A Kúria most megsemmisített végzése a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) azt a határozatát változtatta meg, amely megtagadta a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését - közölte az Ab a honlapján.
Az ügyben a Kúria döntését követően megkezdődött az aláírások gyűjtése, eközben azonban több magánszemély és érdekvédelmi szervezet alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését. Az Ab határozatát - a részletes indokolással, különvéleményekkel és párhuzamos indokolásokkal - hivatalosan a jövő héten teszik közzé. Tekintettel azonban az ügyben folyó aláírásgyűjtésre, az Ab indokoltnak tartotta a döntésről való tájékoztatást - közölte a testület.
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a Kúriának új - az Ab döntésének megfelelő tartalmú - határozatot kell majd hoznia az ügyben, az alapján pedig az NVB ismét dönthet arról, hogy hitelesítí-e a népszavazási kérdéseket, végeredményben szintén az Ab keddi döntésével összhangban.
Jár vagy nem?
Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük. A népszavazásra feltett kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?".
A népszavazás kezdeményezője és a támogató szervezetek szerint sérti az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg másoknak nincs. Ezt a diszkriminációt pedig úgy kell megszüntetni, a férfiaknak úgy kell megadni a jogosultságot, hogy közben ne sérüljön a nők 40 éves jogviszonyhoz kapcsolódó nyugdíjjogosultsága.
Az NVB áprilisban megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését részben azért, mert annak költségvetési kihatása lehet, részben pedig azért, mert nem egyértelmű a kérdés. E döntés ellen a kezdeményező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely június végén meghozott döntésében az NVB határozatát megváltoztatva hitelesítette a kérdést, s ezzel utat nyitott a népszavazásnak.
A Kúria érvelése szerint, bár a kérdésnek valóban lehet költségvetési kihatása, ám a költségvetés alakítására eredményes népszavazás esetén is lesz lehetősége az Országgyűlésnek. Továbbá a legfelsőbb bírói fórum úgy ítélte meg, hogy a népszavazásra feltett kérdés - akarják-e a nyugdíjba vonulás feltételrendszerének változtatását - nem sérti az egyértelműség követelményét.
A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtésére 2015. július 8-a és 2015. november 5-e között lett volna lehetőség. A Kúria döntését támadó, az Ab-hez augusztus végén benyújtott alkotmányjogi panaszok szerint ugyanakkor a Kúria döntése alkotmányos alapjogokba ütközik. Az indítványok többek között hivatkoznak az alaptörvény azon rendelkezéseire, amelyek szerint "Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti"; "Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket", valamint "törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja".
A különbség az egyenjogúság feltétele
Dessewffy Alice ügyvéd, az egyik alkotmányjogi panasz benyújtóinak jogi képviselője az MTI-nek korábban kifejtette: a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Éppen ezt veszélyezteti a támadott népszavazás, amely ha sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Amennyiben pedig ennek következtében a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul, ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak.
Az Ab elnöke szeptember elején döntött arról, hogy az alkotmányjogi panaszok benyújtóinak kérésére soron kívül kell eljárni az ügyben.
