Nyugdíj cikkek
Bónuszként is adható a foglalkoztatói nyugdíj
Az öngondoskodás a jövőben fontos lesz, mivel egyre elérhetetlenebbnek tűnik a tisztes megélhetést nyújtó nyugdíj. A megtakarítások növekedéséért sokat tehetnének a cégek, például önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulással vagy foglalkoztatói nyugdíj juttatással. Ez a munkaadóknak is jó, hiszen meg tudják tartani értékes munkatársaikat, utóbbit pedig a teljesítménybérhez is kapcsolhatják.
Fogynak a nyugdíjkasszák
11 magánnyugdíjpénztár maradt talpon és az önkéntes nyugdíjkasszákból is öttel kevesebb szolgáltatott adatot a második negyedév végén, mint egy évvel korábban. A PSZÁF friss jelentése szerint 25 ezren léptek vissza az állami társadalombiztosítási rendszerbe és tízezerrel lett kevesebb az önkéntes kasszák taglétszáma az év második három hónapjában. A nyugdíjpénztárak továbbra is veszteségesek szemben az egészségpénztárakkal, amelyek tagdíjbevétele ebben az időszakban is nőtt.
Matolcsyt követheti Európa
Az euróválság hosszú időre megoldódni látszik, a jövő legsúlyosabb problémája Gilles Bransbourg francia befektetési stratéga szerint az, hogy a társadalmak elöregedését sem uniós, sem nemzetállami szinten nem tudják majd másként kezelni, mint erősödő adóztatással. A tanácsadó szerint Magyarország után többen a nyugdíjvagyonhoz nyúlhatnak, a ma még unortodoxnak minősített út válik általánossá. A jelenlegi környezetben az ex-bankár a kisbefektetőknek azt ajánlja, hogy ne sztárbefektetők ajánlásait kövessék, hanem azt figyeljék, hogy azt, hogy az államok hová teszik a pénzt.
Stagnáló munkanélküliség, pozitív felhanggal
Idén tavasszal a munkanélküliek létszáma 485 ezer volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,2 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A vártnál jobb adatok elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhetőek elemzők szerint.
Nyugdíjas évek: a sötét jövő
A magyarokat egyre erősebben foglalkoztatják a nyugdíjas évekkel összefüggő problémák, ezzel együtt még nem jellemző az előtakarékosság, igaz, nő azoknak az aránya, akik terveznek nyugdíj célú megtakarításokat - derül ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból.
Több is befolyhat a kötelező nyugdíj bevezetéséből
További tárgyalásokon dől el, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz érvényes a 62 éves nyugdíjkorhatár feletti munkavállalás lehetőségének megszüntetése mondta Giró-Szász András kormányszóvivő az m1 Ma reggel című hétfői műsorában.
Nem csökken a nyugdíj - egyelőre
A nyugdíjszámítás módja változatlan marad jövőre, vagyis alapja továbbra is a nettó átlagkereset. A nyugdíjak ezután sem adóznak és a helyettesítési ráta sem csökken. Összességében így valóban nem lesz kevesebb a havonta utalt nyugdíj összege, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló szempontok azonban nem látszanak a kormány stratégiájában.
Miből lesz így magánnyugdíj?
A magánnyugdíjpénztárak - a korábbi negyedévekhez hasonlóan - többségében veszteségesek voltak 2012 első negyedévében is, az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma gyorsuló ütemben, 100 ezer fő alá csökkent, miközben az egészségpénztáraké nő, s átlépte az 1 millió főt - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. A visszalépőket állampapírban és készpénzben fizetik ki.
Túl gyorsan öregszünk
Az elöregedés problémája világszerte számos gazdaságot állít kihívás elé. Az inaktív felnőttek száma Magyarországon is magas, de egy új felmérés szerint például a szárnyaló gazdaságú Kína egyszerűen túl gyorsan öregszik a gazdasági felemelkedéshez.
Öngondoskodás a biztos időskor titka
Magyarországon a korábbi, épphogy fejlődésnek indult hárompilléres nyugdíjrendszer helyett ma van egy megerősített első pillér, egy halára ítélt második és egy nagyon bizonytalan harmadik. A Széll Kálmán Terv újabb változata részletesen szól a nyugdíjrendszer átalakításáról.
A kiszámíthatatlanság ára
A maradék nyugdíjpénztári megtakarítások bekebelezésének szándéka ismét a figyelem középpontjába állította az időskori megélhetés kérdését. Az állami nyugdíj mellett ugyan számtalan hosszú távú megtakarítási forma létezik a hazai piacon, a lakosságnak azonban csekély százaléka takarékoskodik idős korára. Ebben a jövedelmi viszonyok mellett komoly szerepe lehet a kiszámíthatatlan szabályozásnak.
Nyugdíj: itt a döntés ideje!
Március 31-ig dönthetnek a pénztártagok az állami rendszerbe való visszalépésről, de a maradás mellett voksolók sem tudhatják biztosan, hogy hosszú távon fenn tud-e maradni akár egyetlen pénztár. A kormány minden lépése arra utal, hogy ebben az esetben a hosszú távú öngondoskodás támogatása helyett a felhalmozott megtakarítások bekebelezése volt az elsődleges cél.
Közeleg a határidő
A nyugdíjpénztári tagoknak március 31-ig kell dönteniük arról, hogy továbbra is maradnak, vagy ezúttal visszalépnek az állami rendszerbe. A döntést nehezíti, hogy egyre több kassza jelenti be a megszűnését, és eddig csak két pénztár tette nyilvánossá, hogy tagjaik számára mennyibe kerül a maradás.
Ez kell Magyarország stabilizálásához
Gyors intézkedések kellenek a magyar gazdaság stabilizálásához a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent, Gazdasági felmérés Magyarországról, 2012 (Economic Survey of Hungary 2012) című kiadványa szerint.
Kérjen külön nyugdíjat a munkáltatójától!
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és Magyarország első és jelen pillanatban egyedüli foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatója, a QUAESTOR Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Az együttműködés célja, hogy a biztosító széles körben hozzáférhetővé tegye Magyarországon a vállalati nyugdíjcélú gondoskodás eszközét, a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat. A megállapodást Erdős Mihály, a Generali-Providencia Biztosító elnök-vezérigazgatója és Tarsoly Csaba, a QUAESTOR Csoport elnök-vezérigazgatója írta alá.
Nyugdíjpénztárak: kétséges kimenet
Miközben egyre erőteljesebb kommunikációs kampányokkal igyekszik számos intézmény a hosszú távú pénzügyi szemlélet és az öngondoskodás fontosságát elterjeszteni a lakosság körében, a kormány hárommillió ember megtakarítását irányította át a pillanatnyi költségvetési lyukak betömésére.
Nyugdíj: van kihasználatlan lehetőség
Az itthon ritkán emlegetett foglalkoztatói nyugdíj a svéd modell hangsúlyos eleme, az EU számos országában az állami nyugdíjrendszert legerőteljesebben kiegészítő pillér.
A magyarok dolgoznak a legkevesebbet
Az EU 27 tagállamában az emberek átlagosan 34,5 évet töltenek munkával az életükből, a svédek dolgoznak a leghosszabb ideig, 40,1 évig, míg a magyarok a legkevesebb, 29,3 évig - a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kimutatása szerint, amely az Eurostat DWL (a munkával töltött élethossz) mutatója alapján készült.
Nyugdíj: nem látszik a stratégia
Sem a demográfiai, sem a foglalkoztatási mutatók nem kedveznek a nyugdíjaknak, ami a korhatárhoz közelállóknak sem ígér sok jót, a fiatalabb nemzedék számára pedig még a mainál is komorabb jövőt jósol. Az elmúlt két évben elkezdődött a nyugdíjrendszer átalakítása, de azt nem látni, milyen hosszú távú stratégia alapján. Az eddigi lépések célja, úgy tűnik, sokkal inkább a pillanatnyi költségvetési lyukak befoltozása, semmint a hosszú távon fenntartható és majdan védelmet, megélhetést nyújtó rendszer kialakítása.
Nyugdíj: senki sem túl öreg a munkához?
A nyugdíjtörvények európa-szerte kitolják a nyugdíjkorhatárt, a munkáltatók azonban szívesebben foglalkoztatják a fiatalabbakat. Uniós szinten viszont a megkérdezettek több mint 60 százaléka úgy véli, lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is folytathassák az emberek a munkát, mutat rá az Eurobarométer, amelyet az aktív idősödés jegyében indított kampányév kapcsán publikált az unió. Tízből hatan viszont nem értenek egyet a nyugdíjkorhatár emelésével.
Ki dönti el, ki az öreg?
Egy nemrég közzétett amerikai kutatás szerint kortól és nemtől is függ, mennyi idős személyt tekintenek idősnek az emberek. Abban viszont minden korosztály egyet ért, hogy az általuk öregnek megjelölt kornál jóval tovább szeretnének élni.
Nyugdíj: újabb változás januártól
2012. január 1-től megszűnt a korkedvezményes nyugdíj, helyette az érintettek „korhatár előtti ellátást” kapnak. Az elnevezés megváltozásának számos következménye van, különösen azok számára, akik nyugdíjasként keresőtevékenységet folytatnak.
Se nyugdíj, se megtakarítás
A lakosságnak már csak 16,4 százaléka rendelkezik megtakarítással Raiffeisen Bank és a GfK közös megtakarítási felmérése szerint. Az elmúlt három hónapban a megtakarítási képesség jelentősen visszaesett. Sem a végtörlesztés, sem a magánnyugdíjpénztári mizéria nem használ az öngondoskodásnak.
Nincs tartaléka a magyarnak
A magyar lakosság, ha van lehetősége takarékoskodni, akkor azokat a megtakarítási termékeket preferálja, amelyek biztonságosak és gyorsan pénzzé tehetők. A kedvezőtlen gazdasági környezetben ez racionális lépés, azonban az állami nyugdíjak kifizetésének bizonytalansága miatt a hosszabb távú megtakarításoknak fel kellene értékelődniük.
Nyugdíjról is dönt a parlament
A korhatár előtti öregségi nyugdíjakról és az igazságszolgáltatási reformról szavaz hétfőn az országgyűlés, amely három héten belül második ötnapos ülését tartja. Kedden a jövő évi költségvetés főszámait határozhatja meg a Ház, bár pénteken Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is elismerte: nem tartható a 1,5 százalékos növekedési ütem, amelyre a 2012-es költségvetést alapozták. A zárónapon az országgyűlési képviselők választásáról, valamint a javadalmazásukról szóló kormánypárti előterjesztéseket vitatják meg.
Rossz hír a nyugdíjra spórolóknak
November 25-én kereskedtek utoljára Orco részvényekkel a BÉT-en, mivel a céget december elsejével kivezetik a budapesti parkettről. Az Orco részvényeiket NYESZ számlán tároló megtakarítók nehéz helyzetbe kerülnek ezáltal, mivel ők nem tudják papírjaikat átszállíttatni azokra a külföldi részvénypiacokra, ahol továbbra is lehet kereskedni a papírokkal.
Befuccsolhatnak az önkéntes nyugdíjpénztárak
Változtasson a kormányzat a magánpénztárak működési költségeinek felső korlátjára vonatkozó előírásokon – ezt kérték a pénztári vezetők az Stabilitás Pénztárszövetség éves rendes konferenciáján. Az önkéntes pénztári rendszer további sorvadásának megállítása érdekében fontos lenne visszaállítani a saját tagi befizetés után a visszaigényelhető személyi jövedelemadó mértékét a jelenlegi 20 százalékról a régi, 30 százalékos szintre. Az egészségpénztárak esetében elengedhetetlen a társadalombiztosítással való kapcsolat pontos meghatározása.
Nyugdíj: sokkolni kell a népet!
A rendszeres, áttekinthető, és érthető éves nyugdíj kimutatás arra ösztönözné az EU állampolgárait, hogy időben átgondolják, miből fognak megélni nyugdíjas korukban. Magyarországon erre különösen nagy szükség lenne.
A korhatár nő, a nyugdíj nem nagyon
A nyugdíjkorhatár és az átlagnyugdíj alakulását térképezték fel több európai országban az MTI tudósítói. Mindenütt gondot okoz az egyre korosodó társadalom, a fogyatkozó források. Így a korhatárt mindenütt emelik, általában óvatosan és fokozatosan. A nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése már sokkal nagyobb gondot jelent, nem függetlenül az egyes országok fejlettségi szintjétől.
Kegyelemdöfés a magánnyugdíjpénztárban maradtaknak
A mérték ugyanaz, az elnevezés változott. A munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot 2012-től szociális hozzájárulási adónak hívják. Az adó után nem jár társadalombiztosítási személyes szolgáltatás, így a magánnyugdíjpénztár-tagok sem kérhetik számon az állami nyugdíjra való jogosultságukat a kormányon.
Ami bearanyozza a nyugdíjas éveket
A nemesfém általában a fizikai pénzben hitét vesztett világban kerül előtérbe, így például napjainkban. Amikor a tőkepiacok egészségesen működnek, a megtakarítók inkább az értékpapír befektetéseket preferálják. Az arany esetében a két megoldás ötvözhető.
A megtakarítás nem a gazdagok luxusa
A rendszeres, hosszú távú, akár kisösszegű megtakarítások jelenthetnek biztos jövőt egy nagyon bizonytalan korszakban. A Takarékossági Világnap alkalmával a Piac & Profit által szervezett és az OTP Bank támogatásával megvalósult konferencián az előadók arra keresték a választ, hogy milyen módon fokozható az egyenlőre nagyon alacsony öngondoskodási hajlandóság.
Nyugdíj: mennyit tegyünk félre havonta?
Nálunk varázsszó a „legális adóelkerülés" a megtakarítások piacán is: az adóelőnyt jelölte meg az elsődleges szempontok között a megtakarítási mód kiválasztásánál a Budapest Bank és Alapkezelő felmérésében a megkérdezettek 57 százaléka.
Nyugdíj: csak magunkra számíthatunk
Az emberek 80 százaléka szerint csak magukra számíthatunk a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak - mert nincs miből. Mindössze a lakosság 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, ezért nem kell aggódni a jövő miatt.
Időskori megélhetés: félünk a sokévi lekötéstől
A sok kérdőjel mellett számos lehetőség van arra, hogy valaki kiszámítható jövedelemről gondoskodjon maga számára időskorára úgy, hogy aktív korban saját „egyéni számlát" nyit.
Matolcsy: adót kell emelni!
A márciusban ismertetett Széll Kálmán tervhez képest kisebb növekedéssel, magasabb inflációval, több kockázattal számol a kormány, ugyanakkor azt a célját, hogy az államot a hatékonyabb működés érdekében át kell szervezni, csökkenteni kell az államadósságot valamint a deficitcélt továbbra is tartja. Péntek délután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette Magyarország 2012-es végleges költségvetési tervezetét. Az adóemelésekből 445 milliárd többletbevételt, kiadási oldalon pedig 303 milliárdos kiadáscsökkentést tartalmaz a jövő évi büdzsé.
Kormány: aki tud dolgozni, dolgozzon!
"Morális értelemben" elfogadhatatlan, hogy életerős, szakmailag felkészült, munkaképes emberek nyugdíjban részesüljenek, miközben még hosszú évekig hasznos munkát végezhetnének a közösség javára - közölte a kormányszóvivői iroda a szakszervezeti tüntetésekre reagálva.
Sok kicsi mire megy?
Megjelent a Piac&Profit magazin szeptemberi száma, benne részletes összeállítással a mikro- és kisvállalkozások speciális igényeiről és lehetőségeiről. Bemutatjuk mi is az a parasztwellness, hogy mitől lehet valakiből egy újabb Bill Gates vagy vagy Mark Zuckerberg, foglalozunk azzal, hogy mi lesz a néhány év múlva nyugdíjba vonulók sorsa, és még egy világsztárokat felvonultató új magyar filmről is beszámolunk!
Nyugdíj: 10 év múlva még rosszabb lesz a helyzet
Most is keveseknek jelent biztos megélhetést az állami nyugdíj, a jövőben pedig még többen kerülhetnek nehéz helyzetbe azután, hogy már nem dolgoznak.
Nyugdíj: cáfolják a 20 százalékos csökkenést
A kormányszóvivői iroda közlése szerint a jövő évi költségvetés tervezetének sarokszámai között nincsenek olyanok, amelyek bármilyen, nyugdíjelvonásra vonatkozó adatokat alátámasztanának.
Milliárdos veszteségek a nyugdíjpénztáraknál
Fél év alatt több mint 5 milliárd forintos működési vesztesége volt a 18 magánnyugdíjpénztárnak, derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szeptember elején megjelent idősorából. A radikálisan visszaesett taglétszám mellett a levonható működlési költségek megnyirbálása is hozzájárul a siralmas adathoz.
Ki kap majd állami nyugdíjat?
Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzést készített, amelyben sorra veszi a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításáról szóló lehetséges alkotmánybírósági döntések következményeit. A tét nem kevesebb, mint hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradó közel 100 ezer ember számíthat-e állami nyugdíjra, vagy fizet az adóvá keresztelt járulékot ellentételezés nélkül. 3 forgatókönyvet vázolt az IDEA.
Reálhozam: "Technikai képtelenség az NGM felszólítása"
Üdvözli a Stabilitás Pénztárszövetség a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi állásfoglalását, amelyben felszólítja a pénztárakat, hogy a hibás adatokkal rendelkező pénztártagok esetében a 2011. augusztus 31-ig ismét utalják ki a reálhozamokat. Ennek azonban fontos feltétele, hogy a Magyar Posta ne tartsa vissza 2011. szeptember 16-ig az elakadt utalásokat, ennek hiányában ugyanis a pénztárak nem tudják határidőn belül teljesíteni a minisztérium felszólítását.
A hibás adatokat megadó tagoknak is jár a reálhozam
A Nemzetgazdasági Minisztérium határozottan cáfolja azokat a napokban felröppent álhíreket, hogy a hibás adatokat közlő egykori magánnyugdíjpénztár-tagok reálhozamának kifizetése leállításra került. Egyúttal a tárca felszólítja a magánnyugdíjpénztárakat, hogy maradéktalanul tegyenek eleget a volt tagok adatmódosítási kérelmének, és a tagi kifizetéseket a jogszabályban rögzített határidőn belül teljesítsék.
Nem mindig hátrány az ősz haj
Kevés cégnél szeretnek idősebb munkavállalókat foglalkoztatni, pedig ennek a korosztálynak is megvannak az előnyei. Miközben ezek az emberek sokszor mellőzöttek a munkaerőpiacon, folyamatosan arról hallani, hogy ki akarják tolni a nyugdíjkorhatárt. Szakemberek szerint más megoldás is elképzelhető.
Mindenki jól járna...
Az OECD nemrégiben elfogadott egy irányelvet, amely szerint a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonulónak. Ehhez képest Magyarországon a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók esetében az így kalkulált szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet éves szinten átlagosan 532 ezer forint az Aviva felmérése szerint.
"Nem kell a több pénz, nyugdíjba akarok menni!"
A magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár után, ha emelnék a fizetését - derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb adataiból. A nemzetközi felmérés szerint vannak olyan országok, ahol a többség fizetésemelés nélkül is szívesen vállalna tovább munkát.
Nyugdíjas rendőrök: adóztatható juttatást ígér Szijjártó
Azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem valamilyen más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd - ismertette a vonatkozó terveket Szijjártó Péter az MTI-nek adott interjújában, hangsúlyozva: Magyarországon nem lehet megadóztatni a nyugdíjakat, és nem is fogják.
Hogyan lehetünk igazán sikeresek?
Nincsenek áldozatok, csak önkéntesek - véli Lee Milteer amerikai írónő, vállalkozó.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
„Szükség van arra, hogy a biztosítói ismertséget, illetve imázst erősítsük” – interjú Lambert Gáborral, a MABISZ kommunikációs vezetőjével
A Magyar Biztosítók Szövetsége kommunikációs vezetőjével beszélgettünk a Biztonság Hete rendezvénysorozatukról.
Költségkímélés
A cascot sem kerülte el a drágulás
A harmadik negyedévben a személyautókra megkötött teljes körű casco biztosítások átlagdíja 212 400 forint volt.
Jogi kisokos
Mi lesz a Nők 40 programmal?
Jogos-e hogy csak a nőknek jár a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége?
Cégblog
Romániában sincs egyszerű helyzetben a vasút
Vasúttársaság alapítására vonatkozó kormányhatározatot fogadott el szerdai ülésén a Ciolacu-kabinet.
Klímablog
A klímaváltozás miatt csökken a kukorica vetésterülete helyét a napraforgó veszi át
Megváltozik a gazdálkodás, így hat a magyar mezőgazdaságra a klímaváltozás.
Gazdaság
Kevesebb üzemanyag fogy Magyarországon
Ásványolaj-szövetség: 0,4 százalékkal csökkent a magyarországi üzemanyag-fogyasztás az első kilenc hónapban.
