Nyugdíj cikkek
Gondolnunk kellene a nyugdíjas éveinkre – de nem tesszük
A 15 országban megkérdezettek 70 százaléka az államtól és a munkaadója befizetéséből várja a nyugdíját és csak 30 százalék kalkulál saját megtakarításával, ez az arány igaz Magyarországra is – derült ki az Aegon felméréséből.
Rezsire megy el a nyugdíjasok pénze – de mire még?
A magyar nyugdíjasok az uniós átlagnál kevesebbet költenek rezsire, és mint minden ország esetében, így hazánkban is jelentős összeget adnak ki az étkezésre. Ezek a megállapítások az Allianz International Pensions által elvégzett, 32 európai országra kiterjedő elemzés eredményeit tükrözik.
Ha így megy tovább nyugdíjasként is dolgoznunk kell
Annak ellenére, hogy nagyon optimista és határozott elképzeléseink vannak jövőnkkel kapcsolatban, mindig találunk fontosabbat a jelenben, mint hogy időskori önmagunk biztonságáról gondoskodjunk.
Egyszerűbb lesz Amerikából nyugdíjat kapni
A hazánkat érintő nemzetközi egyezmények történetében fontos mérföldkő a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szóló amerikai–magyar kétoldalú egyezmény – mutat rá a MAZARS legfrissebb összefoglalója.
Lehet több is a nyugdíj
A nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagymértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét, de nem csak negatív, hanem pozitív irányban is.
Deficites a magyar társadalom, már egy évtizede
Ahogyan 2006 óta minden évben, idén január elsején is „deficites” lett a hazai öregedési index, ami azt jelenti, hogy a 65 év felettiek aránya meghaladja a 14 év alattiakét. 2015. január elsején már 23%-al többen voltak az idősek a fiataloknál.
Tízből hét nyugdíjas megbánta, hogy nem tett félre
A mostani nyugdíjasok 70 százaléka már megbánta, hogy nem tett félre a visszavonulását követő évekre. Ezen tapasztalatok és a nyugdíjrendszer várható változásai miatt is egyre fontosabb, hogy gondoskodjunk jövőnkről.
Sokat bukhatunk a tévhitek miatt nyugdíjasként
Sokakat érhet keserű meglepetés, amikor nyugdíjba mennek, ha elterjedt tévhitekre alapozzák, hogy mitől függ majd a nyugdíjuk összege. A legtöbben ugyanis még mi9ndig azt hiszik, hogy az utolsó évek számítanak a nyugdíj megállapításánál, ők nagyot csalódnak majd.
Rákaptunk a nyugdíjbiztosításra
A tavaly év elejétől elérhető adókedvezménynek köszönhetően jelentősen nőtt a magyarok hajlandósága az öngondoskodásra, komoly lendületet kaptak a hosszú távú megtakarítások.
A nyugdíjban sem pihenhetünk
A magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd a megélhetésért. Mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre, mert meggyőződésünk, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia.
35 fölött érdemes átgondolni a cafeteriát
A cafetéria egyre népszerűbb a munkáltatók és a munkavállalók oldaláról is. A munkavállalói trend, hogy a leglikvidebb formákat igénylik, amivel egy kvázi fizetés-kiegészítést kaphatnak. Egy új és örvendetes trendként viszont, hogy egyre többen az önkéntes nyugdíjpénztárt is beválogatják a csomagba.
Nincs buborék, ami kipukkanhatna
Növekszik a világ gazdasága és egyhamar nem is fog leállni, de a folyamat nem egységes. Egyelőre az USA húzza a világot, miközben Kína felemelkedése még csak most kezdődik és Európa csak vergődik.
Kevesebb nyugdíjból, tovább élnek a nők
Az átlagos magyar nő tovább él a férfi társainál, de egészségi állapota rosszabb az európai átlagnál, nyugdíjat is kevesebbet kap, más OECD államokban élőkhöz képest pedig a legkevésbé elégedett az életével.
A lakosság kétharmada még mindig a nyugdíj-csodában bízik
A hazai lakosság mintegy 71 százaléka véli úgy, hogy vélhetően az állami nyugdíj nem lesz elegendő ahhoz, hogy megéljen belőle. Ennek ellenére a megkérdezettek több mint 60 százaléka nem rendelkezik és nem is tervez nyugdíjcélú megtakarítást – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexből. Ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy az elmúlt egy évben, a válság óta először növekedett a pénztári tagok száma és az eseti befizetések összege.
A többség érzi, hogy gond lesz a nyugdíjjal
A 25-55 éves korosztály tagjainak 61 százaléka tekinthető megtakarítónak: ők azok, akik konkrét céllal takarékoskodnak és átlagban havi 20 ezer forintot tesznek félre. Az életkori tényezők erősen meghatározzák, hogy ki mire gyűjt.
Így lesz nyugdíj a diákmunkából
Tavaly augusztusban kezdett adategyeztetési eljárásba a nyugdíjbiztosító, az eljárás során pedig érdemes ügyelni arra, hogy a tanulmányaink éveit is elismertethetjük szolgálati időként.
Nyugdíj: nagyot kaszálhat, aki időben kapcsol
Hosszútávon jelentős összeg halmozható fel a nyugdíjbiztosításokkal, így megalapozható a megfelelő időskori életszínvonal. Minél korábban lát neki valaki az öngondoskodásnak, annál többet kap később, ráadásul az állami támogatás akár milliós nagyságrendű pluszt jelenthet.
Finomhangolják a nyugdíjszabályokat
Az idei évet érintően nagyobb változások a nyugdíjtörvényben várhatóan nem lesznek. A már korábban bevezetett változásokat viszik csak tovább, illetve egy-egy finomítás várható.
A nyugodt időskor ma kezdődik
Az előrelátó harmincasok például már egy kisebb összegű havi ráfordítás mellett is több tízmillió forintos megtakarítással mehetnek nyugdíjba.
Egyre menőbb a nyugdíjbiztosítás
Jól teljesítenek a nyugdíjbiztosítások az adókedvezmény bevezetését követő első évben, amiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyugdíjbiztosításokra vonatkozó ajánlása is jelentős szerepet játszott. A felügyelet ajánlásának hatálybalépését követően havonta átlagosan 54 százalékkal több szerződés született, mint a hatálybalépés előtt. Az ügyfelek átlagosan közel 20 évet szánnak a nyugdíjra való felkészülésre és havi 25 ezer forintot fordítanak leendő nyugdíjuk kiegészítésére.
Nem készülnek a nyugdíjra a nők
A munkaerő-piaci és a családban betöltött szerepük miatt a nők nehezebb helyzetben vannak a nyugdíjra való felkészülésben, mint a férfiak. A magyar nők 75 százaléka aggodalommal várja nyugdíjas éveit, ráadásul mindössze 2 százalékuk gondolja, hogy eleget tesz félre.
Nem számítanak magas nyugdíjra az egyetemisták
Az egyetemisták négyötöde szerint 10 millió forintnál nagyobb megtakarításra lenne szükségük ahhoz, hogy tisztességes megélhetést tudjanak maguknak biztosítani a nyugdíjas évekre. Több mint kétharmaduk gondolja, hogy az életszínvonala megőrzése érdekében a nyugdíjba vonulás után is dolgoznia kell.
Hat tipp ötveneseknek, hogy jó nyugdíjuk legyen
Ahogy az európai országok, úgy Magyarország is az elöregedő társadalmak közé tartozik. Ma már egyértelmű, hogy a jövő nyugdíjasai képtelenek lesznek fenntartani korábbi életszínvonalukat, ha aktív éveik során nem tesznek félre annyit, amennyivel kiegészíthetik állami nyugdíjukat. Az ING az ötvenes éveikben járóknak állított össze tippeket, hogy kiegészíthessék az állami apanázsukat.
Társas vállalkozó? Így lehet biztosítási jogviszonya!
Sok esetben problémát okoz a gazdasági társaságok tagjai biztosítási jogviszonyának elbírálásának, illetve a járulékalapot képező jövedelem megállapításának pontossága. Íme a legfontosabb tudnivalók, hogy ne tévedjen el a társadalombiztosítási adminisztráció dzsungelében!
Nyugdíjtippek negyveneseknek
Ahhoz, hogy a jövő idősei fenn tudják tartani korábbi életszínvonalukat a nyugdíjba vonulást következő évtizedekben, öngondoskodásra, nyugdíjcélú megtakarításokra is szükség lesz. Már a mai negyvenesek számára is elengedhetetlen, hogy félretegyenek jövendő nyugdíjukra. De hogyan?
Nem érdemes az állami nyugdíjra várni
Bár az adatok alapján nem sok állami nyugdíjra számíthat a mai munkavállalók többsége, mégis, ha lehetőségük van rá, inkább a napi költéseket támogató cafeteriaelemeket választják a dolgozók. Nem könnyű tehát a munkáltató helyzete.
Mi vár ránk nyugdíj után?
Az emberek többsége bizony tart a jövőtől. A legnagyobb félelmük, hogy nem lesz elegendő bevételük, pedig sok mindenre szeretnének költeni a nyugdíjas években. A többség úgy véli, nagy szükség lenne előtakarékoskodásra.
Tízmillió forint kéne idős napjainkra
Az egyedülállók nem számíthatnak környezetük segítségére, így az öngondoskodásnak esetükben nincs alternatívája. A szemléletváltás azonban mindenki esetében indokolt Magyarországon.
Már a magyarokat is érdekli a nyugdíjbiztosítás
Úgy tűnik, az öngondoskodás területén eddig nemigen jeleskedő magyarok figyelmét felkeltette a nyugdíjkérdés. Egyre több fiatal érdeklődik a biztosítás iránt, pedig közülük eddig kevesen tartották fontosnak, hogy gondoskodjanak idős napjaik biztonságáról. A nők a férfiaknál előbb kapnak észbe.
Rákaptak a biztosításra a jövő nyugdíjasai
Demográfiai sokkot jelez előre az OECD legfrissebb tanulmánya, amely szerint kitolódhat a nyugdíjkorhatár. A jövő nyugdíjasainak az állami nyugdíj mellett jól jön az extra bevétel a gondtalan időskori élethez.
Pluszterhek a „szendvicsgeneráción”
A szülők még mindig gondoskodnak felnőtt gyermekeikről, de közben szép kort megélő idős szüleiket is támogatni kell. Ismerős? Egyre többen lesznek így.
Csak 57 éves korunkig dolgoznánk, de 66 évig kell
A magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, ennek ellenére azt gondolják, hogy 66 évesen is kénytelenek lesznek munkába járni.
Nyugdíj: lehet, hogy itt a trendforduló?
A legfrissebb adatok szerint hosszú idő után először nőtt a biztosítási termékekkel foglalkozó tanácsadók száma Magyarországon. Ez lehet az első jele annak, hogy a piac a korábbinál nagyobb fantáziát lát a nyugdíjbiztosítási konstrukciókban, az új adókedvezménynek köszönhetően.
Nyugdíj: sötéten látják a jövőt a fiatalok
Rendkívül pesszimisták az egyetemisták a nyugdíjkilátásokat illetően, és jelentősen alulbecsülik az átlagnyugdíjak értékét. Legtöbbjük úgy gondolja, hogy annak összege a 80 ezer forintot sem éri el, ezért döntő többségük úgy véli, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a tisztes megélhetéshez. Nagy részük ugyanakkor már tervezi, hogy gyűjteni fog majdani nyugdíja kiegészítésére.
Valamit kezdenünk kell a nyugdíjrendszerrel
Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak a nyugdíjrendszerük hosszú távú fenntarthatóságát fenyegető, növekvő kockázatokkal kell szembenéznie, mivel a második pillér kiesése növeli a szegénységi küszöb alá jutás kockázatát.
Finomhangolták a nyugdíjszabályokat
Friss kormányrendelet egyértelműsíti az állami nyugdíjrendszer több részletét: közölték a valorizációs szorzószámokat, egyszerűsítették az ügyintézést, és egyértelműsítették a „Nők 40 Plusz” program részletszabályait, így még több nő élhet a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségével.
Nyugdíj vállalkozóként? Tegyünk érte!
A vállalkozóra nem jellemző, hogy nyugalmasan töltené a napokat. Küzdünk a cég fejlődéséért vagy éppen talpon maradásáért, próbálunk gondoskodni a munkatársainkról, családunkról. Önmagunkat azonban többnyire hanyagoljuk. Aztán jön a meglepetés, ha kiderül, hogy mi sem bírjuk töretlen erővel és energiával az idők végezetéig. Mit tehet a vállalkozó, ha nem minimálnyugdíjas akar lenni, hanem szeretné élvezni a dolgos évei gyümölcsét?
Kényszervállalkozó? Kevés lesz a nyugdíja!
A nyugdíjrendszer bizonytalanságának csak egyik oka az öregedő társadalom, és az aktív, dolgozó lakosság számának csökkenése. A másik súlyos probléma, hogy hazánkban minden harmadik adófizető csak a minimálbér után fizet adót és nyugdíjjárulékot. Ez nemcsak az állam számára jelent bevételkiesést, hanem a minimálbérre bejelentett munkavállalók, vállalkozók nyugdíjkilátásaira is negatív hatással van.
A munkáltatón is múlik, mennyit teszünk félre nyugdíjra
Bár a fiatalok a leginkább érintettek, többségük nem is hallott arról, hogy újabb 20 százalék szja-kedvezmény jár a nyugdíj-megtakarításokra. Munkáltatójuktól és a törvényalkotóktól várják a motivációt a nyugdíjcélú öngondoskodáshoz.
Kiszállni a mókuskerékből: átadni, vagy eladni?
A legtöbb cégvezető előbb-utóbb szembesül azzal a kérdéssel, hogy mihez kezdjen a cégével, ha már úgy érzi kiöregedett az üzletből, át kell adnia a céget az utódjának, vagy értékesítenie kell egy külső befektetőnek. Az átadás, vagy eladás kérdésében azonban nem szabad könnyelműen dönteni, mert mindkét lehetőség tartogat komoly kockázatokat – hangzott el a Piac & Profit által szervezett KKV-Akadémián.
Így élünk majd nyugdíjasként
Mindennapi szokásaink átalakulása mellett az életszínvonalunk változására is számítunk nyugdíjas éveinkben. A KSH adatai szerint nyugdíjasként több időnk jut alvásra és pihenésre, illetve sokat tévézünk és internetezünk majd. Ugyanakkor – a Generali Biztosító reprezentatív kutatása szerint – a várható bevételcsökkenés miatt a legtöbb ember úgy gondolja, hogy néhány dologról le is kell majd mondania. Így az utazásról, családja anyagi támogatásáról, illetve például autója fenntartásáról.
80 százalék fél a nyugdíjtól. De mit tehetünk?
Közép-Kelet-Európában a legnagyobb a bizonytalanság a nyugdíjas éveket illetően egy friss kutatás szerint: az emberek 80 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kevéssé érzi úgy, hogy nyugdíjas éveiben megfelelő életszínvonalat tud majd biztosítani magának.
Átnézi adatainkat a nyugdíjbiztosító
Egyezteti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a nyugdíjjal kapcsolatos adatokat. A nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásában található adatokról az érintett korosztályok minden tagja kimutatást kap.
Sok a bizonytalanság a nyugdíjjal kapcsolatban
Ugyan a magyarok többsége szerint nem lesz elegendő a megélhetéshez az államtól kapott nyugdíja, mégis, csak minden ötödik magyar tesz is azért valamit, hogy kiegészítse öregkori jövedelmét.
Ha megfizetik, lehet rendes nyugdíjuk a katásoknak
2014. január 1-jétől a katás vállalkozóknak lehetőségük van elérni, hogy egy év befizetés egyévnyi szolgálati időt jelentsen
–- és ne kevesebbet.
Az egyetlen járható út
Egy felmérés szerint nagyon csekély azok aránya, akik szerint az állami nyugdíj- és egészségügyi rendszer harminc év múlva is képes lesz ellátni a feladatát. Ennek ellenére Magyarországon az öngondoskodás gyerekcipőben jár: keveset rakunk félre, rövid időre.
Óriási piacot jelentenek a nyugdíjasok
Új növekedési lehetőséget jelent a biztosítók számára, hogy 2017-ig mintegy 10 százalékkal emelkedhet a 65 év felettiek aránya az eurózónában. A társaságoknak azonban új kihívásokra is fel kell készülniük.
Örülnek, ha kifizetik a rezsit és a hitelt, másra alig marad
A negyvenesek a legpesszimistábbak a jövőjüket illetően, elsöprő többségük úgy érzi, hogy nincsen elég megtakarítása a közelítő nyugdíjas éveikre. A mindennapi létfenntartás finanszírozása kiadásaik közel 80-90 százalékát is eléri, így alig marad arra, hogy élvezzék az életet, vagy épp megtakarítsanak maguknak vagy gyermeküknek.
Kamatmentes segítség a vállalkozói mindennapokhoz – új forgóeszközhitel az MBH Bank MFB Pont Plusz termékportfóliójában
Egy új, kamatmentes kölcsön segíthet áthidalni a nehézségeket.
Friss
Mystery Hotel Budapest – Ahol a céges rendezvények élménnyé válnak
Egy sikeres céges rendezvény több mint jól megválasztott előadók és programok sora.
Költségkímélés
Mindenki számára ingyenes kínai nyelvtanfolyam indul, rövid a jelentkezési határidő
Még két napig lehet jelentkezni.
Látszik az abszolút hozamú, vagy akár a vegyes alapok felé történő elmozdulás
Demjén Ottó, az MBH Befektetési Bank kereskedésért és értékesítésért felelős ügyvezető igazgatója osztotta meg tapasztalatait.
Jogi kisokos
Elvette az állam az ingatlanát? Ekkora kártalanításra számíthat
A kormány nagyszabású út- és vasútépítési projektek megvalósítását tervezi a következő tíz évben.
Cégblog
Nagyot húz az Aldi: 5 forintért vehet ruhát, cipőt
Szeptember 11-én egyhetes leárazást indítanak szinte valamennyi ruházati termékére és cipőire.
Gazdaság
Elvette az állam az ingatlanát? Ekkora kártalanításra számíthat
A kormány nagyszabású út- és vasútépítési projektek megvalósítását tervezi a következő tíz évben.
Társadalom
Mindenki számára ingyenes kínai nyelvtanfolyam indul, rövid a jelentkezési határidő
Még két napig lehet jelentkezni.
Infokom
Nem használják a magyar vállalkozások a mesterséges intelligenciát
Alacsony az AI vállalati elterjedtsége.
