Az AKCENTA CZ elemzésében rámutat, hogy a népesség idősödése két szinten játszódik le. Először is, növekedni fog az átlagéletkor. Másodszor, ami társadalmi-gazdasági szempontból fontosabb, hogy a 65 év felettiek aránya a 15-64 éves aktív népességhez képest növekedni fog. (Illetve növekszik már most is.) Így tovább mélyül az ún. „old age dependency ratio” (időskori függőségi ráta), ami azt fejezi ki, hogy hány 65 év feletti ember esik száz 15-64 év közötti emberre. Az EU esetében 2015-ben ez az arány 28,8 volt, Magyarországon pedig 26,5. 2050-re azonban ez az érték már 50,3-ra becsülhető az EU-ban és 48,9-ra Magyarországon. „Egyszóval, az EU nagy kihívások előtt áll és meglehetősen komoly problémákkal néz szembe.” – mondta Miroslav Novák, az AKCENTA CZ szakértője.

A jövőben a demográfiai helyzetet nézve jelentős változások várhatóak, a következő négy területen biztosan:

• munkaerő-piac,
• gazdaság potenciális növekedés,
• fenntartható szociális rendszerek,
• ingatlanpiac.

Ami a munkaerőpiac változását illeti, előreláthatólag jelentősen nő a 65 év feletti korosztály foglalkoztatottsága. A népesség elöregedésével összefüggő munkahelyek számának növekedése is várható, különösen az egészségügyi és szociális ellátás területén. A munkaképes korú lakosság csökkenésének hatására a potenciális gazdasági növekedés visszaesésével is számolni kell. Az elöregedés az ingatlanárakra is kihat

A munkaerőpiactól csak egy lépésnyire van a szociális rendszerek fenntarthatósága. A tagállamok államháztartása kifogásolható szinte az egész EU-ban (beleértve Magyarországot is), a lakosság elöregedése egyértelmű következményekkel jár majd. A mai harmincasok a későbbi nyugdíjba vonulással és az alacsonyabb nyugdíjakkal kénytelenek számolni, de nagy a valószínűsége annak is, hogy a kettő kombinációjával találják szembe magukat. Az is kérdés, hogy milyen szociális szolgáltatásokat fizet majd az állam, és mit fog nyújtani felár ellenében. Az „ingyenes” szolgáltatásokból lesz nyilvánvalóan kevesebb. Végül az a kérdés is felmerül, hogy a lakosság elöregedése milyen hatással lesz az ingatlanárakra. Különösen a fő és a helyi központokon kívül eső ingatlanok árai vannak veszélyben olyan helyeken, ahol nem áll rendelkezésre magas színvonalú infrastruktúra, nincs munkalehetőség és a fiatalok elvándorolnak.

„Azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek majd az európai országok az elkövetkező évtizedekben, Japán példáján keresztül alkothatunk némi fogalmat, ahol az elöregedés tekintetében mintegy 20 évvel Európa előtt járnak. Egy sor hasonló problémával már most kénytelen szembenézni az EU.” – mondta Miroslav Novák. A Közép-európai országoknak legalább némi vigaszt jelenthet az a tény, hogy Európában egyes országok, mint például Olaszország, még negatívabb demográfiai görbét mutatnak.