Ma a nyugdíjcélra takarékoskodók négy lehetőség közül választhatnak, ha a nyugdíjukra szeretnének félretenni: nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíj, nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ), valamint a hagyományos értékpapírszámlák, illetve a TBSZ. Ezek közül a kifejezetten nyugdíjcélú megoldásokra 20% adókedvezmény jár - írja a Pénzügyi Tudakozó.

A gond ezekkel az adókedvezményt kínáló megtakarításokkal eddig az volt, hogy jelentősen magasabb költség mellett lehetett csak befektetni ezeken keresztül. A költségek pedig 20-30 éves távon akár a 20%-os adókedvezményt is felemészthették. Ez változik most, mivel az egyébként legolcsóbb NYESZ számlán eltűnnek a befektetési alapok költségei, ha valaki hajlandó passzív befektetési alapot vásárolni.

Egy racionális befektető, két befektetés közül szinte mindig az alacsonyabb költségűt választja. Ennek oka, hogy az adott piacokon elérhető hozamok minden befektetési alapnál, pénzintézetnél nagyon hasonlóak: adott kockázat mellé, adott hozam társul.

Vagyis a legegyszerűbb, legbiztosabb módja, hogy valaki növelje a lejáratkor felvehető összeget, ha alacsonyabb költségű nyugdíj megtakarítást választ.

A 20%-os adókedvezményt kínáló nyugdíjcélú megtakarítások viszont eddig nem tartoztak az olcsó megoldások közé. Három nyugdíjcélú megtakarítás van, melyek 20% adókedvezményt fizetnek. Ezek működése, és költségszerkezete eltérő, azonban egymást jól helyettesítő termékekről van szó, amennyiben valaki nyugdíjcélra szeretne félretenni. A sok szabályozástól eltekintve, mindegyik kifizeti a teljes összeget, ha valaki eléri a nyugdíjas kort, és a minimális várakozási időt.

Nyugdíjbiztosítások maximum TKM értékei 20 éves megtakarítás esetén:

A három nyugdíjcélú megtakarítási típus közül a legdrágábbak a nyugdíjbiztosítások. Ezeket a termékeket jellemzően push szerű értékesítéssel közvetítik, így a személyes értékesítés költségei miatt kénytelenek a biztosítók beépíteni a termékekbe a jutalékokat. A nyugdíjbiztosítások TKM (Teljes költség mutató) értéke jól mutatja, hogy mennyit is kell fizetnie évente egy ügyfélnek az adott termékért.

A teljes költségmutató persze függ attól, hogy milyen időtávban gondolkodik az ügyfél: ha 20 évnél rövidebb időben gondolkodik valaki, akkor ezeknél magasabb költségre számíthat, ha hosszabb időben, akkor alacsonyabbra. Szintén függ a TKM a választott eszközalapok mögöttes költségeitől, de jellemzően az alapok inkább a magasabb költségkategóriában helyezkednek el, és csak egy-két olcsó alap adja az adott TKM alsó határát.

Az átlagos nyugdíjbiztosítás max. költsége tehát 20 évre: 3,79% / év, mely körülbelül 3,5% körül lehet egy kiegyensúlyozott portfóliót alapul véve.

NYESZ költsége ETF-ekkel

A harmadik megoldás nyugdíj célra, a NYESZ számla. Ez egy értékpapírszámlához hasonló megoldás, ahol szabadon választhatjuk meg, milyen eszközökbe szeretnénk befektetni. A fő kikötés, hogy csak az EGT-belül forgalmazott, forintban denominált (nyilvántartott) értékpapírokat vásárolhatjuk meg. Utóbbi feltétel eddig kizárta az ETF-ek vásárlását, hiszen azok jellemzően EUR-ban és USD-ben voltak megvásárolhatók.

A megfelelő portfólió kialakításhoz tehát eddig csak aktívan kezelt alapokat választhattunk. Az átlagos költség (TER) mutató 1,81% volt, de a kockázatosabb, magasabb hozamú alapoknál jellemzően az átlagnál magasabb a költség. Részvényalapoknál körülbelül 2,19%-os éves költséggel számolhatunk. Magának a NYESZ számlának a költsége igen alacsony, jellemzően 0,1% / év körül mozog.

A NYESZ számlák egyik hátránya a hagyományos TBSZ számlával szemben, hogy az osztalékok adókötelesek. Éppen ezért egy részvény megvásárlása még mindig jobb üzlet volt értékpapírszámlán, mint NYESZ-en keresztül, ha nem vettük figyelembe az adókedvezményt. Az ETF-ek azonban lehetnek osztalékot nem fizető ETF-ek, melyek az osztalékot nem fizetik ki, helyette az árfolyamban írják majd jóvá.

A befektetőnek adófizetés előtt kvázi mindegy, hogy osztalékot kap, vagy árfolyamnyereséget. De az európai adózási rendszerben az osztalékot nem fizető ETF-ek gyakran kedvezőbbek. (Az osztalék kedvezőtlenebbül adózik, mint az árfolyamnyereség.) Éppen ezért ezek az ETF-ek sem fizetnek osztalékot, helyette azokat az árfolyam növekedésben írják jóvá. Ezáltal úgy fektethetünk részvényekbe NYESZ számlán keresztül, hogy ne kelljen az osztalékok adózása miatt aggódnunk.

Az ETF-ek kibocsájtója a Blackrock, mely az egyik legnagyobb ETF kibocsájtó, így a papírok forgalma kellően nagy lehet, ami likviditás szempontjából fontos. Ezek az ETF-ek tehát jó minőségűek, alacsony költségűek, és megnyitják az utat egy olcsóbb nyugdíjcélú megtakarítás felé.

Összefoglalás: ETF-ek nyugdíjra

Óriási előrelépés, hogy végre forintban is elérhetőek lesznek az ETF-ek. Természetesen a befektetőknek egyéb előnyük is származik belőle, hiszen megspórolhatják például az áváltási költségeket. A legnagyobb áttörést mégis a nyugdíjcélú megtakarítások esetében jelenthetik, hiszen jelentős költségcsökkenést eredményeznek a NYESZ számláknál.

Azt egyelőre nem tudni, hogy melyik szolgáltatókon keresztül lesznek elérhetők ezek az ETF-ek, de azoknál, akiknél a BÉT elérhető, alighanem igen. Érdemes tehát átgondolni, hogy a meglévő NYESz számlánkon tartott alapok helyett esetleg passzív befektetésre váltsunk, és ha most nézelődünk nyugdíjcélú megtakarítások után, akkor számoljunk a NYESz számlával is.

A cikk teljes formában a Pénzügyi Tudakozó oldalán jelent meg.