtakarításokra, és a munka sem biztos, hogy teljesen véget ér egy adott életkor után.
Nyugdíj helyett részmunkaidő vár ránk
Mindenképpen reformra szorul a nyugdíjrendszer a társadalom elöregedése miatt. A korhatárok kitolása mellett a rugalmas nyugdíjba vonulás és a munkáltatói nyugdíjprogramok jelenthetik a megoldást a problémára.
Minden harmadik magyar csak álmodik a nyaralásról
A magyarok 54 százaléka látja pozitívnak jelenleg az anyagi helyzetét, azonban minden harmadik megkérdezett szerint idén sem lesz pénze a nyaralásra, és közel 30 százalék tart attól, hogy nem tudja majd gyermekét anyagilag támogatni vagy nem lesz pénze betegség idejére - derült ki a K&H Biztosító biztos jövő indexéből. Az index az első negyedévben +0,3 ponton állt, ami mérsékelt visszaesést jelent az előző negyedévben mért 2,4 ponthoz képest.
Miből lesz nyugdíja? Adunk 3 tippet!
A hazai lakosság egyre nagyobb része ismeri fel, hogy fontos időben elkezdeni gondolkozni a nyugdíjas évek anyagi fedezetéről, ám a nyugdíjcélú megtakarítások sajátosságai kapcsán sok még a bizonytalanság. Pedig a három nyugdíjcélú konstrukció legfontosabb paraméterei alapján könnyen kiválasztható, hogy milyen megoldásokat érdemes választani az öngondoskodáshoz.
Cafeteria: a jövőnk a tét?
Önálló jogcímen kér támogatást az öngondoskodáshoz a cafeteriarendszer várható átalakítása során az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A munkáltatók ösztönzésének csökkenése, esetleges megszüntetése ugyanis - önálló - támogatás nélkül, dolgozók százezreit érinthetné hátrányosan.
Most kell kérni az adóvisszatérítést
A május 20-ig beadandó adóbevallásban a nyugdíj-előtakarékossági számlára és a nyugdíjbiztosításokra történő befizetések után járó adó-visszatérítést az érintetteknek kell kérnie - figyelmeztet a K&H.
Nem probléma, hanem a megoldás része az időskori munka
2030-ra az európai munkavállalók 30%-át az idősödő – 55-64 éves – munkavállalók teszik majd ki, ezért munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti.
Elmúlt 40? Akkor lehet hazamenni
Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány. Az anyag szerint a hosszabb munkahét "kifárasztja" a középkorú dolgozókat, akik így nem dolgoznak olyan hatékonyan, mintha kevesebb feladatuk lenne.
Nagy a nyugdíjgond a negyveneseknél
A most negyvenes éveiben járó szendvics-generáció 15-20 év múlva szorult helyzetbe kerülhet, hiszen amellett, hogy gyermekeit támogatja majd, részben a szüleiről is valószínűleg gondoskodnia kell. A nyugdíjcélú megtakarításoknál viszont szerencsére viszonylag aktív csoportnak számítanak a negyvenesek, de ez még nem lesz elég.
Aggódhatnak a nyugdíjuk miatt a nők
A magyar nők 78 százaléka azt gondolja, nyugdíjasként rosszabbul fog élni, mint dolgozó nőként. Ugyanakkor hazánkban csak 27 százalékuk rendszeres megtakarító, aki gondoskodik nyugdíjas éveiről, míg partnerükre ebben a kérdésben 57 százalékuk számít.
Nyugdíj: pont azoknak nem segít a rendszer, akiknek kellene
Noha jelenleg már háromféle nyugdíjcélú megtakarítás után is igénybe lehet venni adó-visszatérítési lehetőségeket, a családi adóalap-kedvezmény éppen az alacsonyabb keresetű többgyermekesek esetében akadályozhatja a kedvezmények igénybe vételét.
A pestiek tarthatják el a nyugdíjasokat
Néhány évtizeden belül a főváros és a fejlettebb régiók lakossága termeli majd meg a nyugdíjak legnagyobb részét, a periféria elnéptelenedése miatt. A népességen belül ráadásul folyamatosan csökken az aktív keresők aránya, miközben a nyugdíjcélú megtakarítások mennyisége nem nő elég gyorsan.
Már nem nyugdíjra gyűjtenek
Úgy tűnik, az átlagosnál idősebb korosztályt képviselő befektetők biztonságban érzik magukat a nyugdíjas éveiket illetően. Legalábbis ezt mutatja az, hogy az elmúlt három évben drasztikusan lecsökkent a nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodók aránya. Holott azoknak is érdemes nyugdíjcélra takarékoskodniuk, akik közelebb állnak a nyugdíjhoz.
Nyugdíj: nem sürget a tatár
A munkavállalók fele nem akar azonnal nyugdíjba vonulni, ahogy eléri a korhatárt, ezért lehetővé kellene tenni, hogy később is elmehessenek. Csakhogy ehhez a munkáltatóknak is meg kell érteniük, az idősebbek foglalkoztatása nem kihívás, hanem lehetőség.
A cég és a dolgozó is nyer az adománnyal
Tavaly összesen 6 milliárd forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel támogatták dolgozóikat a felelős munkáltatók – derült ki az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár értékelőjéből. Egy év alatt több mint 84 százalékkal emelkedett munkáltatói hozzájárulásokon felül adható adományok összege. A vállalatok körében nem csak az adó- és költségelőnyök miatt, de a munkavállalók lojalitásának és pénzügyi tudatosságának növelése érdekében is hasznos ez a béren kívüli juttatás.
Nyugdíjasként is lehet vastag a buksza
Érdemes jobban odafigyelni az öngondoskodásra, ha megtakarításainkat befektetnénk, hogy időskorunkban kényelmesen élhessünk. A nyugdíj-előtakarékossági számla ideális megoldás – ha okosan használjuk. Ehhez adunk most öt tanácsot.
Nyugdíjra tenné félre a cafeteriát a magyar
A magyar munkavállalók 60 százaléka spórol többek között a nyugdíjas évekre is, ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalékos - derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége januári kutatásából. A felmérés szerint a munkavállalók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba vagy növelné a pénztári befizetéseit, ha a munkáltatója támogatná ezt a megtakarítási formát. A magyar munkavállalók több mint fele pedig a személyi jövedelemadó kulcsának 15 százalékra történő csökkentéséből származó bérnövekedést önkéntes nyugdíjpénztári befizetésre fordítaná.
Cafeteria: még a legdrágább is olcsó
Az egyre élesebb piaci versenyben felértékelődött a dolgozók lojalitását és elégedettségét növelő javadalmazási rendszer, ami ráadásul költséghatékony eszköz. A 21. századi társadalmak és gazdaság új súlypontjaihoz – amelyben előtérbe kerül az egészség, az oktatás, az öngondoskodás – a munkáltatóknak is igazodniuk kell, többek között, egy modern juttatási rendszer kialakításával, amely a köztük és a munkavállalók közötti partneri együttműködést is erősíti.
Baj lesz a nyugdíjjal, mégsem teszünk félre
A magyarok többsége szerint már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra, 41 százalék úgy érzi, nagyon nehezen élne meg pusztán az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig a nyugdíja semmire sem lesz elég. Mindössze 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban, mint amiben most része van – állapította meg a K&H Biztosító friss felmérése. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félretenni nyugdíj-kiegészítésként, a válaszadók többsége pedig azt tervezi, hogy a nyugdíj mellett is dolgozik majd.
Nyugdíjban a nők vezetnek
Egyre népszerűbbek a közel két éve bevezetett nyugdíjbiztosítási konstrukciók. A rendszeres befizetéssel működő nyugdíjbiztosítások esetében többségben vannak a nők, az átlagéletkor 39 év, és havonta 13,3 ezer forintot tesznek félre. A K&H biztosítója arra számít, hogy az öngondoskodásra megfelelő alternatívát kínáló nyugdíjbiztosítási piac a jövőben is tartós növekedést mutathat.