Változtasson a kormányzat a magánpénztárak működési költségeinek felső korlátjára vonatkozó előírásokon – ezt kérték a pénztári vezetők az Stabilitás Pénztárszövetség éves rendes konferenciáján. Az önkéntes pénztári rendszer további sorvadásának megállítása érdekében fontos lenne visszaállítani a saját tagi befizetés után a visszaigényelhető személyi jövedelemadó mértékét a jelenlegi 20 százalékról a régi, 30 százalékos szintre. Az egészségpénztárak esetében elengedhetetlen a társadalombiztosítással való kapcsolat pontos meghatározása.

A rendszeres, áttekinthető, és érthető éves nyugdíj kimutatás arra ösztönözné az EU állampolgárait, hogy időben átgondolják, miből fognak megélni nyugdíjas korukban. Magyarországon erre különösen nagy szükség lenne. 

A nyugdíjkorhatár és az átlagnyugdíj alakulását térképezték fel több európai országban az MTI tudósítói. Mindenütt gondot okoz az egyre korosodó társadalom, a fogyatkozó források. Így a korhatárt mindenütt emelik, általában óvatosan és fokozatosan. A nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése már sokkal nagyobb gondot jelent, nem függetlenül az egyes országok fejlettségi szintjétől.

A mérték ugyanaz, az elnevezés változott. A munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot 2012-től szociális hozzájárulási adónak hívják. Az adó után nem jár társadalombiztosítási személyes szolgáltatás, így a magánnyugdíjpénztár-tagok sem kérhetik számon az állami nyugdíjra való jogosultságukat a kormányon.

A nemesfém általában a fizikai pénzben hitét vesztett világban kerül előtérbe, így például napjainkban. Amikor a tőkepiacok egészségesen működnek, a megtakarítók inkább az értékpapír befektetéseket preferálják. Az arany esetében a két megoldás ötvözhető.

A rendszeres, hosszú távú, akár kisösszegű megtakarítások jelenthetnek biztos jövőt egy nagyon bizonytalan korszakban. A Takarékossági Világnap alkalmával a Piac & Profit által szervezett és az OTP Bank támogatásával megvalósult konferencián az előadók arra keresték a választ, hogy milyen módon fokozható az egyenlőre nagyon alacsony öngondoskodási hajlandóság.

Nálunk varázsszó a „legális adóelkerülés" a megtakarítások piacán is: az adóelőnyt jelölte meg az elsődleges szempontok között a megtakarítási mód kiválasztásánál a Budapest Bank és Alapkezelő felmérésében a megkérdezettek 57 százaléka.

Az emberek 80 százaléka szerint csak magukra számíthatunk a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak - mert nincs miből. Mindössze a lakosság 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, ezért nem kell aggódni a jövő miatt.

A sok kérdőjel mellett számos lehetőség van arra, hogy valaki kiszámítható jövedelemről gondoskodjon maga számára időskorára úgy, hogy aktív korban saját „egyéni számlát" nyit.

A márciusban ismertetett Széll Kálmán tervhez képest kisebb növekedéssel, magasabb inflációval, több kockázattal számol a kormány, ugyanakkor azt a célját, hogy az államot a hatékonyabb működés érdekében át kell szervezni, csökkenteni kell az államadósságot valamint a deficitcélt továbbra is tartja. Péntek délután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette Magyarország 2012-es végleges költségvetési tervezetét. Az adóemelésekből 445 milliárd többletbevételt, kiadási oldalon pedig 303 milliárdos kiadáscsökkentést tartalmaz a jövő évi büdzsé.

"Morális értelemben" elfogadhatatlan, hogy életerős, szakmailag felkészült, munkaképes emberek nyugdíjban részesüljenek, miközben még hosszú évekig hasznos munkát végezhetnének a közösség javára - közölte a kormányszóvivői iroda a szakszervezeti tüntetésekre reagálva.

Megjelent a Piac&Profit magazin szeptemberi száma, benne részletes összeállítással a mikro- és kisvállalkozások speciális igényeiről és lehetőségeiről. Bemutatjuk mi is az a parasztwellness, hogy mitől lehet valakiből egy újabb Bill Gates vagy vagy Mark Zuckerberg, foglalozunk azzal, hogy mi lesz a néhány év múlva nyugdíjba vonulók sorsa, és még egy világsztárokat felvonultató új magyar filmről is beszámolunk!

Most is keveseknek jelent biztos megélhetést az állami nyugdíj, a jövőben pedig még többen kerülhetnek nehéz helyzetbe azután, hogy már nem dolgoznak.

A kormányszóvivői iroda közlése szerint a jövő évi költségvetés tervezetének sarokszámai között nincsenek olyanok, amelyek bármilyen, nyugdíjelvonásra vonatkozó adatokat alátámasztanának.

Fél év alatt több mint 5 milliárd forintos működési vesztesége volt a 18 magánnyugdíjpénztárnak, derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szeptember elején megjelent idősorából. A radikálisan visszaesett taglétszám mellett a levonható működlési költségek megnyirbálása is hozzájárul a siralmas adathoz.

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzést készített, amelyben sorra veszi a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításáról szóló lehetséges alkotmánybírósági döntések következményeit. A tét nem kevesebb, mint hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradó közel 100 ezer ember számíthat-e állami nyugdíjra, vagy fizet az adóvá keresztelt járulékot ellentételezés nélkül. 3 forgatókönyvet vázolt az IDEA.

Üdvözli a Stabilitás Pénztárszövetség a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi állásfoglalását, amelyben felszólítja a pénztárakat, hogy a hibás adatokkal rendelkező pénztártagok esetében a 2011. augusztus 31-ig ismét utalják ki a reálhozamokat. Ennek azonban fontos feltétele, hogy a Magyar Posta ne tartsa vissza 2011. szeptember 16-ig az elakadt utalásokat, ennek hiányában ugyanis a pénztárak nem tudják határidőn belül teljesíteni a minisztérium felszólítását.

A Nemzetgazdasági Minisztérium határozottan cáfolja azokat a napokban felröppent álhíreket, hogy a hibás adatokat közlő egykori magánnyugdíjpénztár-tagok reálhozamának kifizetése leállításra került. Egyúttal a tárca felszólítja a magánnyugdíjpénztárakat, hogy maradéktalanul tegyenek eleget a volt tagok adatmódosítási kérelmének, és a tagi kifizetéseket a jogszabályban rögzített határidőn belül teljesítsék.

Kevés cégnél szeretnek idősebb munkavállalókat foglalkoztatni, pedig ennek a korosztálynak is megvannak az előnyei. Miközben ezek az emberek sokszor mellőzöttek a munkaerőpiacon, folyamatosan arról hallani, hogy ki akarják tolni a nyugdíjkorhatárt. Szakemberek szerint más megoldás is elképzelhető.

Az OECD nemrégiben elfogadott egy irányelvet, amely szerint a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonulónak. Ehhez képest Magyarországon a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók esetében az így kalkulált szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet éves szinten átlagosan 532 ezer forint az Aviva felmérése szerint.

A magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár után, ha emelnék a fizetését - derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb adataiból. A nemzetközi felmérés szerint vannak olyan országok, ahol a többség fizetésemelés nélkül is szívesen vállalna tovább munkát.

Azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem valamilyen más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd - ismertette a vonatkozó terveket Szijjártó Péter az MTI-nek adott interjújában, hangsúlyozva: Magyarországon nem lehet megadóztatni a nyugdíjakat, és nem is fogják.

Emelkedő fizetést és biztonságos idős kort ígért a miniszterelnök a Rendőrtiszti Főiskola tisztavatási ünnepségén a végzősöknek, akiktől világszínvonalú teljesítményt kért.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelmegállapodásával támogatott magyar gazdasági program sikeresen erősítette meg a gazdaságot és stabilizálta a piaci körülményeket, de a program alatt elért költségvetési eredmények nagy része a program kifutása óta fellazult. Ugyanakkor a kilábalás a válságból szerény volt, miközben jelentős sérülékenység maradt fenn a gazdaságban - állapította meg az IMF igazgatótanácsa, szerdán kiadott, Magyarországgal foglalkozó elemzésében.

A választókorúak nagy többsége, 69 százaléka nem tartja igazságosnak a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjazásának jelenlegi feltételeit; a magukat baloldalinak vallók körében is többségben vannak azok, akik változtatnának a fennálló rendszeren - közölte a Századvég Alapítvány.

Akik 2011 és 2051 között mennek nyugdíjba, azok esetében a kalkulált nyugdíj és a tisztességes megélhetéshez szükséges összeg között évi 532 ezer forint a különbség - közölte saját felmérésére és számításaira hivatkozva az Aviva Életbiztosító.

A Generali Biztosító által végzett vizsgálat szerint a megkérdezettek 62 százaléka gondolta úgy, hogy a nyugdíja nem lesz elegendő a kívánt színvonalú életvitelre, és csak 5 százalékuk vélte azt, hogy megfelelően tud megélni a nyugdíjából.

Az MSZP továbbra is arra kéri a köztársasági elnököt, járjon el annak érdekében, hogy a kormánytöbbség ne fogadja el a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjak és a korhatár előtti rokkantnyugdíjak csökkentését, megvonását, illetve felülvizsgálatát lehetővé tévő, mintegy 600 ezer embert érintő alkotmánymódosítást. Ha pedig ez mégis megtörténne, Schmitt Pál ne írja alá a jogszabályt.

Magyarországon minden munkanélküliséggel kapcsolatos juttatás 90 napra jár majd 2012-től, mivel a jelenleg érvényben lévő munkakereséssel és állástalansággal összekapcsolódó járandóságok nem ösztönzik a visszatérést a munkaerő-piacra - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányülés után.

Jelenlegi nyugdíjrendszerünk nem biztosít kellő rugalmasságot, pedig a jövőben egyre inkább előtérbe kerülnek a rugalmas nyugdíjba vonulási formák. A szakszervezetek szerint a nyugdíjba vonulást a szolgálati időnek kellene meghatároznia, nem a korhatárnak, emellett az egészségi állapot és a munkaköri sajátosságok is számítanak. De hány éves korunkig vagyunk hadrafoghatóak? Mit dolgoznak majd az öregek és legfőképpen hol?

Jelenlegi nyugdíjrendszerünk nem biztosít kellő rugalmasságot, pedig a jövőben egyre inkább előtérbe kerülnek a rugalmas nyugdíjba vonulási formák. A szakszervezetek szerint a nyugdíjba vonulást a szolgálati időnek kellene meghatároznia, nem a korhatárnak, emellett az egészségi állapot és a munkaköri sajátosságok is számítanak. De hány éves korunkig vagyunk hadrafoghatóak? Mit dolgoznak majd az öregek és legfőképpen hol?

Több magánnyugdíjpénztár már az év elején levélben felszólította tagjait: nyilatkozzanak arról, hogy az esetlegesen számukra képződött reálhozamról, illetve az önkéntesen befizetett tagdíj-kiegészítésről hogyan rendelkeznek. Az érintett pénztárak egy része 2011. február 28-át adta meg a tagoknak válaszadási határidőnek. Az állami társadalombiztosítási (TB) rendszerbe visszalépett tagok többsége viszont még nem kapott ilyen felszólítást. A február 28-ra megadott határidő önkéntesen volt teljesíthető, nem jogvesztő. Abban az esetben, ha egy pénztártag eddig a napig még nem válaszolt magánnyugdíjpénztára megkeresésére, semmilyen hátrány nem érheti. - írja a PSZÁF közleményében.

A tavalyi évben összesen 556.637 igénybejelentés érkezett a nyugdíjigazgatóságokhoz, 6,2 százalékkal több az előző évinél, és ugyanakkor 14,1 százalékkal több, összesen 124.495 elutasító határozatot hoztak - írja a Pénzcentrum.hu internetes portál szerdán az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság  (ONYF) 2010-es mutatóit ismertetve.

A válság visszafogta a nem életbiztosításokból származó díjbevételeket, így a magyar biztosítók idén az életbiztosításokban látják a növekedést, ennek egyik típusa, a nyugdíjbiztosítás -  ezt két biztosító is jelezte.

További reformra szorul a magyar nyugdíjrendszer - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nyugdíjrendszerről szóló tanulmányában, amely szerint a kormány a foglalkoztatottság növelésére és a népességfogyás megállítására fókuszál.

A nyugdíjasok utazási kedvezményének megvonása biztosan nem lesz a strukturális reformok között - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

Számszerűen a legtöbben a 31-35 évesek közül (24.057-en), a legkevesebben pedig a legfeljebb 20 éves pénztártagok közül (396-an) döntöttek úgy, hogy a magán-nyugdíjrendszerben maradnak - derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján közzétett adatokból.

"Nagyon rossznak" értékelte hazai nyugdíjrendszer átalakítását Bokros Lajos, az Európai Parlament képviselője, volt pénzügyminiszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában, míg a magán-nyugdíjpénztárak tervezett utólagos átvilágításáról pedig azt mondta: az egy "színtiszta bosszúhadjárat".

A nyugdíjak értékét megőrizzük, nyugdíjcsökkenésről szó sem lehet - jelentette ki Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján újságírói felvetésre.

Selmeczi Gabriella szerint óriási siker, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert.

Az este hat órai zárás előtt fél órával 95.016 pénztártag nyújtott be nyilatkozatot arról, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kíván maradni - tudta meg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) az MTI.

Azoknak, akik a magán-nyugdíjrendszerben szeretnének maradni, már csak egy napjuk maradt arra, hogy erről nyilatkozzanak. Az ügyfélszolgálatok hétfőn este hat óráig lesznek nyitva.

Matolcsy György szerint minden várakozást felülmúlóan sokan döntöttek úgy, hogy az állami nyugdíjrendszert választják. A nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a magánnyugdíjpénztár-választásról szóló határidő hétfői lejártával kapcsolatos kérdésre válaszolva aláhúzta: a jelenlegi adatok szerint a 3,1 millió magánnyugdíj-pénztári tag 2 százaléka körül lesz azok száma, akik a magánpénztárakban való maradás mellett döntenek.

Eddig közel 31 ezren, vagyis a pénztártagok alig egy százaléka jelezte, hogy marad a magán-nyugdíjpénztári rendszerben - olvasható a Népszabadság keddi számában.

Az USA-ban 2020-ban tetőzik a nagy létszámú generáció nyugdíjba vonulása, Európát öt, ezen belül Magyarországot 10 évvel később éri el a válság, de a kontinens már használni tudja azokat az eszközöket, amelyeket az USA addig kidolgoz a probléma kezelésére - vélik az Allianz csoport kutatásának készítői.

Az MSZP szerint 20-25 százalékos nyugdíjcsökkentéshez vezethet, ha a nyugdíjakat a jövőben kizárólag a járulékbevételekből finanszírozzák. Szerintük Orbán Viktor múlt heti nyilatkozata arról árulkodik, hogy a kormány "szétverni" készül a százhúsz éve működő éves társadalombiztosítási rendszert.

Az eddigi gyakorlat alapján január végéig várhatóan nem születik döntés a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványok ügyében az Alkotmánybíróságon (Ab) - tudta meg a Magyar Nemzet. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig kell nyilatkozniuk, ha a tagságukat fenn kívánják tartani.

Friss kanadai felmérés szerint közel azonos nyugdíjtervekkel rendelkeznek a közvetlenül nyugdíj előtt álló baby boomer generáció tagjai és a ma harmincas, negyvenes éveikben járó fiatal felnőttek. - olvasható az ELTE Társadalomtudományi Kar eheti hírlevelében.