A hazai lakosság 82 százaléka számára kiemelten fontos, hogy anyagi gondoktól mentes időskort teremtsen magának – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből. Ugyanakkor arról, hogy az anyagi biztonság mit is jelent pontosan megoszlanak a generációk véleményei.

Az Idősek Tanácsa azt javasolja a kormánynak, hogy a közelgő ünnepek előtt ismét tízezer forintos Erzsébet-utalványt kapjanak a nyugdíjasok - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára.

A magyarok több mint felének legfeljebb 3 hónapra, harmaduknak pedig mindössze 1 hónapra lenne elég spórolt pénze - derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A spórolt pénzből kihúzható idő összefüggésben van azzal, hogy a válaszadók 37 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Akinek pedig van, azoknál az átlagos összeg 1,4 millió forint, de a régiós különbségek jelentősek.

Kifejezetten a 30 év alattiak számára hirdet pénzügyi tanácsadást az IFLGroup nevű cég. A cég egyik alapítója, Szarvas Norbert szerint nőtt a fiatalok pénzügyi tudatossága, sokan például már a 20-as éveikben elkezdenek nyugdíjra félretenni, azonban az Y-generáció tagjainak érdemes vigyáznia a pénzügyi csalók új generációjával.

Még a 20 százalékot sem éri el azok aránya, akik félretesznek a nyugdíjas éveikre, pedig a hazai lakosság 92 százaléka életszínvonal csökkenést vár idősebb korára. A rendszeresen megtakarítók körében is csupán minden harmadik ember fektet be valamilyen nyugdíjcélú termékbe.

2050-re várhatóan Európa lakosságának negyede 65 év feletti lesz. De vajon beszélhetünk-e valóban elöregedő társadalomról? Mik a valódi, világméretű trendek?

Szöges ellentét feszül a lakossági nyugdíjtervek és a tényleges megtakarítások között. Bár a 30-59 éves magyarok több mint fele úgy látja, hogy még a 30-as évek előtt meg kellene kezdeni a spórolást a nyugdíjas évekre, a 30-as korosztály 58 százaléka még hozzá sem kezdett. Mindössze a magyarok negyede rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, pedig a válaszadók szerint legalább 151 ezer forint kellene havonta ahhoz, hogy egy átlagnyugdíjas kényelmesen meg tudjon élni– derült ki a K&H biztos jövő indexéből. A K&H szerint ugyanakkor minél előbb bele kell vágni a takarékoskodásba annak, aki előrelátóan készül a nyugdíjas éveire.

Évről-évre egyre többen veszik igénybe a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adókedvezményt. Míg 2015-ben 92 ezren, addig egy évvel később már közel 149 ezren éltek az adó visszatérítés lehetőségével. Az, aki idén még nem használta ki ennek kereteit, de élni kíván vele, már csak pár napig teheti meg – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Megyei rangsor készült arról, mennyit tesznek félre azok a magyarok, akik ki szeretnék egészíteni a jövőbeli állami nyugdíjukat, és emiatt magánúton takarékoskodnak. Budapesten hiába magasabbak az átlagbérek, mint az ország többi pontján, számos vidéki megye megelőzi a fővárost takarékosságban.

A tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon ápolók számára vezet be egy új támogatási formát a családtámogatási törvény módosítása, amelyet ma fogadott el az Országgyűlés.

Megjelentek a nyugdíjprémiumra, a nyugdíj-kiegészítésre és az Erzsébet utalványra vonatkozó jogszabályok. Szakértőnk a várható év végi juttatások adóvonzatait vizsgálta meg.

A nyugdíjas lét várható extra költségeire derült fény a Groupama Biztosító friss kutatásából. A jelenleg aktív korú lakosság nagyobb része elképzelhetőnek tartja, hogy idős korában már a napi háztartási rutin elvégzése is nehézségekbe fog ütközni, és arra is számít, hogy ezek kiváltására pénzt is kell áldoznia a nyugdíjából. Már ha egyáltalán képes lesz megfizetni a szolgáltatás árát.

A nyugdíjasokra vagy a nyugdíjas korhoz közeledő munkavállalókra különleges munkajogi és adózási szabályok vonatkoznak. Esetükben az átlagos munkavállalóktól eltérőek lehetnek a felmondási feltételek, de alkalmazni is másképp lehet őket. E szabályokat tekintjük át a LeitnerLeitner szakértői cikke segítségéve!

Adó- és járulékmentesen havi ötvenezer forint támogatást kapnak a nyugdíjuk mellé 2018-tól azok, akik legalább 20 évig otthon ápolták tartósan beteg gyermeküket, ha az Országgyűlés elfogadja az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosítását.

Év végéhez közeledve gyakran felmerül az a kérdés hogy, a nyugdíj, illetve egyéb ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység jövedelmi korlát túllépése miatt szüneteltetett folyósítása meddig fog tartani.

Novemberben a havi nyugdíjakkal együtt prémiumot is visz a postás. A nemzetgazdasági miniszter szerint egy átlagnyugdíj esetén a prémium össze a 12 ezer forintot is elérheti, mivel a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számít.

Hogyan lehet biztosítani a nyugodt öregkort akkor is, ha az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez? Erre a rendkívül fontos kérdésre kereste a választ az Aegon Prémium Ügyfélklub legutóbbi rendezvényén Győrfi Zoltán, a ProfitLine Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Pánikolni a nyugdíjunk miatt ugyan nem kell, ám előre tervezni annál inkább. A megoldás egyértelműen az öngondoskodás, csakhogy mostanság nem éppen egyszerű eredményesen fialtatni a pénzünket.

A hazai lakosság felének nincs semmilyen megtakarítása, aki pedig félre tud tenni valamennyit, az vagy lakásra és nyugdíj-kiegészítésre gyűjt, vagy a váratlan helyzetektől tart leginkább. A rendszeres megtakarítások jellemzően 10-20 ezer forint körülire tehetők.

A 18-29 év közötti korosztály úgy vélekedik, hogy előre láthatóan 66 éves korában vonulhat nyugdíjba, és átlagosan 18 évet fog nyugdíjasként tölteni – derült ki a Groupama Biztosító megbízásából készített országos kutatásból. A megkérdezett fiatalok válaszaiból kiderül: 22 millió forintot kellene félretenniük a pénzügyileg stabil öregkorhoz.

Sokszor előfordul, hogy valakinek főállása mellett egyéb munkájából is származik bevétele. Ennek kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkavállaló milyen feltételekkel dolgozhat máshol? Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a dolgozója máshol is munkát vállaljon vagy vállalkozást folytasson? Mindegyik munkaviszony után jár-e a szabadság? Szakértőnk megválaszolja a legfontosabb kérdéseket.

A magyarok 22 százaléka úgy gondolja, hogy nyugdíjasként a jelenleginél kevesebb ideje marad majd olyan tevékenységekre, amit szeret – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 11 százalékról a duplájára emelkedett azok aránya, akik nem számítanak boldog nyugdíjas korra. Az OTP Nyugdíjpénztár szerint ez a bizonytalanság is közre játszik abban, hogy egyre többen igyekeznek saját maguk gondoskodni időskori anyagi biztonságukról.

Sorba állították a világ országait aszerint, hogy hol a legjobb nyugdíjasnak lenni. Kik a csúcstartók, és hol áll Magyarország? Az előrejelzések kétségbe vonják, hogy a most élmezőnyben lévő országok mindig ilyen színvonalon tudják majd eltartani a nyugdíjasaikat. A ma születő gyermekek 100 évig is élhetnek, aminek beláthatatlan következményei lehetnek – derül ki a Nyugdijbiztositas.com elemzéséből.

A magyarok rendkívül optimisták időskori egészségügyi állapotukat illetően, jóllehet egészségük megőrzésért keveset tesznek – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. A felmérés tanúsága szerint a munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért.

A megtakarítással rendelkező magyarok mintegy harmada számára fontos szempont az örökölhetőség, amikor megtakarítási konstrukciót választ – derül ki az OTP Bank a GFK kutatóintézettel közösen készített felméréséből.

A magyaroknak alig több mint harmada vonulna teljesen vissza a nyugdíjkorhatár elérése után, ám a lehetőségek jóval szűkösebbek az elképzelésekhez képest: a megromlott egészségi állapot és a munkanélküliség gyakran meggátolja az időskori aktivitást. Az időben elkezdett takarékoskodás, és a megfelelő stratégia ugyanakkor hozzásegíthet az időskori anyagi biztonság eléréséhez.

Jelentősen, 11 százalékkal 1214 milliárd forintra növelték a vagyonukat az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak – derült ki a Szövetség első féléves eredményeiből. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tagok egyéni befizetései a munkáltatói szerepvállalás folyamatos visszaszorulása mellett az első félévben 35 milliárd forintra rúgtak, ami 21 százalékos emelkedést jelent. Ez egyértelműen mutatja, hogy a pénztártagok fontosnak tartják az öngondoskodást. Az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztáraknál az egyéni befizetések esetében még ennél is jelentősebb, 49 százalékos gyarapodás tapasztalható. A magánszemélyek erőfeszítései mellett azonban egyre nagyobb szükség van a munkáltatói oldal szerepvállalásának kiemelt ösztönzésére, akár az adózási feltételek enyhítésén keresztül.

A magyar idősek 31 százaléka egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, a családját mégis a nyugdíjasok 90 százaléka támogatja valamilyen módon – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készített felmérésből. Az országos reprezentatív kutatás szerint az 50 felettiek havi jövedelmük több mint háromnegyedét költik rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre, miközben szabadidős tevékenységre mindössze kilenc, megtakarításra pedig csupán bevételeik két százalékát fordítják. Készpénzben és takarékszámlán is sokan tartják félretett pénzüket, de a legnépszerűbb pénzügyi eszköz az életbiztosítás.

A magyarok mintegy 58 százaléka azért nem tesz félre az időskori évekre, mert – az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt – egyáltalán nem számít rá, hogy megéli a nyugdíjas éveket. Pedig könnyen elszámolhatja magát, aki ilyen logika alapján dönt az öngondoskodás szükségességéről.

A sikeres nyugdíjas évekre való felkészülés nemcsak a megfelelő pénzügyi szokásokon, hanem az egészséges életmódon is múlik. Ennek ellenére aggasztó szakadék tátong az emberek elképzelései és tettei között, mutat rá az Aegon cégcsoport nemzetközi kutatása a szomorú valóságra.

A magyarok szinte egyáltalán nem rendelkeznek tartási vagy életjáradéki szerződéssel, és nem is terveznek ilyet kötni – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő országos reprezentatív kutatásából. Az 50 felettiek körében végzett felmérés szerint e korosztály többsége havi 100 ezer forintot, vagy annál kisebb összeget várna el életjáradékként ingatlanáért cserébe. A válaszadók közel fele ugyanakkor nincsen tisztában azzal, hogy pontosan milyen kötelező szolgáltatások járnának neki a tartási szerződés alapján. Magyarországon nemcsak e két, az időskori ellátásban fontos jogintézmény népszerűsége kiugróan alacsony, az idősotthon sem divat a magyarok körében, közel kétmillió hazai időskorú mindössze 3,1 százaléka él ilyen intézményben.

Európában folyamatosan növekszik a várható élettartam, és egyre kisebb a különbség a nők és férfiak kora között a halálozás időpontjában. Magyarországon jelenleg a várható átlagélettartam 76 év születéskor, ami 4 évvel kevesebb az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlagánál, és az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Itthon a nők várható élettartama 79, a férfiaké pedig 72 év, de egész Európában nagy eltéréseket találunk.

A kormányzati intézkedések hatására idén jellemzően visszaesett a munkáltatói szerepvállalás az önkéntes egészségpénztári tagdíj-befizetésekben, ezzel párhuzamosan viszont erősödik az egyéni öngondoskodás. A Patika-csoport 2017. első negyedéves adatai egyértelműen mutatják a hangsúlyeltolódást: közel 37 százalékkal bővültek az egyéni befizetések.

A magyar munkavállalók 42 százaléka vagy rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, vagy tervezi azt az OTP Öngondoskodási Indexének legutóbbi eredményei szerint. Ez 13 százalékos emelkedés a korábbi eredményekhez képest.

Minden ágazatban szükség lenne a nyugdíjas munkaerőre - derül ki abból a piaci felmérésből, amelyet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) készített megbízói körében és a DiákÉSZ elnöke ismertette az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Szakszervezetek támogatják a kormány új ötletét a nyugdíjasok foglalkoztatására. A DiákÉSZ, MMOSZ, OSZT és a VOSZ közös nyilatkozata szerint fontos lenne, hogy az aktív dolgozók tanulhassanak a nyugdíjasoktól.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozását javasolja a Kósa Lajos és Harrach Péter által jegyzett, a parlamenthez már benyújtott törvényjavaslat. Az indoklás szerint ilyen módon segítenék vissza az időseket a munkaerőpiacra.

Az első negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak vagyona 8,5, illetve 6,4 százalékkal nőtt éves összevetésben, a pénztárak kiváló teljesítményt nyújtottak - ismertette az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége a szervezettel együttműködő kasszák összesített adatait. A kiváló teljesítmény ellenére a nyugdíjtakarékossági piac rövid és hosszú távú jövője kapcsán a szervezet aggasztónak tartja, hogy az első negyedévben jelentősen visszaesett a munkáltatói befizetések összege.

Miből fogok élni nyugdíjas koromban? Kapok majd az államtól annyi nyugdíjat, amivel a jelenlegi életszínvonalamat fenn tudom tartani? A válasz egyértelműen: nem! Hiába a ledolgozott évtizedek, a befizetett járulékok, tudomásul kell vennünk, hogy ha saját magunk nem gondoskodunk a jövőnkről, bizony, nyugdíjas éveinkben komoly nehézségekbe ütközünk majd.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző év végi lassú csökkenés után enyhén javuló tendenciát mutat, 2017.I. negyedévében 0,99 az értéke. Az index által jelzett tendencia a vállalkozások gazdálkodásában pozitív elmozdulást, a pénzügyi folyamatoknál javuló míg a háztartásoknál változatlan helyzetet jelez a következő időszakra. A múlt év gazdasági adatai ismételten mutatják, hogy a magyar gazdaság túlzott mértékben függ az uniós forrásoktól.

Mivel az állami nyugdíjrendszer kilátásai enyhén szólva sem rózsásak, ajánlott egyénileg is takarékoskodnia annak, aki szeretne anyagilag stabil nyugdíjas éveket biztosítani magának. Számukra 3 megoldás kínálkozik: nyithatnak nyugdíj-előtakarékossági számlát, azaz NYESZ-t, megtakaríthatnak egy önkéntes nyugdíjpénztár segítségével és köthetnek egy nyugdíjbiztosítást, melyek mindegyikére 20 százalékos állami támogatás jár. A Vienna Life Biztosító összeszedte a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A magyar idősek háromnegyede nem sportol rendszeresen, saját bevallásuk szerint az időhiány, a lustaság és a rossz egészségügyi állapot állnak ennek háttérében – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából az Egészségügyi Világnap alkalmából készült országos reprezentatív kutatásból. Az 50 év feletti megkérdezettek kétharmada szerint nincs, vagy nem tud róla, hogy lenne kifejezetten idősek számára kialakított sportolási lehetőség a lakóhelye közelében. A felmérésből arra is fény derült, hogy az idősek 46 százaléka fogyaszt gyümölcsöt napi rendszerességgel, zöldséget viszont mindössze 31 százalékuk eszik minden nap, húst pedig csupán ötödük.

Az állandósuló munkaerőhiány kapcsán az utóbbi időben többször előkerült egy lehetséges megoldásként a nyugdíjasok újbóli foglalkoztatása. Mit szólnak ehhez az érintettek? Visszamennének dolgozni? Ha igen, hova, és hogyan? Mit gondol egy mai nyugdíjas a megbecsültségről, a nyugdíjról a munkáról? A Work Force munkaerőkölcsönző- és közvetítő ezekre a kérdésekre kereste a választ több mint 2000 nyugdíjas megkérdezésével.

Idén a kisiparosokat érintő kedvező adózási szabályok ismertetésére, a feketegazdaság elleni eredményesebb fellépésre, a vállalkozások digitalizációjára, a munkaerő-utánpótlásra helyezi a hangsúlyt idén az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) - mondta Németh László elnök az MTI-nek.

A magyarok 73 százaléka szerint kizárólag az állam feladata, hogy gondoskodjon az egyén időskori anyagi biztonságáról – derült ki az OTP Öngondoskodási Index legfrissebb eredményeiből. Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt azoknak az aránya, akik még mindig csak az állami nyugdíjra támaszkodnának. A munkáltatóknak is kulcsszerepe van abban, hogy ez a tendencia megforduljon.

A vállalkozók az alkalmazottaknál sokkal rugalmasabban viszonyulnak a nyugdíjkérdéshez, 40 százalékuk például 65 éves kora után, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba vonulni – állapította meg az Aegon tizenöt országra kiterjedő kutatása. A vállalkozóknál emiatt különösen fontos a megfelelő nyugdíjtervezés.

Passzív nyugdíjas évekre készül a magyarok többsége, de elképzeléseink még így sincsenek összhangban a valósággal a Groupama felmérése szerint. A nyugdíjas évek nem biztos, hogy az utazgatásról fognak szólni, a nagy átlag ugyanis 100 ezer forintos tévedésben él.

Egyre népszerűbb a nyugdíjbiztosítás az ügyfelek között, de nem mindenki veszi igénybe a hozzá kötődő adókedvezményt - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a Portfólió Biztosítás 2017 konferencián.

Egy most elkészült tanulmány a meglévő adózási feltételek mellett egy új adózási lehetőség bevezetését javasolja, amelyben a munkáltató, a munkavállaló és az állam közösen vállal felelősséget az öngondoskodás erősítéséért. A javaslat részleteit dr. Kravalik Gábor az ÖPOSZ elnöke ismertette a Piac & Profit konferenciáján.