A hazai pénzintézeteknél elérhető betéti kamatok jelenleg 0,01–2,05 százalék között alakulnak, a hozam a nullához közelít. Egy 0,01 százalékon kamatozó 1 milliós bankbetét egy év múlva 3,4 százalékos inflációval és a kamatadóval, illetve az egyéb levonásokkal korrigálva 960 ezret ér majd. Tízezrekkel kevesebbet tehát vásárlóértéken, mint amennyit betettünk – mondta az Aegon Prémium októberi Ügyfélklubján dr. Győrfi Zoltán, a ProfitLine Befektetési Zrt. vezérigazgatója.
Hozzáférés vagy biztonság?
20 százalékos hozam az államtól
Aki szeretne bármikor hozzáférni a pénzéhez, ugyanakkor biztonságban tudni azt, annak le kell mondania a magas hozamokról. Aki viszont hajlandó lemondani a likviditásról, és a biztonság mellett a magas hozamot tartja szem előtt, annak érdemes például nyugdíjbiztosításban gondolkodnia. A megtakarításhoz az állam is hozzátesz évente 20 százalékot (nyugdíjbiztosítás esetében legfeljebb 130 ezer forintot), de az összeg ezen felül is termel hozamot. A magasabb költségekért cserébe pedig személyes tanácsadó és kamatadómentes konstrukció jár, a pénzt pedig a biztosítótársaság és a mögöttes állampapírok garantálják.
„Húsz százalékot elérni a tőzsdén is nagy harc, mégis kevesen választják a nyugdíjcélú megtakarításokat – biztosítást, nyeszt, önkéntes pénztári tagságot. Pedig a befizetett pénz valójában nem egy költségtétel a havi büdzsében, hanem egy olyan összeg, amelyet vissza fogunk kapni” – véli dr. Győrfi Zoltán.
Jelenleg alacsony a jegybanki alapkamat, a piacok rendkívül hektikusak, miközben az infláció beindult a 2015-ös mélyponthoz képest. Egyedi befektetési megoldásokra van szükség, hiszen dr. Győrfi Zoltán szerint „aki nem csinál semmit a pénzével, és a bankban tartja, az a júliusi és augusztusi inflációs adatok szerint épp 3,4 százalékot veszített”.
