Az állam a hosszú távú megtakarítások adó- és ehomentességén túl egyéb támogatások formájában is kedvezőbbé kívánja tenni a nyugdíjcélú előtakarékossági konstrukciókat. Az egyik ilyen kedvezmény a személyi jövedelemadóról szóló törvény által biztosított adóról való rendelkezési jog – hétköznapi nevén adójóváírás – lehetősége – hívja fel a figyelmet a MAZARS nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat legújabb anyaga.

„A rendelkezési jog biztosításával az állam előtakarékosságra ösztönöz, hiszen a magánszemély által az adott évben ilyen célra befizetett összeg egy meghatározott százalékát adójóváírás formájában, extra befizetésként jóváírja a nyugdíjszolgáltatónál vezetett számlánkon – hangsúlyozta Szmicsek Sándor, a cég adópartnere. Hozzátette: – Ehhez nincs másra szükség, mint az éves adóbevallásban tett nyilatkozatunkra, amely alapján az adóhatóság az adójóváírás összegét átutalja a szolgáltatónak.”

A nyilatkozattételnek több feltétele is van, így az, hogy legyen ténylegesen megfizetett adónk, ne álljon fenn adótartozásunk, és a nyilatkozattétel időpontjában érvényes nyugdíj-biztosítási szerződéssel rendelkezzünk. Az igénybevételhez igazolást kell kérnünk arról, hogy az adott szolgáltatónak az év során milyen összeget fizettünk meg. Fontos, hogy ne feledjük el adóbevallásunkban kitölteni a rendelkező nyilatkozatot, hiszen erre később már nem lesz lehetőségünk.

Magyarországon háromféle intézményesített, nyugdíjcélú megtakarítási lehetőség érhető el: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), valamint a pénzintézetek által kialakított nyugdíj-biztosítási konstrukciók. A három konstrukció közös jellemzője, hogy az adójóváírás mértéke éves szinten 20 százalék, a megtakarítások pedig hosszú távra szólnak: az első adómentes hozamkifizetéshez 10 éves várakozási időt ír elő a jogszabály, a tőkekivonásra pedig sok esetben további szankciók vonatkoznak.

Kép: Pixabay

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár

Az önkéntes pénztártól kapott nyugellátás kiszámíthatóbb jövőt kínál, hiszen kiegészíti az állami nyugdíjunkat. Feltétele, hogy megállapodást kössünk egy nyugdíjpénztárral, és rendszeresen fizessük a tagdíjat. A konstrukció előnye, hogy a várakozási idő alatt bármikor lehetőségünk van nyugdíjpénztárat váltani. Emellett a várakozási időt követően, illetve a nyugdíjkorhatár betöltésekor a számlán lévő összeg felét még hitelfedezetként is felhasználhatjuk.

A befizetett egyéni tagdíjak, a támogatói adomány és más jogcímen jóváírt egyéb jövedelemként adóköteles összeg után adó-visszatérítés vehető igénybe. Ennek mértéke az adóévben teljesített befizetések 20 százaléka, de maximum évi 150 ezer forint. A szóban forgó három konstrukció közül ez az egyetlen, amelyhez munkáltatói hozzájárulás is igényelhető, ám erre nem vehető igénybe adókedvezmény. Lényeges változás 2017-től, hogy a munkáltatói támogatás magasabb (49,98 százalék) adóteher mellett, egyes meghatározott juttatásként lesz adható, míg idén ez a béren kívüli juttatások kategóriájába esik (azaz 34,51 százalék az adóterhe). A korábbi pénztári támogatási limiteket azonban jövőre már nem kell figyelembe venniük a munkáltatóknak.

Ha az évtizednyi várakozási idő leteltével kivennénk pénzünket (nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés történik), akkor a hozam adó- és járulékmentes, a tőkét azonban további 10 éven keresztül 32,76 százalékos adófizetési kötelezettség terheli. A jogalkotó ugyanakkor kedvezményt biztosít a tőkét terhelő adófizetés vonatkozásában. Az adóköteles jövedelem a várakozási időt követően minden évben 10 százalékkal csökken, míg a tizenegyedik évtől adómentessé válik.

NYESZ

A nyugdíj-előtakarékossági számla kombinálja az öngondoskodás és a befektetések előnyeit, sőt a NYESZ tartós befektetési számlává (TBSZ) is alakítható. A NYESZ-en elhelyezett pénzünkből értékpapírokat vásárolhatunk, kereskedhetünk, így hozamra is szert tehetünk. A kereskedéshez nincs szükség szaktudásra, a portfólió kezelését alapkezelő végzi. A számlán elért nyereség, az osztalék kivételével, adómentes bevétel.  Az adójóváírás mértéke ennél a konstrukciónál is az adóévben befizetett összeg 20 százaléka, de maximum évi 100 ezer forint. Ha azonban 2020 előtt megyünk nyugdíjba, az adójóváírás maximális mértéke magasabb, 130 ezer forint.

Megtakarításunk kifizetése csak akkor minősül adómentesnek, ha a kifizetés a számlanyitás utáni 10. adóévben vagy később történik, és a számlatulajdonos már nyugdíjjogosult. Nem árt tudni, hogy amennyiben ezen feltételek teljesülése előtt kívánjuk felvenni a megtakarítást, és az nagyobb, mint az összes befizetés, osztalék és támogatás összege, akkor a különbözet egyéb jövedelemnek minősül. Ezt az egyéb jövedelmet a számlatulajdonosnak kell bevallania, a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást megfizetnie.

Ezen felül a számlán jóváírt, korábban kapott előtakarékossági támogatásokat 20 százalékkal növelten kell bevallani és megfizetni, kivéve abban az esetben, ha a számla felmondásakor a számlatulajdonos már nyugdíjra jogosult, és a kifizetés a számlanyitás éve utáni 3. adóévben vagy később történik.

Nyugdíjbiztosítási konstrukciók

A nyugdíjbiztosítás az életbiztosítás egyik speciális fajtája, amelynél a biztosító bizonyos esemény bekövetkezésekor szolgáltatást nyújt. Ez lehet az öregségi nyugdíjkorhatár elérése vagy az egészségügyi állapot minimum 40 százalékos romlása. A befizetett összeget a biztosító saját vagyonával együtt befekteti, vagy az általa kezelt eszközalapba helyezi el a biztosított által meghatározott arányban (unit-linked nyugdíjbiztosítás). A nyugdíj-biztosítási szerződésekre az adóévben jóváírt összeg 20 százaléka, de maximum évi 130 ezer forint adó-visszatérítés vehető igénybe. Lefordítva mindez azt jelenti, hogy 650 ezer forintos éves díjas szerződéssel hozhatjuk ki a maximumot a biztosításból.

„Tudni kell azonban azt is, hogy ennél a konstrukciónál minden olyan vagyoni érték kivonása visszafizetési kötelezettséget eredményez, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak” – mondta el Szmicsek Sándor.

Ha visszafizetési kötelezettségünk keletkezik, azt a biztosító állapítja meg, vallja be, és vonja le a részünkre kifizetett összegből. Ha a kötelezettség levonására nincs lehetőség, akkor a biztosító által kiadott igazoláson feltüntetett, le nem vont összeget be kell vallanunk, és meg kell fizetnünk.

Nyugdíjbiztosítás esetében kamatjövedelmünk is keletkezhet, ha a biztosítói teljesítés meghaladja az általunk befizetett díjak összegét. Ilyenkor a jövedelmet 15 százalék szja- és 6 százalék eho-fizetési kötelezettség terheli. Az egyszeri díjas szerződések esetében a teljes körű adókötelezettség csak a szerződéskötést követő 3 év során áll fenn. Ezt követően a kamatjövedelem 50 százaléka adóköteles az ötödik év végig, majd adómentessé válik. Rendszeres díjfizetés mellett az 50 százalékos kedvezmény a hatodik év végétől lép életbe, és a tizedik év után lesz adómentes.

Nem muszáj választani

Ha a különféle megoldások közül nem tudnánk választani, úgy egyszerre akár mindhárom előtakarékossági formával is élhetünk. Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben összesen az adóévben befizetett díjak 20 százaléka, de maximum évi 280 ezer forint adókedvezmény érhető el.

Ha korábban lenne szükségünk bármelyik megtakarítási formában elhelyezett pénzünkre (vagyis, ha kifizetésre nem nyugdíjszolgáltatás formájában kerül sor), úgy arra az évre már nem vagyunk jogosultak adójóváírásra, sőt a korábban ilyen jogcímen kapott összegeket 20 százalékos büntetéssel kell visszafizetnünk. A NYESZ számla hozama után egyéb jövedelem jogcímén eho- és szja-fizetési kötelezettségünk keletkezik (összesen 32,76 százalék). Ebből is látszik: az említett konstrukciók hosszú távon akarják megtakarításra ösztönözni a polgárokat, ezért idő előtt nem érdemes hozzájuk nyúlni.