A Pénztárszövetség szerint az évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítést vonzóbbá teszi a pénztári megtakarításokat és várhatóan új belépőkkel is gyarapítja a kasszák tagságát.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő önkéntes nyugdíjpénztáraknál a befizetések korábban is gyarapodtak: egyéni befizetések 16,8 százalékkal 28,8 milliárd forintra, az érintett egészségkasszáknál 25,6 százalékkal 10 milliárd forint fölé emelkedett. A tagi befizetések látványos emelkedésében nagy szerepe van az pénztári befizetésekhez igénybe vehető adó-visszatérítésnek, amelyre egyre nagyobb igény mutatkozik.
Felértékeli a pénztári megtakarításokat az adó-visszatérítés
A Pénztárszövetség elnöke kiemelte: „Az adóvisszatérítés kedvez a családi pénzügyekért felelősséget érző családtagok megtakarítási hajlandóságának és adóoptimalizálási szempontból is jó lehetőség. A pénztári megtakarítások pedig segítséget jelentenek az öngondoskodást fontosnak tartó családoknak. A Pénztárszövetség idei kutatásából kiderült, hogy napi pár 100 forintos spórolással a pénztárakon keresztül a tagok megteremthetik az egyéni céljaikhoz szükséges anyagi fedezetet. Az egészségpénztárak pedig nem csak a pénztári tagnak, hanem a családtagoknak is segítséget nyújtanak az egészségmegőrzésben és a váratlan helyzetekre való felkészülésben.”
Mit várnak a tagok?
A pénztárak teljesítményéről szólva azt mondta, hogy bár az alacsony környezet hatással van a kasszák teljesítményére, de ezt hosszú távon érdemes vizsgálni és ebből a szempontból kedvezőek az adatok: másfél évtized alatt a teljes önkéntes nyugdíjpénztári szektor átlagosan évi 3,5 százalékos reálhozamot produkált.
Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a Pénztárszövetség idei felmérése szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok jellemzően 4-6, illetve 7-9 százalék közé teszik az átlagos nyugdíjpénztári éves hozam mértékét, míg a nyugdíjpénztári megtakarítással nem rendelkezők többsége alacsonyabbra, tipikusan 6 százalék alatti szintre teszik a hozam nagyságát. A megkérdezettek legnagyobb része, 42 százaléka pedig minimum 6 éves átlaghozamban gondolkodna, a 30 év alattiak több, mint fele számolna ilyen időtávval.