Nyugdíj cikkek
Ennyivel lesz több a nyugdíj jövőre
Jövőre 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, emellett még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Idősek Tanácsa keddi ülése után.
Pesten ketyeg a nyugdíjbomba
Az öngondoskodást immár a megkérdezettek 52 százaléka tartja fontosnak, egyúttal jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik még mindig bonyolultnak találják a biztosítási szolgáltatásokat. érdekes módon Pest megyében a legalacsonyabb az öngondoskodók aránya – derül ki a Deloitte és a Scale Research felméréséből.
Beüthet a nyugdíjkatasztrófa
Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell, vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni.
Az adójóváírási szezon felpörgetheti a nyugdíjbiztosításokat
A következő hetekben jelentős lendületet vehet a nyugdíjbiztosítások értékesítése, valamint az ezekbe a konstrukciókba befizetett eseti díjak volumene is, a 2014-ben bevezetett 20 százalékos adójóváírás összegének maximalizálása miatt.
Munka nyugdíj mellett? Erre figyeljünk
A munkáltatók sok esetben találkoznak olyan munkavállalóval, akik nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy milyen korlátokat érdemes figyelembe venni ahhoz, hogy a dolgozónak a munkabére mellett az ellátása is megmaradjon. A BDO Magyarország segítségével jártunk utána a kérdésnek.
Így nyer végül az állam
Jó darabig úgy tűnt, nem döntöttek rosszul, akik anno az állami nyomás ellenére magánnyugdíjpénztár-tagok maradtak, hiszen a kasszák szép hozamot termeltek. Mostanra viszont kiderült, bármit is gyűjtöttek, végül a közösbe kell dobniuk.
Adóemelés nélkül harmadával csökkenhet a nyugdíj
2050-re a bruttó hazai termék 13 százalékát kell majd nyugdíjra fordítani Magyarországon, szemben a mai 9 százalékkal. Amennyiben a különbözetet nem tudja a társadalom adóemeléssel finanszírozni, a nyugdíjak átlagos szintje a jelenlegi kétharmadára csökken.
Nyugdíjat, de miből?
A magyarok legnagyobb arányban a nyugdíjas években várható jövedelmük mértékétől, valamint a súlyos betegségektől tartanak felmérések tanúsága szerint. Nem is alaptalanok az aggályok: az MNB tanulmánya is rámutatott: csak 2030-ig biztosak a nyugdíjak. Ennek tükrében még riasztóbb adat, hogy a 18 és 65 év közötti lakosság mindössze tíz százalékának van megtakarítása.
Nem számítanak a nyugdíjra a fiatalok, de meg fognak lepődni
A magyar fiatalok várható élettartamukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre – derül ki egy friss felmérésből. A tények ugyanakkor mást mutatnak: a KSH adatai alapján a magyar 65 évesek már ma is átlagosan 16 nyugdíjban eltöltött életévvel számolhatnak, és várható élettartamuk az elmúlt negyedszázadban csaknem három évvel emelkedett. A fiatalabb korosztályoknak tehát égető szükségük lenne nyugdíjmegtakarításra, mégsem tesznek lépéseket ennek érdekében.
Nem is akarunk nyugdíjra félretenni?
Az OTP felmérésének eredményei szerint a hazai lakosság 67%-a nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarításokkal és nem is tervez félretenni idősebb éveire. A demográfiai változások fényében viszont a mai nyugdíjrendszer nem alkalmas arra, hogy csak az állami nyugdíjból lehessen élni.
Jön a verseny
Külsejében és tartalmában is új a Piac & Profit magazin! Trendek, elemzések, továbbra is objektíven és politikamentesen. A friss lapszámban többek között agrártrendeket vettünk górcső alá, elemeztük a kisvállalatok növekedésének korlátait, foglalkoztunk a nyugdíj és öngondoskodás kérdésével a TTIP-vel és a robotok munkaerőpiaci megjelenésével is sok már érdekes és hasznos téma mellett.
Magyar nyugdíj Floridából?
Egyszerűsödnek az amerikai munkavállalás feltételei. A munkavállalókra ezentúl a fogadó állam jogszabályai vonatkoznak, az 5 évnél rövidebb ideig a tengerentúlon dolgozók azonban kérhetik a magyarországi biztosítotti jogviszony fenntartását. A nyugdíjaknál össze kell számítani a biztosítási időket.
Készülünk a nyugdíjra, de azért várjuk a sült galambot
A magyar fiatalok tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre, véleményük szerint az időskori jövedelmük 40 százalékát már az öngondoskodásból származó források teszik majd ki, egyre kevésbé számítanak az államra. Ezzel együtt az Aegon kutatásának eredményei szerint a magyar lakosság nyugdíjfelkészültségén még mindig sokat kell javítani.
Miért nem kell a magyaroknak az ingyenpénz?
Sokan nem élnek az intézményesített, nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekkel, pedig azok már a jelenben is jelentős anyagi előnyt kínálnak. A három hazai nyugdíjcélú megtakarítási konstrukció közös jellemzője, hogy befizetések után igénybe vehető adójóváírás éves szinten 20 százalék – áll a MAZARS legfrissebb összefoglalójában.
Nem fogunk megélni a nyugdíjunkból
A lakosság 64 százaléka szerint nyugdíjas korában is dolgozni kényszerül majd, mindössze három százalékuk véli úgy, hogy biztosan meg fog tudni élni nyugdíjából - derült ki az OTP öngondoskodási index eredményeiből.
Hiába remél könnyű nyugdíjas éveket, úgyis is dolgozni fog!
A magyarok tudnak a legnehezebben megszabadulni a munkától a nyugdíjba vonulást követően – derül ki az Egyesül Államok Népszámlálási Hivatalának 2015-ös jelentéséből. A 12 ország adatait bemutató jelentés szerint Magyarországon a dolgozók 45 százaléka a nyugdíjba lépéskor azonnal felhagyna a mindennapi pénzkereséssel, ennek ellenére a hazai nyugdíjasok közel kétharmada nem tudta ezt megtenni.
A nyugdíjnak, ahogy ismertük, vége
Sem az állam, sem a cégek, sem az emberek nem tudják egyedül megoldani a jövő nyugdíjasainak biztonságát, ez közös feladat. Szükség lesz megtakarításokra, és a munka sem biztos, hogy teljesen véget ér egy adott életkor után.
Nyugdíj helyett részmunkaidő vár ránk
Mindenképpen reformra szorul a nyugdíjrendszer a társadalom elöregedése miatt. A korhatárok kitolása mellett a rugalmas nyugdíjba vonulás és a munkáltatói nyugdíjprogramok jelenthetik a megoldást a problémára.
Minden harmadik magyar csak álmodik a nyaralásról
A magyarok 54 százaléka látja pozitívnak jelenleg az anyagi helyzetét, azonban minden harmadik megkérdezett szerint idén sem lesz pénze a nyaralásra, és közel 30 százalék tart attól, hogy nem tudja majd gyermekét anyagilag támogatni vagy nem lesz pénze betegség idejére - derült ki a K&H Biztosító biztos jövő indexéből. Az index az első negyedévben +0,3 ponton állt, ami mérsékelt visszaesést jelent az előző negyedévben mért 2,4 ponthoz képest.
Miből lesz nyugdíja? Adunk 3 tippet!
A hazai lakosság egyre nagyobb része ismeri fel, hogy fontos időben elkezdeni gondolkozni a nyugdíjas évek anyagi fedezetéről, ám a nyugdíjcélú megtakarítások sajátosságai kapcsán sok még a bizonytalanság. Pedig a három nyugdíjcélú konstrukció legfontosabb paraméterei alapján könnyen kiválasztható, hogy milyen megoldásokat érdemes választani az öngondoskodáshoz.
Cafeteria: a jövőnk a tét?
Önálló jogcímen kér támogatást az öngondoskodáshoz a cafeteriarendszer várható átalakítása során az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A munkáltatók ösztönzésének csökkenése, esetleges megszüntetése ugyanis - önálló - támogatás nélkül, dolgozók százezreit érinthetné hátrányosan.
Most kell kérni az adóvisszatérítést
A május 20-ig beadandó adóbevallásban a nyugdíj-előtakarékossági számlára és a nyugdíjbiztosításokra történő befizetések után járó adó-visszatérítést az érintetteknek kell kérnie - figyelmeztet a K&H.
Nem probléma, hanem a megoldás része az időskori munka
2030-ra az európai munkavállalók 30%-át az idősödő – 55-64 éves – munkavállalók teszik majd ki, ezért munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti.
Elmúlt 40? Akkor lehet hazamenni
Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány. Az anyag szerint a hosszabb munkahét "kifárasztja" a középkorú dolgozókat, akik így nem dolgoznak olyan hatékonyan, mintha kevesebb feladatuk lenne.
Nagy a nyugdíjgond a negyveneseknél
A most negyvenes éveiben járó szendvics-generáció 15-20 év múlva szorult helyzetbe kerülhet, hiszen amellett, hogy gyermekeit támogatja majd, részben a szüleiről is valószínűleg gondoskodnia kell. A nyugdíjcélú megtakarításoknál viszont szerencsére viszonylag aktív csoportnak számítanak a negyvenesek, de ez még nem lesz elég.
Aggódhatnak a nyugdíjuk miatt a nők
A magyar nők 78 százaléka azt gondolja, nyugdíjasként rosszabbul fog élni, mint dolgozó nőként. Ugyanakkor hazánkban csak 27 százalékuk rendszeres megtakarító, aki gondoskodik nyugdíjas éveiről, míg partnerükre ebben a kérdésben 57 százalékuk számít.
Nyugdíj: pont azoknak nem segít a rendszer, akiknek kellene
Noha jelenleg már háromféle nyugdíjcélú megtakarítás után is igénybe lehet venni adó-visszatérítési lehetőségeket, a családi adóalap-kedvezmény éppen az alacsonyabb keresetű többgyermekesek esetében akadályozhatja a kedvezmények igénybe vételét.
A pestiek tarthatják el a nyugdíjasokat
Néhány évtizeden belül a főváros és a fejlettebb régiók lakossága termeli majd meg a nyugdíjak legnagyobb részét, a periféria elnéptelenedése miatt. A népességen belül ráadásul folyamatosan csökken az aktív keresők aránya, miközben a nyugdíjcélú megtakarítások mennyisége nem nő elég gyorsan.
Már nem nyugdíjra gyűjtenek
Úgy tűnik, az átlagosnál idősebb korosztályt képviselő befektetők biztonságban érzik magukat a nyugdíjas éveiket illetően. Legalábbis ezt mutatja az, hogy az elmúlt három évben drasztikusan lecsökkent a nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodók aránya. Holott azoknak is érdemes nyugdíjcélra takarékoskodniuk, akik közelebb állnak a nyugdíjhoz.
Nyugdíj: nem sürget a tatár
A munkavállalók fele nem akar azonnal nyugdíjba vonulni, ahogy eléri a korhatárt, ezért lehetővé kellene tenni, hogy később is elmehessenek. Csakhogy ehhez a munkáltatóknak is meg kell érteniük, az idősebbek foglalkoztatása nem kihívás, hanem lehetőség.
A cég és a dolgozó is nyer az adománnyal
Tavaly összesen 6 milliárd forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel támogatták dolgozóikat a felelős munkáltatók – derült ki az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár értékelőjéből. Egy év alatt több mint 84 százalékkal emelkedett munkáltatói hozzájárulásokon felül adható adományok összege. A vállalatok körében nem csak az adó- és költségelőnyök miatt, de a munkavállalók lojalitásának és pénzügyi tudatosságának növelése érdekében is hasznos ez a béren kívüli juttatás.
Nyugdíjasként is lehet vastag a buksza
Érdemes jobban odafigyelni az öngondoskodásra, ha megtakarításainkat befektetnénk, hogy időskorunkban kényelmesen élhessünk. A nyugdíj-előtakarékossági számla ideális megoldás – ha okosan használjuk. Ehhez adunk most öt tanácsot.
Nyugdíjra tenné félre a cafeteriát a magyar
A magyar munkavállalók 60 százaléka spórol többek között a nyugdíjas évekre is, ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalékos - derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége januári kutatásából. A felmérés szerint a munkavállalók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba vagy növelné a pénztári befizetéseit, ha a munkáltatója támogatná ezt a megtakarítási formát. A magyar munkavállalók több mint fele pedig a személyi jövedelemadó kulcsának 15 százalékra történő csökkentéséből származó bérnövekedést önkéntes nyugdíjpénztári befizetésre fordítaná.
Cafeteria: még a legdrágább is olcsó
Az egyre élesebb piaci versenyben felértékelődött a dolgozók lojalitását és elégedettségét növelő javadalmazási rendszer, ami ráadásul költséghatékony eszköz. A 21. századi társadalmak és gazdaság új súlypontjaihoz – amelyben előtérbe kerül az egészség, az oktatás, az öngondoskodás – a munkáltatóknak is igazodniuk kell, többek között, egy modern juttatási rendszer kialakításával, amely a köztük és a munkavállalók közötti partneri együttműködést is erősíti.
Baj lesz a nyugdíjjal, mégsem teszünk félre
A magyarok többsége szerint már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra, 41 százalék úgy érzi, nagyon nehezen élne meg pusztán az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig a nyugdíja semmire sem lesz elég. Mindössze 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban, mint amiben most része van – állapította meg a K&H Biztosító friss felmérése. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félretenni nyugdíj-kiegészítésként, a válaszadók többsége pedig azt tervezi, hogy a nyugdíj mellett is dolgozik majd.
Nyugdíjban a nők vezetnek
Egyre népszerűbbek a közel két éve bevezetett nyugdíjbiztosítási konstrukciók. A rendszeres befizetéssel működő nyugdíjbiztosítások esetében többségben vannak a nők, az átlagéletkor 39 év, és havonta 13,3 ezer forintot tesznek félre. A K&H biztosítója arra számít, hogy az öngondoskodásra megfelelő alternatívát kínáló nyugdíjbiztosítási piac a jövőben is tartós növekedést mutathat.
Sokan nincsenek tisztában a nyugdíj-adókedvezménnyel
Bár közel két éve jelentős adójóváírás érhető el a nyugdíjbiztosításokhoz, az ötven évnél fiatalabbak 40 százaléka még nem is hallott a lehetőségről. Miközben a lakosság kétharmada fontosnak tartja a tudatos előtakarékoskodást az időskorra, a magyarok 60 százalékának semmilyen megtakarítása sincs nyugdíjcélú konstrukciókban.
Több nyugdíjat akar a magyar, mint amennyit kaphat
A hazai lakosság a saját, nyugdíj előtti havi keresetének 83 százalékával lenne maradéktalanul elégedett nyugdíjjáradékként. Igaz a várakozás ennél pesszimistább: a legtöbben a jövedelmük 64 százalékára számítanak időskorukban. – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből.
72 éves nyugdíjkorhatár vár a fiatalokra?
Egyre negatívabban látják az emberek nyugdíjba vonulásuk feltételeit: az UNION Biztosító által két éve feltett, majd idén megismételt kérdésekre adott válaszok alapján egyre kisebb összegű nyugdíjra számítanak a megkérdezettek. A többség 68 éves nyugdíjkorhatárt jósol, a 25 év alattiak átlagosan 72 évvel kalkulálnak. Azok, akik nyugdíj-előtakarékoskodnak, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak nyugdíjcélú megtakarításra.
Nyugdíjasként is dolgozni akar a magyar – de nem fog
A hazai aktív korú lakosság 64 százaléka véli úgy, hogy a nyugdíjba vonulása után is dolgozni fog valamilyen módon – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből, azonban a gazdasági adatok és a tapasztalatok egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy nem valós alternatíva az időskori munka.
Még mindig a nyugdíjcsodában bízunk
A hazai lakosság kétharmada nem tervez félre tenni a nyugdíjas éveire, pedig 85 százalékának fontos lenne az anyagi gondoktól mentes időskor – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből.
Nyugdíj? Magad uram, ha szolgád nincsen!
Ahelyett, hogy a nyugdíjrendszerünk fenntarthatóságán elmélkednénk, hasznosabb, ha azon gondolkodunk, miből fogunk megélni öregkorunkban. A kérdés mindenkit érint: cégvezetőt, cégtulajdonost és munkavállalót egyaránt.
Ennyivel lesz kevesebb a nyugdíjunk
A jelenlegi 132 ezer forintos induló átlagnyugdíj az utolsó fizetés 83 százaléka, 2050-re ez az arány, a helyettesítési ráta 65 százalékra, míg az átlagnyugdíj jelenértéken számolva 104 ezer forintra csökken, mivel egy keresőre egyre több nyugdíjas jut a jövőben - mondta Sztanó Imre, az NN Biztosító értékesítési és disztribúciós ügyvezető igazgatója.
Nyugdíjasként fityiszt mutatnánk a hintaszéknek
A magyarok nem a jól megérdemelt, gondtalan pihenés időszakaként tekintenek nyugdíjas éveikre: sok unokát, aktív életet szeretnének. Az emberek 27 százaléka gondolja úgy, hogy majdani unokái közül biztosan lesz olyan, aki külföldön fog élni. Tizedük az ejtőernyős ugrást is szeretné kipróbálni.
Hatvan évesen is el kell majd tartani a gyerekeket
A 2011 után született gyerekek harmada – az Európai Bizottság tanulmánya szerint – valószínűleg megéli a 100. életévét. Az elkövetkező évtizedekben a fiatalok kisebbségbe szorulnak az idősebb generációval szemben, akik viszont még akár 60 éves koruk felett is gondoskodnak majd felnőtt gyermekeikről. Erre minden bizonnyal csak pénzügyeik előrelátó megtervezésével válhatnak képessé.
Nagyon féltjük a nyugdíjunkat – és van is rá okunk
A nyugdíjcélú megtakarítások elértéktelenedése és a meglévő nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos állami beavatkozásokkal szemben markáns aggodalom mutatkozik – derül ki a magyarok biztonságérzetét vizsgáló átfogó felmérésből. A K&H biztosító felmérése szerint a saját anyagi helyzetét csak 17 százalék tartja nagymértékben biztonságosnak és kiszámíthatónak, hosszú távon pedig még rosszabb a helyzet: az emberek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy kényelmesen meg tud élni az állami nyugdíjából a jövőben.
Cafeteriával lehet hatástalanítani a nyugdíjbombát?
A magyar lakosság 83 százalékának fontos az időskori anyagi biztonság, ugyanakkor a jelenlegi társadalmi trendek szerint évtizedeken belül megkétszereződhet a 65 éven felüliek aránya a társadalomban. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár szerint a munkáltatók hatástalaníthatják a „nyugdíjbombát” a cafeteriajuttatásokkal, amelyek jövőre olcsóbbak is lehetnek.
Rajtunk múlik, mennyi lesz a nyugdíjunk
Ötven év múlva fele annyi aktív korú jut majd egy nyugdíjasra Magyarországon, a nyugdíj megtakarítások szintje mégis elmarad az európai átlagtól. Az elöregedés komoly kihívást jelent az állami nyugdíjrendszerek számára: az öngondoskodás kínál kiutat a helyzetből, ám ezek tudatos pénzügyi döntéseket követelnek meg az emberektől – hangzott el a World Pension Summit 2015 rendezvényen.
Mindig az ember a leggyengébb láncszem a kibervédelemben
Kétféle ember, és kétféle cég van: akit már meghekkeltek, és akit meg fognak.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Költségkímélés
Lassan 300 ezer forint az átlagos bérleti díj Budapesten
A fővárosban 1,8, országos átlagban pedig 0,8 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek márciusban.
Pénzszerzés
Külföldi piacra lépne a cége? Itt a lehetőség
A Nemzeti Innovációs Ügynökség április 26-án induló XPAND programja a külföldi piacszerzésben segíti az innovatív magyar vállalkozásokat.
Gazdaság
Lassan 300 ezer forint az átlagos bérleti díj Budapesten
A fővárosban 1,8, országos átlagban pedig 0,8 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek márciusban.
Infokom
Hol tartanak a cégek a digitalizációban?
A Digiméter negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációjának szintjét.
