Az X-generáció jelentős része szerint az 1980 és 1994 között születettek csak rövid távon gondolkodnak pénzügyeikről, nem takarékoskodnak és idősödő szüleik nem számíthatnak az ő anyagi támogatásukra – derül ki az NN Biztosító reprezentatív kutatásából.

A nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségei, szabályai jelentős mértékben módosultak már ebben az évben, és fognak módosulni 2019-től is.

Az Önkéntes Nyugdíjpénztár kifizetés számos szabály alapján történik. Érdemes odafigyelni arra, hogy hogyan, és mikor lehet kivenni a megtakarítást, mert akár személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettség is keletkezhet - írja a Pénzügyi Tudakozó.

Jelentős változás történik a nyugdíjcélú megtakarítási piacon, ugyanis a BÉT-en keresztül elérhetővé válnak forintban vásárolható ETF-ek. Az ETF-ek alacsony költségű indexkövető alapok, melyek a kisbefektetők egyik kedvenc befektetési eszköze. Ezzel megszűnik a NYESZ számla legnagyobb költsége, mely eddig az aktív alapkezelési költség volt.

Miközben a nyugdíjkorhatár emelkedését várják, a magyarok szeretnének már 60 év alatt nyugdíjba vonulni. A 30–59 évesek körében a megtakarítással rendelkezők aránya 70 százalékra nőtt – derül ki egy felmérésből.

Az utolsó helyre került Magyarország azon a listán, ahol azt vizsgálták, a fejlett országok közül hol a legjobb nyugdíjasnak lenni.

Ma már egyáltalán nem mondható, hogy a lakosság nyugodt lenne nyugdíja felől. A 18–29 éves korosztály arra készül, hogy anyagilag segítse nyugdíjas szüleit.

A tovább dolgozó nyugdíjasoknak nem kell kérniük a félszázalékos nyugdíjnövelést, az automatikusan jár, méghozzá nem 365 járulékfizetéssel fedett nap után, hanem bármilyen rövid időszakra.

Nyár közepétől nagy változás lépett életbe a nyugdíjba vonulóknál: az eddigi szabályozással ellentétben 2018. július 26-tól a biztosítási jogviszony megszüntetése nélkül igényelhetünk nyugdíjat – azaz nem kell felmondani az addigi munkahelyünkön.

A fiatalabb generációk egyre inkább felismerik a nyugdíjcélú megtakarítás fontosságát, de az OTP Nyugdíjpénztár belépési adatai azt mutatják, hogy a legtöbben továbbra is inkább 40 éves koruk körül kezdenek el félretenni a boldog nyugdíjas évekre.

A GKI felmérése alapján nem a nyugdíjas-szövetkezetek fogják megoldani meg a munkaerőhiányt: a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem szeretne munkát vállalni, teljes munkaidőben csak 2 százalék dolgozna.

Ha nem történik változás a jelenlegi nyugdíjrendszereket illetően, a jövő nyugdíjasai elszegényedhetnek – figyelmeztet saját, széleskörű kutatásának eredményeire hivatkozva az Aegon Biztosító. Olyan strukturális változtatásokra van szükség, amely kezeli az elmúlt évtizedek demográfiai és munkaerőpiaci változásait.

Az Eurostat előrejelzése szerint alig húsz év múlva már több 60-64 év közötti magyar fog élni, mint ahányan bármely már korosztály tagjai lesznek.

Az egyénnek sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a biztonságos öregkor feltételeinek megteremtésében, miközben a kereteket új társadalmi közmegegyezésben lenne érdemes rögzíteni – állapította meg az Aegon nyugdíjfelkészültségi kutatása.

A legtöbben a nyugdíjas évektől, az életszínvonal csökkenésétől, és a munkahely egészségre gyakorolt negatív hatásaitól félnek. Ez derül ki a Policy Agendának a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával készült kutatásából. 

Az európai országok átlagéletkora a következő évtizedekben kitolódik, és a 65 év felettiek aránya is növekedni fog a 15-64 éves aktív korosztályhoz képest. Ez az egész gazdaság számára kihívást jelent majd.

Az állami nyugdíj szinte kizárólagos szerepe a most nyugdíjba vonulók körében ma még megkérdőjelezhetetlen. De vajon hogyan képzeli el nyugdíjas éveit a fiatalabb korosztály, miből lesz pénzük a jövő nyugdíjasainak? Többek között erre kereste a választ a Groupama Biztosító megbízásából készült felmérés.

A Világgazdaság azt írja, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke arról beszélt, bevezethetik a felnevelt gyerekek számához kötött nyugdíjat.

A hazai lakosság 82 százaléka számára kiemelten fontos, hogy anyagi gondoktól mentes időskort teremtsen magának – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből. Ugyanakkor arról, hogy az anyagi biztonság mit is jelent pontosan megoszlanak a generációk véleményei.

Az Idősek Tanácsa azt javasolja a kormánynak, hogy a közelgő ünnepek előtt ismét tízezer forintos Erzsébet-utalványt kapjanak a nyugdíjasok - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára.

A magyarok több mint felének legfeljebb 3 hónapra, harmaduknak pedig mindössze 1 hónapra lenne elég spórolt pénze - derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A spórolt pénzből kihúzható idő összefüggésben van azzal, hogy a válaszadók 37 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Akinek pedig van, azoknál az átlagos összeg 1,4 millió forint, de a régiós különbségek jelentősek.

Kifejezetten a 30 év alattiak számára hirdet pénzügyi tanácsadást az IFLGroup nevű cég. A cég egyik alapítója, Szarvas Norbert szerint nőtt a fiatalok pénzügyi tudatossága, sokan például már a 20-as éveikben elkezdenek nyugdíjra félretenni, azonban az Y-generáció tagjainak érdemes vigyáznia a pénzügyi csalók új generációjával.

Még a 20 százalékot sem éri el azok aránya, akik félretesznek a nyugdíjas éveikre, pedig a hazai lakosság 92 százaléka életszínvonal csökkenést vár idősebb korára. A rendszeresen megtakarítók körében is csupán minden harmadik ember fektet be valamilyen nyugdíjcélú termékbe.

2050-re várhatóan Európa lakosságának negyede 65 év feletti lesz. De vajon beszélhetünk-e valóban elöregedő társadalomról? Mik a valódi, világméretű trendek?

Szöges ellentét feszül a lakossági nyugdíjtervek és a tényleges megtakarítások között. Bár a 30-59 éves magyarok több mint fele úgy látja, hogy még a 30-as évek előtt meg kellene kezdeni a spórolást a nyugdíjas évekre, a 30-as korosztály 58 százaléka még hozzá sem kezdett. Mindössze a magyarok negyede rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, pedig a válaszadók szerint legalább 151 ezer forint kellene havonta ahhoz, hogy egy átlagnyugdíjas kényelmesen meg tudjon élni– derült ki a K&H biztos jövő indexéből. A K&H szerint ugyanakkor minél előbb bele kell vágni a takarékoskodásba annak, aki előrelátóan készül a nyugdíjas éveire.

Évről-évre egyre többen veszik igénybe a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adókedvezményt. Míg 2015-ben 92 ezren, addig egy évvel később már közel 149 ezren éltek az adó visszatérítés lehetőségével. Az, aki idén még nem használta ki ennek kereteit, de élni kíván vele, már csak pár napig teheti meg – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Megyei rangsor készült arról, mennyit tesznek félre azok a magyarok, akik ki szeretnék egészíteni a jövőbeli állami nyugdíjukat, és emiatt magánúton takarékoskodnak. Budapesten hiába magasabbak az átlagbérek, mint az ország többi pontján, számos vidéki megye megelőzi a fővárost takarékosságban.

A tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon ápolók számára vezet be egy új támogatási formát a családtámogatási törvény módosítása, amelyet ma fogadott el az Országgyűlés.

Megjelentek a nyugdíjprémiumra, a nyugdíj-kiegészítésre és az Erzsébet utalványra vonatkozó jogszabályok. Szakértőnk a várható év végi juttatások adóvonzatait vizsgálta meg.

A nyugdíjas lét várható extra költségeire derült fény a Groupama Biztosító friss kutatásából. A jelenleg aktív korú lakosság nagyobb része elképzelhetőnek tartja, hogy idős korában már a napi háztartási rutin elvégzése is nehézségekbe fog ütközni, és arra is számít, hogy ezek kiváltására pénzt is kell áldoznia a nyugdíjából. Már ha egyáltalán képes lesz megfizetni a szolgáltatás árát.

A nyugdíjasokra vagy a nyugdíjas korhoz közeledő munkavállalókra különleges munkajogi és adózási szabályok vonatkoznak. Esetükben az átlagos munkavállalóktól eltérőek lehetnek a felmondási feltételek, de alkalmazni is másképp lehet őket. E szabályokat tekintjük át a LeitnerLeitner szakértői cikke segítségéve!

Adó- és járulékmentesen havi ötvenezer forint támogatást kapnak a nyugdíjuk mellé 2018-tól azok, akik legalább 20 évig otthon ápolták tartósan beteg gyermeküket, ha az Országgyűlés elfogadja az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosítását.

Év végéhez közeledve gyakran felmerül az a kérdés hogy, a nyugdíj, illetve egyéb ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység jövedelmi korlát túllépése miatt szüneteltetett folyósítása meddig fog tartani.

Novemberben a havi nyugdíjakkal együtt prémiumot is visz a postás. A nemzetgazdasági miniszter szerint egy átlagnyugdíj esetén a prémium össze a 12 ezer forintot is elérheti, mivel a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számít.

Hogyan lehet biztosítani a nyugodt öregkort akkor is, ha az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez? Erre a rendkívül fontos kérdésre kereste a választ az Aegon Prémium Ügyfélklub legutóbbi rendezvényén Győrfi Zoltán, a ProfitLine Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Pánikolni a nyugdíjunk miatt ugyan nem kell, ám előre tervezni annál inkább. A megoldás egyértelműen az öngondoskodás, csakhogy mostanság nem éppen egyszerű eredményesen fialtatni a pénzünket.

A hazai lakosság felének nincs semmilyen megtakarítása, aki pedig félre tud tenni valamennyit, az vagy lakásra és nyugdíj-kiegészítésre gyűjt, vagy a váratlan helyzetektől tart leginkább. A rendszeres megtakarítások jellemzően 10-20 ezer forint körülire tehetők.

A 18-29 év közötti korosztály úgy vélekedik, hogy előre láthatóan 66 éves korában vonulhat nyugdíjba, és átlagosan 18 évet fog nyugdíjasként tölteni – derült ki a Groupama Biztosító megbízásából készített országos kutatásból. A megkérdezett fiatalok válaszaiból kiderül: 22 millió forintot kellene félretenniük a pénzügyileg stabil öregkorhoz.

Sokszor előfordul, hogy valakinek főállása mellett egyéb munkájából is származik bevétele. Ennek kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkavállaló milyen feltételekkel dolgozhat máshol? Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a dolgozója máshol is munkát vállaljon vagy vállalkozást folytasson? Mindegyik munkaviszony után jár-e a szabadság? Szakértőnk megválaszolja a legfontosabb kérdéseket.

A magyarok 22 százaléka úgy gondolja, hogy nyugdíjasként a jelenleginél kevesebb ideje marad majd olyan tevékenységekre, amit szeret – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 11 százalékról a duplájára emelkedett azok aránya, akik nem számítanak boldog nyugdíjas korra. Az OTP Nyugdíjpénztár szerint ez a bizonytalanság is közre játszik abban, hogy egyre többen igyekeznek saját maguk gondoskodni időskori anyagi biztonságukról.

Sorba állították a világ országait aszerint, hogy hol a legjobb nyugdíjasnak lenni. Kik a csúcstartók, és hol áll Magyarország? Az előrejelzések kétségbe vonják, hogy a most élmezőnyben lévő országok mindig ilyen színvonalon tudják majd eltartani a nyugdíjasaikat. A ma születő gyermekek 100 évig is élhetnek, aminek beláthatatlan következményei lehetnek – derül ki a Nyugdijbiztositas.com elemzéséből.

A magyarok rendkívül optimisták időskori egészségügyi állapotukat illetően, jóllehet egészségük megőrzésért keveset tesznek – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A felmérés tanúsága szerint a munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért.

A megtakarítással rendelkező magyarok mintegy harmada számára fontos szempont az örökölhetőség, amikor megtakarítási konstrukciót választ – derül ki az OTP Bank a GFK kutatóintézettel közösen készített felméréséből.

A magyaroknak alig több mint harmada vonulna teljesen vissza a nyugdíjkorhatár elérése után, ám a lehetőségek jóval szűkösebbek az elképzelésekhez képest: a megromlott egészségi állapot és a munkanélküliség gyakran meggátolja az időskori aktivitást. Az időben elkezdett takarékoskodás, és a megfelelő stratégia ugyanakkor hozzásegíthet az időskori anyagi biztonság eléréséhez.

Jelentősen, 11 százalékkal 1214 milliárd forintra növelték a vagyonukat az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak – derült ki a Szövetség első féléves eredményeiből. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tagok egyéni befizetései a munkáltatói szerepvállalás folyamatos visszaszorulása mellett az első félévben 35 milliárd forintra rúgtak, ami 21 százalékos emelkedést jelent. Ez egyértelműen mutatja, hogy a pénztártagok fontosnak tartják az öngondoskodást. Az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztáraknál az egyéni befizetések esetében még ennél is jelentősebb, 49 százalékos gyarapodás tapasztalható. A magánszemélyek erőfeszítései mellett azonban egyre nagyobb szükség van a munkáltatói oldal szerepvállalásának kiemelt ösztönzésére, akár az adózási feltételek enyhítésén keresztül.

A magyar idősek 31 százaléka egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, a családját mégis a nyugdíjasok 90 százaléka támogatja valamilyen módon – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készített felmérésből. Az országos reprezentatív kutatás szerint az 50 felettiek havi jövedelmük több mint háromnegyedét költik rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre, miközben szabadidős tevékenységre mindössze kilenc, megtakarításra pedig csupán bevételeik két százalékát fordítják. Készpénzben és takarékszámlán is sokan tartják félretett pénzüket, de a legnépszerűbb pénzügyi eszköz az életbiztosítás.

A magyarok mintegy 58 százaléka azért nem tesz félre az időskori évekre, mert – az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt – egyáltalán nem számít rá, hogy megéli a nyugdíjas éveket. Pedig könnyen elszámolhatja magát, aki ilyen logika alapján dönt az öngondoskodás szükségességéről.

A sikeres nyugdíjas évekre való felkészülés nemcsak a megfelelő pénzügyi szokásokon, hanem az egészséges életmódon is múlik. Ennek ellenére aggasztó szakadék tátong az emberek elképzelései és tettei között, mutat rá az Aegon cégcsoport nemzetközi kutatása a szomorú valóságra.

A magyarok szinte egyáltalán nem rendelkeznek tartási vagy életjáradéki szerződéssel, és nem is terveznek ilyet kötni – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő országos reprezentatív kutatásából. Az 50 felettiek körében végzett felmérés szerint e korosztály többsége havi 100 ezer forintot, vagy annál kisebb összeget várna el életjáradékként ingatlanáért cserébe. A válaszadók közel fele ugyanakkor nincsen tisztában azzal, hogy pontosan milyen kötelező szolgáltatások járnának neki a tartási szerződés alapján. Magyarországon nemcsak e két, az időskori ellátásban fontos jogintézmény népszerűsége kiugróan alacsony, az idősotthon sem divat a magyarok körében, közel kétmillió hazai időskorú mindössze 3,1 százaléka él ilyen intézményben.